Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-10 / 19. szám
315 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 316 szóból sokkal több vonatkozik a javaslat történeteire, mint a veszprémi tanügyi bizottság »módosítás«-aira. Aztán mit akar azzal a Kain és Ábellel? Bizony-bizony, ba Mózes tudja: mennyit akarják gyötörni az I. osztályos gyermeket azzal a történettel, talán le sem irta volna! Úgy gondolom, talán nem lesz minden haszon nélküli, ha itt felemlítem: mikép osztják be Németországban a paedagogusok a vallástanítás és az értelemnemesítés tananyagját. Ziller (Materialien zur speciellen Methodik) azt ajánlja: I. osztály: Népmesék. II. osztály: Robinson. III. osztály: Patriarchák. IV. osztály: Mózes és a bírák. V. osztály: Dávid és a királyság. VI. osztály: Jézus élete. VII. osztály: Apostolok cselekedetei. VIII. osztály: Katechismus. A jénai egyetemi szeminárium gyakorló iskolájában pedig ezt tanítják: I—IV. osztály. Hetenkint gyermek-istenitisztelet az iskolában. Ezenkívül I. osztály: Népmesék. II. osztály: Robinson. III. osztály: Magyarországi szt-Erzsébet. IV. osztály: Niebelungenlied. (Bizony itt édes kevés a vallástani anyag, de annál több a vallási érzelem.) V. osztály: Szemelvények az ó-testamentumból: Patriarchák, Mózes, Bírák, Királyok. VI. osztály: Próféták. Jézus élete. VII. osztály: Jézus élete. VIII. osztály: Apostolok cselekedete. Pál apostol. Egyháztörténelem Lutherig. (Luther és az egyháztörténelem többi nevezetes mozzanata a profán történelemben szerepel!) Ebből látható, hogy ott a népiskolának 8 osztálya van, ott jobban figyelembe vehetik a gyermeki lélek fejlődését mint mi, mert nekünk a 6 éves mindennapi tankötelezettség mellett nagyobb lépéseket kell tennünk. Ezek után bátran rábízhatom másokra annak a kérdésnek eldöntését: a tantervjavaslat felosztása, vagy a veszprémi egyházmegye tanügyi bizottságában javasolt és elfogadott »módosítás« felel-e meg jobban akár a művelődés történelmi fokozatnak, akár a gyermek értelmi fejlettségének. A III. és IV. osztály tananyaga ellen legkevesebb a panasz. A belső-somogyi tanügyi bizottság a próféták rövid ismertetését is felszeretné venni a III. osztályban, a IV. osztályban pedig az ó- és uj-szövetségi könyvek és irók verses névsorát. A barsi egyházmegye tanügyi bizottsága azt ajánlja, hogy az ó- és újszövetség között az átmenetről, illetőleg a kapcsolatról gondoskodás legyen. A veszprémi tanügyi bizottság javaslata szerint a III. osztályba felveendő Illés és Elizeus. — Fülöp József a III. osztályba még Salamont, a zsidónép megromlását, babyloni fogságát is elmaradhatatlannak mondja. Vagy ide, vagy a IV. osztályba felveendőnek tartja a prófétákat s aztán egy kis biblia ismereteket. Ebből az látszik, hogy többen akarják a prófétákat. Csak az a kérdés: melyeket: a kicsinyeket vagy a nagyokat, vagy valamennyit? Akik az én javaslatomat ismerik, azok tudják, hogy ott valamivel több volt az ó-szövetségből. A kerületi tanügyi bizottság éppen a túlterhelést akarta elkerülni, amidőn egyesek helyét megváltoztatta, másokat meg az olvasókönyvbe utasított. A III. osztályban van most 13 történet; tehát 8 hónapi tanidő mellett körülbelül minden hónapra esik 2—2 történet feldolgozása s a belőle levonható tanúságok összefoglalására maradna a többi idő. Ezt a számítást figyelembe véve mentem én bele javaslatom reducálásába. Ám szaporítsák miattam a tananyagot, csak aztán a tanítóság a túlterhelés ellen ne panaszolkodjék! Ugyanezt mondom a IV. osztály 16 történetéről is. Az V. és VI. osztálynál a komáromiak »egy összefüggő és önálló egyháztörtéuelem tanítását« kívánják; a tatai egyházmegye tanügyi bizottsága az V. ‘osztály tananyagául a kér. egyház történelmét, a VI. osztályban a protestáns egyháztörténelmét, azonkívül az V. és VI. osztályban a hit- és erkölcstan is felveendő, az utóbbi összevont és könnyen megérthető alakban való tanítását is kívánja. BelsŐ-somogy az V. osztályban 6 db. bibliai történetet *-gal való jelölését és a VI. osztályban a reformátorok és a magyarhoni reformáció történetét óhajtja külön tanitani. A veszprémi egyházmegye az V. oszt.ban a felvett anyagon kívül. Egyháztörténet az első pünkösdtől a reformációig. Rövid biblai ismertetés. VI. osztály: Ágenda, bibliai vonatkozással. Egyháztörténet: A három nagy reformátor. A magyarhoni reformáció története. A magyar reformált egyház alkotmánya és szervezete, de nem tartja feltétlenül szükségesnek a biblia-olvasást. Fülöp József a VI. osztály tananyagául kizárólag az egyháztörténelmet venné föl; a konfirmációra való előkészítési anyagot teljesen mellőzné; mert ez máshová tartozik. Császár Ede is egyháztörténelmet akar a VI. osztályban tanítani. Szűcs József a VI. osztály vallástanában igen rövid bibliaismertetést is szükségesnek tart. Amint ebből látható, többen vannak, akik az összefüggő egyháztörténelmet az ismétlő iskolából át akarnák tenni az V. és VI. osztályba. Hogy az egyháztörténelem a javaslatban a világi történelemmel egy csoportba került, abban leli magyarázatát, mert a) a vallástani tananyag magában véve is elegendő akár az V., akár a VI. osztálynak; b) úgy a keresztyénség terjedése, valamint a reformáció része a világtörténelemnek, a hazai reformáció és a lelkiismereti szabadságért vívott küzdelmek pedig lényeges