Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-22 / 51. szám
919 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 920 teségét a Budapesti Hírlap negyedszázados múltja bizo nyitja. De megakarjuk velük világítani a jövendő útját is, melyen a közönség bizodalmától kisérve és bátorítva akarunk haladni előre és mindig előre. Pályázati felhívás a Református Agendáskönyv ügyében. A II. budapesti országos református Zsinat 890. jkvi sz. határozatával megállapította az „Istentiszteleti rendtartást a magyarországi református egyházban“ s ez „Istentiszteleti rendtartás . . .“-nak megfelelő „Református Agendáskönyv“ elkészítésével és kiadásával az egyetemes konventet bízta meg. Az egyetemes konvent liturgiái bizottsága előterjesztésének elfogadásával megállapította az Agendáskönyv „Tartalomjegyzékét“ s egyben azon módozatokat is, amelyek alkalmazásával az Ágendáskönyvet, illetőleg annak egyes darabjait beszerezni fogja. (L. 1907. április 9—13-iki konvent 37. jksz. Jegyzőkönyv 60—63. lap.) E szerint: 1. Az Agendáskönyv anyaga pályázat utján szereztetik be és pedig a „Tartalomjegyzékében felsorolt esetek mindenikére 3 — 3 mintadarab. 2. Az egyes, a „Tartalomjegyzékében előszámlált esetekhez alkalmazott ágendák, lehetnek teljesen eredetiek vagy bármely klasszikusnak Ítélt, de pontosan megnevezett ! — régebbieknek egészben vagy részben való feldolgozásai is — és ezekre különös figyelmet fordítani kérünk ! — ; de minden esetben oly teljes ágendák, amelyet a Zsinat által, említett 890. jksz. határozattal, megállapított sorrendjét az egyes szertartásoknak, szigorúan szem előtt tartják. 3. Az iró keze nincs megkötve sem arra nézve, hogy a szertartás megállapított sorrendjének, mely pontjai tekintessenek kötött formulájuaknak ; sem arra nézve, hogy a kötöttnek vett ponton maga a formula minő, akár régi, akár átdolgozott, akár egészen új szövegben adassák Ezekben is a szabad irodalmi verseny érvényesítésével fog az anyag gyűjtetni az utólag megállapítandó 8 akkor minden afajta mintadarabnál érvényesítendő kötött pontokra és formulák szövegére nézve. 4. Minden darab tisztán és olvasható kéziratban, jeligés levél kíséretében 1908. évi március 1-én déli 12 óráig küldendő be portómentesen az egyetemes konvent liturgiái bizottsága előadójához : Nagy Károly ref. theol. tanár Kolozsvár, Bocskay tér 1. sz. címre. 5. A bírálóbizottság (Baksay Sándor püspök elnöklete alatt Czike Lajos, Széli Kálmán, Novák Lajos és Nagy Károly) Írásbeli jelentése alapján fogja megállapítani a konventi liturgiái bizottság az Ágendáskönyvbe felveendő, esetenként 3—3 minta ágendát s fogja honorálni az illető írókat nyomtatott ivenként 100 (egyszáz) koronával, illetőleg eunek arányában. 6. Az Ágendáskönyvbe fel nem vett művek jeligés levelei a bizottság színe előtt elégettetuek. 7. A pályázatban az eddig megjelent művek is részt vehetnek. 8. Kéziratok nem adatnak vissza. Midőn e pályázati felhívást, mely az érintett konventi jegyzőkönyv utján is minden érdekelt lelkésznek és lelkészjellegü egyénnek tudomására hozatott, most a nyilvánosság időszaki orgánumaiban : az egyházi lapokban és pedig 1908. évi márc. 1-i határidővel felújítjuk : tesszük ezt azzal a reménnyel és szives kéréssel, hogy egyházunk buzgó szakmunkásai idevágó jelesebb dolgozataikat a bizottságnak rendelkezésére bocsátani szi veskeduek. Ismételjük, a bizottságnak már akkor kifejezett abbeli reményét, kérését, sőt várakozását, hogy, tekintve a nagy célt, melyet egyetemes egyházunk a „Református Ágendásköny v“-vel, minden kényszer mellőzésével, csupán a szellem erejével és hódításával elérni akar, t. i. a liturgia egységességének gyakorlati előkészítését: e nagy cél ihletni fogja egyházi irodalmunk és szellemi közéletünk minden hivatott munkását 8 köztük annak tisztelettel környezett fényes nevű vezéralakjait is, hogy nemes ambícióval maguk is tényleges munkások és lelkesült példaadók legyenek azon nemes feladat megvalósításán való közreműködésben, amelyet csak úgy közelíthetünk meg, ha készek vagyunk mindnyájan legjobb erőinket állítani a nagy cél szolgálatába. Biztosan hisszük, hogy e várakozásban csalatkozni, e reménységben megszégyenülni nem fogunk. Az egyetemes konvent megbízásából s a konventi liturgiái bizottság nevében Kunszentmiklós—Kolozsvár, 1907. nov. 24 én: Baksay Sándor Nagy Károly püspök, elnök. theol. tanár, előadó. Vegyes közlemények. Olvasóinknak s lapunk mélyen tisztelt barátainak boldog1 ünneplést kívánunk I ~ r» J.JL, ^ - Nagy veszteség érte ref. Dr. Bartók György. , , , . . egyhazunkat egeszen váratlanéi. Az erdélyi egyházkerület tudós püspöke, erős kezű kormányzója: dr. Bartók György elhunyt. Szélütés döntötte ki az élők sorából f. hó 19-én délután. Délelőtt még semmi rosszat se sejtve, hűséggel végezte teendőit. Ebéd közben rosszul lett és este 7 órakor már halva volt. Java korban levő férfi és egész férfi volt; 62 évet élt. Mintha csak érezte volna, hogy sietős a dolga: ez utóbbi három év alatt három derék, önálló, erős meggyőződésre valló munkát adott ki; a zsinatnak is egyik legéberebb, legtevékenyebb munkása volt. Minden beszédét és cselekedetét erős meggyőződés, megállapodott elvek és az ezekhez való bátor, lelkes ragaszkodás jellemezte. Szókimondó ember volt. Nagy tudományával, bő tapasztalataival, erős kezével még sokat használhatott volna főleg egyházkerületének és egyetemes egyházunknak, no meg a magyarság ügyének. Méltán sirhatunk utána! Méltán hajtjuk meg előtte az elismerés zászlóját! Az Ur utai nem a mi utaink. Legyen meg az ő akaratja! — Szeretet-vendegsóg. A pápai ref. gyülekezet kebelében fennálló Leány egylet f. hó 15-én tartotta első szeretet-vendégségét. Az eféle összejövetel eleddig ismeretlen volt a pápai közönség előtt. Nem csoda hát* hogy igen nagy volt iránta az érdeklődés. Már maga a műsor is igen érdekesnek és tanulságosnak ígérkezett. A szeretet-vendégség formája, módja iránt is nagy volt a kíváncsiság. És a nagy érdeklődést egészen kielégítette a nagyon szépen sikerült este. A leányegylet a főiskolai éttermet szemelte ki az estély megtartására; és e hely alkalmasnak bizonyult. Nyolo órára már egészen megtelt a tágas terem ! mintegy 250-en jelentek meg. A műsor a XXV zsoltár 1. versének eléneklésével — Csizmadia Lajos theol. tanár ur beteg lévén —
