Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-04-05 / 14. szám
233 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 234 megint beszéltet magáról. Egy házasságkötésnél tanú volt. Hogy kitűnjék a többi jelenvoltak közül, ő ülve maradt annál az asztalnál, amelynél a többiek illendőnek tartották, hogy felálljanak. Az anyakönyvvezető másodszori felszólítására aztán méltóztatott Öméltóságának mégis felállni. Célját elérte. Megint beszélnek róla. Tettét birálják a jó ízlés, meg a törvénytisztelet szempontjából, s a klerikális újságok, kivételével el is ítélik. Illetlen példának tartják ; annál inkább, mert ő áll a középiskolai ügy élén. Most átadjuk a szót az Egyetértés o. napilapnak. Lássuk, mit mond ? „Az Ízlés és a törvénytisztelet szempontjánál azonban van egy fontosabb és gyakorlatibb jelentőségű mérték a legújabb Barkóczy ügy megitélésére. Barkóczy báró a kultuszminisztérium legfontosabb osztályának vezetője: ott intézkedik teljhatalommal, ahol a jövő intelligenciájának nevelését, a középiskolai tanítást irányítják. Amióta Apponyi bizalma Barkóczyt erre a fontos pozícióra állította, folytonosan megújul az a panasz, hogy közoktatásügyi politikánk elvesztette régi liberális karakterét. Panasz van az iránt, hogy felekezeti szempontok játszanak szerepet a tanári kinevezésekben, hogy hasonló érdekek döntők az egyes tanintézetek sorsának intézésében, hogy az egész kultúrát tenyésztő apparátusunk szelleme retrográd és reakoionárius, holott a kultúra terjesztésében sohasem lehetünk elég liberálisak s elég gyorsan haladók. Ezzel szemben báró Barkóczy a maga sűrűn egymásra következő hitvallásaival maga szolgáltat bizonyítékot arra nézve, hogy vak és elfogult felekezeti szempontok irányítják, hogy vakbuzgóságában nem respektálja a mások meggyőződését s az egyházi érdekeket magasabb nézőpontnak ismeri, mint az állami érdeket, Tudomásunk van róla, hogy báró Barkóczy privát vagyonából maga látott el kaucióval több olyan lapot, amelyeknek a felekezeti gyűlölködés szítása, a „tételes törzvallások“ elnyomása és Magyarország rekatolizálása állandó program mjuk. Nem azt mondjuk, hogy báró Barkóczynak nincsen ehhez joga. Vagyunk annyira szabadelvűek, hogy mások meggyőződését akkor is tiszteletben tartjuk, hogy ha ez a meggyőződés homlokegyenest szemben áll a mienkkel. Csak azt mondjuk, hogy az ilyen meggyőződés összeférhetetlen azzal a pozíoióval, amit Barkóczy most elfoglal, mert a közoktatás ügyét minden felekezeti szemponttól függetlenül szabad csak kezelni, erre pedig ez az ur, akiből a legünnepélyesebb aktusok közben is kitör az elfogult bigottság, merőben alkalmatlan. Épen azért a leghatározottabban követeljük, hogy báró Barkóczy Sándort távolítsák el a középiskolai oktatás intézésétől. Talán akad a kultuszminisztérium be osztásában egy olyan dunai kapitányság, amelyikben ez az ur semmi ártalmat nem okozva és senkit meg nem botránkoztatva követheti hitvalló hajlamait.u Igaz beszéd ez ! De váljon illő figyelembe veszi e a függetlenségi és 48-as pártból való miniszter ? ! Vagy pedig hallgatásával, Barkóczynak állásában meghagyásával uj szarvakat ád neki és fanatikus társainak ! — Az adóü gyi konventi bizottság munkálko dása a b.-somogyi ref. egyházmegyében. Elbírálás végett 47 kérvényt hozott magával az egyházmegyében a bizottság. Ezekből nem tudott elbírálni 5-öt Elintéöett 42 kérvényt. Az eredmény szinte meglepően pontos. A 42 egyház közül 7 egyház nem kért segélyt 1904-ben. Hogy mi az oka, ne keressük most A 35 egyház, amelyek már 1904 ben jelentkeztek segélyért, kért akkor összesen 58488 K 28 fillért. A bizottság a legnagyobb lelkiismeretességgel és fáradhatatlan szorgalommal átvizsgálta minden egyház kérvényét, összehasonlította az adatokat, részletenként megállapította a szükségletet és a fedezetet, s az eredmény az lett, hogy a 35 egyházat ajánlotta 57796 K 36 fill, segélyre. Az egész külömbözet 35 egyháznál 691 K 36 fill, vagyis egy egy egyházra nem esett 20 K különbözet, de ez is nem előnyére, hanem hátrányára. Ami világosan bizonyítja, hogy egyházaink milyen pontosan eszközölték a számítást 1904-ben. A 7 egyháznak, melyek segélyt nem kértek 1904. évben, megállapíttatott s javaslat hozatott összesen 10683 K 08 f. segély. Ez okozza a kiilömbözetet. Végeredmény : 42 egyház részére javasoltatik 68480 K államsegély. Hogy azon egyházak kérvényei, melyek 1904 ben segélyt nem kértek — miként biráltatnak el a konvent által, az a jövő dolga és titka. Azonban ilyen csekély összeg nem gátolhatja a konventet a segély megszavazásában ezek számára is. Somogyi. — Az orsz. tanáregyesület VII. rendes közgyűlése folyó hó 22. és 23. napjain lesz Hódmezővásárhelyen, a következő sorrenddel: április hó 2l-én, kedden. Érkezés, elszállásolás. Hivatalos fogadtatás a pályaudvaron a délután 3 óra 34 perckor Békéscsaba felől érkező személyvonatnál. Délután 5 órakor a tanáregyesület választmányi gyűlése a főgimn. tanárteremben Este 9 órakor ismerkedés a Nemzeti Szállodában. Apr. hó 22 én, szerdán. Délelőtt 8 órakor a tanáregyesület választmányi gyűlésének folytatása a fogimn. tanárteremben. Délelőtt 9 órakor istenitisztelet a ref. ó-templomban. Imádkozik Bányai Sándor, hódmezővásárhelyi főgimn. vallástanár. Indulás a ref. főgimnáziumból. Istenitisztelet után a tanáregyesület közgyűlése a városi székház dísztermében. Tárgysorozat. 1. Elnöki megnyitó. 2. Üdvözlések. 3. Az egyházak, az állam és egyes társadalmi csoportok tanügyi küzdelme a jövő nemzedék megnyerése érdekében. Felolvasás Gergely György dr. máramarosszigeti jogakadémiai tanártól. 4. Ref. tanárok külföldi tanulmányútja. Felolvasás Kristóf György dr. szászvárosi főgimn. tanártól Délután 1t32 órakor társasebéd a „Fekete Sas“-bau. Az ebéden Hódmezővásárhely törvényhatósági joggal felruházott varos látja vendégeiül a közgyűlés tagjait. Ebéd után a főgimn. gyűjteményeinek, a város egyéb kulturális és humanitárius intézeteinek, így pl. a szemkórháznak a megtekintése. Este 8 órakor hangverseny a „Fekete Sas“ nagytermében a főgimn. kirándulási alap javára. Április 23-án, csütörtökön. Délelőtt 8 órakor Csépke Andor, hódmezővásárhelyi főgim. tanár, módszeres megbeszéléssel kapcsolatban, tanítást tart a
