Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-05-03 / 18. szám
295 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 296 egyenesen Szűcs József alsóörsi lelkész úrhoz utasítom az előadó urat (Dunántúli Prot. Lap 1908. évi 10. szám). Inkább szeretem azt, hogy a tanító urak egyszer tanítanak meg valamit, de jól, mint kétszer vagy háromszor, de kapkodva, magoltatva, tanítás helyett leckét hagyva és kikérdezve. Yan-e protestáns és r. katholikus történelem ? Erre a kérdésre bizony kár a tintát vesztegetni. Az iró a saját egyénisége bélyegét mindig rányomja a saját művére. A történelemnél talán erősebben, mint másutt. Horváth Mihály, a nagytudományu történelemiró egyik művében például ezt mondja: »Bethlen Gábor ismét felkelt, azt adván okul, hogy a bécsi békekötés pontjai nem tartattak meg«. Megvagyok győződve, ha Bocsor Istvánnak ezt, ugyanezekkel kellett volna irni, igy Írja: Bethlen Gábor ismét felkelt, mert a bécsi békekötés pontjai nem tartattak meg. Szóval, egy és ugyanazt a dolgot majdnem azonos szavakkal más értelemben lehet megírni. Aki a különbséget érti, jó; aki nem érti — azon ón nem segíthetek. Tessék csak azt a történelmet Bocsor István szellemében megírni s akkor nem lesz ok a panaszra. Arról megint nem tehetek, hogy Kenessey István ur azt mondja „nem hiszem, hogy miniszteri jóváhagyást nyerjenek« a tantervnek a koncentráció elvén alapult követelményei. Mit hisz és mit nem hisz az előadó ur, azt én nem kutatom. A tudásra nézve az 1790/91. évi XXVI. t.-c. 5. §-ra, az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 11. §-ra, az Egyh. Törv. I. t.-c. 3. §-ra s végül az 1907. évi XXVII. t.-c. 16-ra, no meg magára a miniszteri tantervre utalom. Az ismétlő-iskolai tantervre vonatkozólag azt óhajtja Kenessey István úr, hogy annak tananyaga csak két osztályra szorítkozzék így okoskodik: »Tudjuk, hogy a III. évfolyam növendékei 15-ik életévük betöltése után ismétlőbe a törvény szerint sem kényszeríthetők, ez pedig az iskolai év különböző részében történvén, erre nézve külön tananyagot előírni nem célravezető.« Nohát akik ezt így tudják, azok nem tudják, vagy rosszul tudják még akkor is, ha az egy egész egyházmegye vagy tankerület is, tanügyi bizottsági elnököstül, tanfelügyelőstül. A vallás- és közokt. miniszter 1878. évi március 31-én (tehát elég régen!) 7280. szám alatt kelt rendeletével intézkedett e tárgyban. Ennek a rendeletnek néhány pontját közlöm : »1. A gyermekek tankötelezettségi idejének megszabásánál mindig az iskolai és nem a polgári év tartandó szem előtt. 2. A tankötelezettség tartamának első éve az, amelyben a növendék élete 7-ik évébe lép, utolsó pedig az, melyben 15-ik évét betölti. 3. Azok, akik a mindennapi iskolában 12-ik, az ismétlő iskolában 15-ik évüket a tanév folyama alatt töltik be, a mindennapi iskolából az ismétlő-iskolába a tanév befejezése előtt át nem léphetnek, illetőleg a tanév folyama alatt tartoznak ismétlő-iskolába járni.« Ennek a rendeletnek a figyelembevételével készült (s ezt én is tudom) a »Népisk. Rendtartás« 9. és 27. §-a. Hát igenis, az ismétlőiskolások eddig a vizsgálatig kötelesek iskolába feljárni. Ha valahol nem járnak, annak oka első sorban a tanító, azután a lelkész és a presbitérium. A régi jó időkből való patrialchalis »vasárnapi iskolá«-nak, melyben a fődológ az volt, hogy a gyermek a tandíjat kifizesse, ma már létjogosultsága nincsen. Aki ebben kételkedik, azt utasítom a vallás- és közoktatási miniszter 1902. évi 66569. szám alatt kelt rendeletével kiadott »Szervezet és tanterv« 2. §-ára. Ha ennek a szervezetnek a rendelkezéseit figyelembe nem vesszük, akkor a 10. §. alapján könnyen megtörténhetik, hogy ismétlő-iskoláinknak egyáltalában nem lesz növendéke. Ezér.t is kellett az állami tantervhez auuyira-amennyire alkalmazkodni és a III. osztály számára is tananyagot felvenni. Azok, akik komolyan gondolkoznak az ismétlő-iskola feladatáról s látják azt az iskola-paródiát, amivé fejlődött az egyes felekezetek tanítóinak kezében az ismétlő-iskola, egyenesen ennek az iskolafajtának államosítását követelik. Tehát vagy haladjunk, vagy ne panaszkodjunk arról, hogy az 1790/91. évi XXVI. t.-c. 5. §-a ma-holnap csak a papiroson lesz meg. Ha lábunk alól a talajt elveszítjük, annak tisztán-pusztán a saját kényelemszeretetünk, élhetetlenségünk lesz az oka. A tanidöre nézve is egy kis tévedésben van az előadó úr, mert november—március hónapokban, tehát 5 hónapon keresztül van a heti 5, illetőleg 7 óra és szeptember—október április—júniusban a heti 2 óra. Hogy ezen lehet valamire menni, azt is a gyakorlatból tudom, csak az ismétlők iskolába járását is oly szigorúsággal tessék venni, mint a mindennapiakét. Ugyanezeket mondhatom Kovács Alajos tanító úrnak és mindazoknak, akik az ismétlőiskolába nem akarnak új tananyagot felvenni. Pontos iskolázás és lelkiismeretes tanítás itt a fő-fő orvosság. (Folyt, köv.) Pethcs János. Egyetemes konrentilnk ülései. Egyetemes konventünk április hó 22-én kezdte meg a tavaszi üléseit Budapesten Antal Gábor püspök és báró Bánffy Dezső főgondnok elnöklete alatt. Az egyházi elnök megnyitó imája után dr. Bartók György
