Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-10 / 19. szám

321 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 322 tünket, mégis óhajtanám, hogy mindazon egyházak, vezetésével nem sokat érnék el, azon nyilatkozatok után arra fordíttottam a főfigyelmet, hogy az értékelés 8 a költségvetés készítése minden egyháznál lehetőleg egyöntetű legyen, ahol szükséges volt, elfoglaltam a védelmi álláspontot, ahol kellett s lehetett, egyes téte­leket emeltettem, az az állítólagos lebeszélés pedig abból állott, hogy mindenhol megmondtam, hogy az elnök a költségvetések készítésénél minden egyháznál amelyekben már megállapították a bizottságok a költség­vetéseket, tegyék meg érdemleges észrevételeiket azokra, küldjék az előadói hivatalhoz, ahol csatoltassanak az egyházak jegyzőkönyveihez, s hogy a költségvetések minden államsegélyt kérő és kapó egyháznál egyönte­tűig legyenek megállapítva, mikor majd az egyetemes adóalap végrehajtó-bizottsága által az összes bizottsá­gok által felvett jegyzőkönyvek összehasonlíttatnak, az érdemleges észrevételek is vétessenek tekintetbe, mert — szerintem — csak egyöntetűvé tenni a költségveté­seket, pedig olyanokká kell tenni azokat, mert külön­ben baj lesz. Engedje meg a t. olvasó, hogy ily hosszúra nyúj­tom közleményemet, de Sz. J. ur felszólalása folytán be kellett számolnom kiküldetésemről, tartoztam a kö­zönségnek azzal. Ezek után Ítélje meg a közönség, hogy rendelkeztem-e küldetésem tudtával ? ! Én rámutattam cselekedeteimre, mutasson rá ő is azokra a lebeszélésekre, melyeket nem is hallott, mégis határozottan állít. Holott én mindenhol úgy viselked­tem, mint Zseliokisfaludon, ahol ő egész nap ott volt és egy szava sem volt ellenem, sem a bizottság többi tagjai ellen; sőt azt mondta, hogy most már meg van nyugodva, mert látta, hogy az elnök a vejének is úgy mért, mint másnak. Édes bátyám ! megsérteni, megbántani nem aka­rom, mert én nagyon szeretem a nyers, természetes be­szédet, de csak addig, mig a természetesség, vagyis a valóság határát át nem lépi. Béke velünk!* Császár István. * E válasz már április 24-én megérkezett; de várakoznia kellett; nem volt hely részére. Szerk. Bakony és Győr vidéke egyházi értekezlete. Bakony és Győr vidéke lelkészei és tanítói április 27-én tartották szokásos értekezletüket Taápon, melyen a kör lelkészei és tanítói csaknem teljes számmal jelen­tek meg. Reggel 8 órakor alkalmi istenitiszteletre gyü­lekeztek össze, hol Bállá Endre lelkésztársunk mondott szívből fakadó imát. Az istenitisztelet végeztével a gyűlés megtartására az elemi iskola tantermébe vonultak át, hol Jeremiás Béla volt buzgó elnök el­halálozása folytán egyhangúlag Bállá Endre lelkészt választották meg a kör elnökévé. Rövid, testvéri szere­­tetre intő s buzdító beszéde után, vázolva az értekez­let összehívásának fontosságát, kezdetét vette a tárgy­­sorozat letárgyalása, melynek első pontjaként Lampérth Lajos tartott felolvasást a „Prot. Szövetség alapszabá­lyai tervezetéről“. Rajzolta a Prot. Szövetség szüksé­gességét, ellentétben a klerikálizmus folyton nagyobb tért foglaló hatalmával ; megalakítása halaszthatatlan ; minden pillanat elmulasztása csak hátrányára lehet egyházunknak. A Szövetséget megalakítandónak tartja azon az alapon, amint az a kibocsátott alapszabály­tervezetben meghatároztatott. Elhatározza az értekezlet, hogy megalakítás esetén anyagi és erkölcsi támogatás céljából megkeresi az egyházmegyei lelkészi értekezle­tünket is. Utána Bállá Endre lelkész ismertette a Prot. Sajtó fontosságát. Rajzolja azt az erőt, hatalmat, melyet a sajtó rejt magában; szegénységünket az ellenfél e tekintetben való nagy hatalmával. Az eszme megvalósítására kérő és buzdító szavai után Papy DezBŐ tanító a régi és az uj tantervjavaslat közt vont párhuzam által mutatja ki felolvasásában ez utóbbi célszerűtlen és kereszt ül vihetetlen voltát s ajánlja az uj tanterv életbeléptetésével az ennek megfelő tan­könyvekről való gondoskodást. Horváth Lajos lelkész a szórványok gondozása nehézségeiről, mielőbbi megvalósításáról, keresztülvihe­­tőségeiről szólott ismertetése után ajánlja az értekezlet addig is mig ez megvalósulhatna, a szórványokban élő híveink lelki gondozását népies iratok terjesztése által felvenni s a felmerülő költségeknek a felsőbb hatóság pénztárából való fedezését. Jakab István lelkésznek a baptisták terjeszkedése módjáról és eszközeiről, meggátlásáról tartott előadása után a tárgysorozat utolsó pontjaként Bállá Endre lelkész a nyugdíj ügyét ismertette s azt a terhet, mely a nyugdíjintézet fölállítása által a lelkészekre neheze­dik. Ismertetésére magáévá teszi az értekezlet azon indítványt, hogy felkéri az egyházmegyei közgyűlést, hogy esperesünk nyugdíjintézeti tervezetének keresztül­vitele mellett minden lehetőt elkövessen. Ha pedig az egyházhatóságok által elejtve lenne, arra az esetre a már hirlapilag is ismertetett korpótlék tervezet érde­kében írjon fel az egyházkerületi közgyűléshez, a meg­térülő Györffy-féle összegből pedig segítse egyházmegyénk lelkészi karának nyugdíjjáruléka kifizetését. Elnök szives, köszönő szavaival a gyűlés véget ért. RÉGNER PÁL templom- és diszfestő PÁPA. INT Templomok festéséről számos elismerő levéli Több kiállításon kitüntetve! TW zz= Több pápai templom restaurátora! Elvállal szobák, termek művészi festéséti ....... . AJapítatott 1871-ben. . Cím- és betüfestészet! Modern kivitel! Szolid árak! -■.....- Aiapítatott i87i-ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom