Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-03-22 / 12. szám
197 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 198 történelem tanítására vonatkozó közÖB kézikönyvre, sem olvasókönyvekre pályázatot ne Írjon ki, hanem alakítson egy egyházkeriileti tankönyvbiráló bizottságot s csak ezen bizottság jóváhagyásával engedélyezze az egyes iskolai kézi könyvek használatát. A tankönyvek monopolizálásának szomorú példáját ott látjuk az állami nyomda kiadványain. Mi abban a véleményben vagyunk, hogy ha lesz uj tantervűnk, lesznek annak az alapján megirt alkalmas tankönyveink is. Soós János. Mészáros József. Paksy Győző. Kovács Alajos. Az aranyosmaróti ref. fiókegyház megalakulása. Lélekemelő és megható keretben törtéut m. hó 23-án az aranyosmaróti ref. fiókegyház megalakulása. Az egyházi felsőség, de maguk a maróti ref. bitsorsosok is, élén ken érezték, hogy hiányzik minden lelki gondozás, az összeköttetés a felekezet nagy testével, mintha valósággal számkivetett és elfeledett gyermekei volnának az édes, a tápláló, dajkáló édes anyának s a ref. egyháznak. Kívánkoztak az Istennek igéje után, óhajtották gyermekeiket is hitelveiuk szellemében, egyházuknak, hazájuknak hű tagjaivá nevelni. Hiszen évtizedek óta s?.m hallatszott ott közöttük Istennek igéje s gyermekeik azt sem tudhatták, milyen vallásban, milyen hitfelekezet tagjaiul neveltetve nőttek fel ! Ezen a tarthatatlan állapoton kívánva segíteni, a bajokat orvosolni, az egyházi életet megteremteni, jelent meg az egyházmegye esperese Zongor János tanácsbiróval m. hó 23-án az előre értesített hitsorsok körében, s elébb d. e. 11 órakor istenitiszteletet tartva az áll. elemi iskola egyik termében, amelyen hitsorsosaink, a nők és gyermekek, a felnőttek teljes számban, mintegy 30 an megjelentek, értekezletet, illetve gyűlést tartott a szükséges teendők és lépések megtétele végett. Jól esett látni, hallani, egyházmegyénkben e legintelligensebb tagokból álló hitsorsosaink ajakáról, egyházunkhoz, vallásunkhoz való erős ragaszkodásuk nyilvánítását, mellyel egyhangúlag kimondották, hogy fiókegyházzá alakulnak, a barsi egyházmegye kötelékiben Mohihoz csatolva megmaradnak, s óhajtják, hogy évenként egyelőre legalább hatszor vasárnapon istenitisztelet tartassák, iskolába járó gyermekeik havonta legalább egyszer — amikor a mohi lelkész a fegyházban isteni tiszteletet tartani megjelen, a vallásoktatásban, felügyeletben részesüljenek. Egyhangúlag, a legnagyobb lelkesedéssel elhatározták, hogy a szükséges költségek fedezésére egyelőre a gondozó lelkész tiszteletdíját saját maguk részéről 120, a helyettesítő mohi i tanítóét pedig 40 koronában állapíván meg, az egyházi törvényben előirt normál adókulcsot fogadják el s magukat az szerint fogják megadóztatni. Kérni fogják azonban a gondozó tiszteletdíjának az egyházi felsőség által, méltányos összegig kiegészítését is. Ugyanez alkalommal megválasztatott az ekként megalakult egyházi elöljáróság. Főgondnok: Kovács Sebestyén Lajos kir. ügyész ; gondnok : Nagy Imre pénzügyi tisztviselő ; presbiterek : Bodor László kir. főmérnök, Patay László kir. járásbiró, dr. Szabó Gyula törvényszéki bíró, Kozma Ödön főkönyvelő ; jegyző : Molnár Géza tb. szolgabiró. Oly kiváló, érdemes egyének kezeibe helyezte a közbizalom az egyház ügyeinek vezetését, hogy a tovább fejlődés teljesen biztosítva van. E kiemelkedő férfiak, élükön az alakítás nehéz munkájában hervadhatlan érdemeket szerzett Kovács Sebestyén Lajos kir. ügyész, ehra. tanácsbiró főjegyzővel, céltudatosan fogják irányítaui e még most 30 40 lelket számláló legkisebb egyházunk jövőjét a boldogulás, virágzás ma még nem is sejthetett magas foka felé ! Éljen, viruljon is e kis gyülekezet, ott a vármegye szivében, túl azon iaegen nyelvű lakostársaknak is hirdetve a magyarságnak s benne a református hitfelekezetnek erejét, életképességét. Patay Károly. Nyílt kérdések tekintetes Szabó György és tekintetes Segesdy Ferenc kér. tanácsbiró urakhoz, mint egyházkerületünk jogászaihoz. Két kérdést vagyok bátor tekintetességtekhez intézni, mint egyházkerületünk tudós jogász embereihez azon reményben, hogy miutáu ez is közérdeket akar megvilágosítani, e kérdésekre a feleletet megtagadni — habár tudom, hogy roppant el foglal tatásaik vannak — nem fogják. A kérdések ezek : 1. A legutóbbi zsinat az egyházi tisztviselők megadóztatását, az egyháztól élvezett javadalmaik után, elhatározta. De az olyan gyülekezetben, amelyben az egyháztagok sem fizetnek egyházi adót, mert alapítványaiból tartja fenn magát, kell e az egyházi tisztviselőnek hivatala javadalma után egyházi adót fizetni és minő arányban ? Ez az egyik kérdésem. A 2. kérdésem pedig ez : Azon gyülekezet presbitériuma, mely egyháza részére adócsökkentési segélyt igénybe venni nem akar, felmentheti-e egyházi tisztviselőit, a hivataluk után élvezett javadalom megadóztatása alól ? Becses válaszukat kérem a Dunántúli Protestáns Lapban közzé tétetni, amelyért a leghálásahb köszönetét nyilvánítja Egy lelkész. RÉGNER PÁL templom- és diszfestő PÁPA. IMT Templomok festéséről számos elismerő levél! Több kiállításon kitüntetve! “Ä8 -- Több pápai templom restaurátora! Elvállal szobák, termek művészi festését! ■ Z Alapitatott i87i-ben. 1 Cim- és betüfestészet! Modern kivitel! Szolid árak I ===== Aiapítatott i87i-ben.
