Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-12 / 2. szám
25 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 26 annak idején már ismertette az uj törvényt, különösen a presbitériummal annak az új adókulcsra vonatkozó részét, hogy előre érlelődjék az ügy, s ne legyen igen Dagy zökkenés; hs most kivetéskor a presbitérium ámulva hallaná az utasításból, hogy bizony minden 20 éven felüli fizet és nem úgy lesz, mint a törvény mondja, hanem mint az utasítás mondja : hogyan magyarázza ezt meg a lelkipásztor nyíltan, egyenesen, világosan, minden félreértést elkerülve ? Szives szeretettel kérek bárkitől, aki érdeklődik, feleletet e kérdésekre. Alsóörs. Szűcs József ref. lelkész. * * * A magam részéről arra, hogy mit mond a törvény» felelek lapunk mai vezércikkében. Az eljárásra nézve mégis, hogy az adóügyi bizottság vissza ne utasítsa a kérvényt, azt ajánlom, hogy alkalmazkodjunk a kon venti utasításhoz. Inkább a kis rosszat vegyünk magunkra, mint a nagyot. Szerkesztő. Könyvismertetés. Egyházi Beszédek Bersiertől. A francia eredetiből szabadon fordította s részben átdolgozta Sznlóczy Pál, tiszavalki ref. lelkész. II. kötet. Budapest, 1906. Kiadja Kókai Lajos, ára 4 (uégy) korona. 21 beszéd. „Hirdetek nektek nagy örömöt, mely az egész világnak öröme lészen“ — ha Szász Károly „szentségtörés nélkül“ vehette ajkaira az evangyéliomi üdvözlet eme szavait azon alkalomból, mikor a nagy Dobos művei rendeztelek sajtó alá, akkor mi sem követünk el szentségtörést, ha a hatalmas szónok, a legkeresztyénibb prédikátor : Bersier műveire vonatkozólag tesszük e kijelentést. Az Ő beszédeinek sajtó utjáni megjelenése nagy öröm, még pedig az egész népnek öröme. Mert ime, nemcsak hazájában a kis hugenotta egyházban értek e beszédek 55 kiadást, hanem túl Franciaország határain, idegen népek körében is áldó fényt hintettek, mert amint a Fordító moüdja : Európa csaknem minden művelt nyelvére lefordíttattak, még orosz nyelvre is. Maga ez a tény biztos kezességét nyújtja Bersier lángszellemének, nagy szónoki erejének, mert ha csak olyan „közepes“ erőről volna szó, mint aminök nap-Dap után sarjadzanak az irodalom mezején, akkor a kultur protestáns népek nem igyekeztek volna olyan lázas sietséggel lefordítani és igy saját nyelvükön is hozzáférhetőkké tenni e beszédeket. De akik olvasták, tanulmányozták és használták Bersier műveit, azok tudnak csak igazán bizonyságot tenni az ő géniuszáról, mdy nagyságra is bizonnyal legnagyobb, de mindenesetre vonzó, lelkesítő, fenséges, mely föltétlenül magával ragad, foglyul ejti szivünket, lelkünket s meghordozza a hit és tudomány minden birodalmában. Elmondhatjuk, hogy abból a fényforrásból, mely annyi lángsugárt Iövelt szent Saul damaskusi útjára, s amely egy Kálvin szellemének is kiapadhatatlan éltető forrása volt, több tiszta, töretlen sugár szóródott az Ő leikébe is. E fénysugarak segítségével hozta elő lelkének gazdagon megtermékenyült tárházából ama kristály-tiszta kincseket, melyeknek csillogására gyönyörűbben úszik s az örömtől szinte kicsordul szivünk. . . . Tiszta Bersier lelke, mint a napsugár, mert mindennapi tápláléka a Krisztus és az ő evangyélioma. Folytonosan a Krisztus iskolájába járt, ott edződött benne törbetlen ragaszkodássá a Mester iránti hűség. Mint ahogy híveinek mondotta : „Menjünk a Krisztus iskolájába s cselekedjünk hasonlóképen !“ Ő tényleg a Jézus tanítványa volt, vagy legalább, teljes erőből igyekezett azzá lenni. „Élt benne a Krisztus" ; „nem vonogatta magát“ ; hogy a reá bizo't lelkeket a Krisztushoz elvezérelje : „sem a testtől, sem a vérttől nem kért tanácsot.“ Nem tartozott azon kic-iny lelkek közé, akik ha valamely keresztyéni munkához fognak, az első nehészségenél elcsüggednek, a gúny és átkozódás szavára gyáván megijednek ; vagy ha harcolnak is, a harcban azonnal kifáradnak s kimerültén mondják a halni kész Illyéssel : „Vedd el Uram az én életemet !“ Neki hite van, teljes, mint az agg Simeonnak, ki örömében karjaira veszi a gyermek Jézust s úgy mutatja be a jövő nemzedéknek; hisz az isteni gondviselésben*) s tudja, hogy „a jövő az igazság, jog, szeretet diadala, vagyis az Istenországa“ ; reánk nézve ennek eljövetele „csak idő kérdése“ ; csüggedetlenül vallja, hogy „az én munkám az én Istenemnél van ... ha még olyan kicsiny, elrejtett, igénytelen is ez a munka; ha csak egy imádság, egy sóhaj, egy titkon ejtett könycsepp ! Az én munkám nem fog elvepzni velem együtt, egy örökkétartó épülethez hoztam el kövemet.“ Hite szerint a Krisztus minden mindenekben, „a világosság örök tűzhelye.“ Hirdeti is őt, mint a „világ világosságát“, aki joggal mondotta magáról : „Én vagyok a világ világossága“ . .. „Olyan ő, mint a nap, melyet csak a vak nem lát“ . . . „Keleten támadt, dicsőségét a Nyugat üdvözölte, de lehanyatlását nem fogja meglátni.“ Éhez a dicsőséges Krisztushoz kényszeríttelünk menekülni mindnyájan az élet leverő bajaiban, kisértéseiben . Hiába növekednek a tudomány vívmányai, hiába öleli keblére a természet, hiába teszi „szolgáivá az anyag a nyers erőt“, hiába mondja az embernek : „Uralkodjál te, ki eddig az anyag rabszolgája voltál !“ el kell ismerni, hogy „ez a diadalmas király, az ember: szenved, vétkezik s meghal“. És a tudomány „merőben tehetetlen e kérdések előtt: bűn, szenvedés és halál“.. . Megvigasz*) nem végzetet prédikál, mint sok prédikátorunk ; RÉGNER PÁL templom- és diszfestö PÁPA. (JUT Templomok festéséről számos elismerő levél! Több kiállításon kitüntetve! “ÜSi Több pápai templom restaurátora 1 Elvállal szobák, termek művészi festését! -............z AJapítatott 1871-ben. : = Cím- és betüfestészet! Modern kivittel! Szolid árak! .. : ^aapítatott i87i-ben.
