Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-08 / 49. szám
873 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 874 tanárok kinevezésével tapasztalható jelenségek méltán kelthetik föl az aggodalmat, hogy nincs-e felujulóban Mária Terézia korszaka, mikor a tisztségekre való kinevezéseknél nem az arravalóság és tehetség volt az irányadó, hanem az, hogy katholikus-e az illető, vagy nem. Mikor gróf Apponyi Albert miniszterré lett, protestáns részről is elhalmozták őt a bizalom és tisztelet szépen megirott nyilatkozataival. Nagy tehetség, beszédeiben nyilatkozó magyarságát tekintve méltán várhattuk tőle, hogy annál inkább, mert jó katholikus, íolülemelkedve minden felekezeti elfogultságon igyekszik orvosolni tisztán nemzeti érdekből egyházunk sérelmeit, s hogy bajnoka lesz a felekezeti békének s a vallásegyenlőségnek, mely nélkül Magyarország boldogulása szinte elképzelhetlek A szépen hangzó szavak után tehát várjuk a tetteket, hogy akár mostani magasztaléival egybehangzóan, akár azok ellenére, de mindig igaz magyar szívvel mondhassuk, hogy csakugyan a felekezeti béke és a vallásegyenlőség előharcosa. Borsos István. Robertsonról. — Részlet Broicher „Robertson élete levelekben“ című müvéből. — (Folytatás.) A vasárnap megszentelését, vagy angolosan a szombat megünneplésének kérdését ugyanezen alapelv szerint ítélte meg Robertson. 1849. év október havában igy ír róla : Épen G. úrnőtől jövök, akinél 10—12 személyből álló társaság volt együtt ebéden. Ebéd után főkép katonai kérdésekről, az indiai harcokról folyt a társalgás. En beszéltem. Azután H. úrral vitatkoztam a vasárnap megünnepléséről, tekintettel a vasúti közlekedésre és a levelek kézbesítésére, amely ügyben holnap gyűlés lesz. Én e kérdés nehézségét hangsúlyoztam, ő úgy vélekedett, hogy könnyen megoldható. En például felhoztam, hogy ha szombaton este az utolsó vonatról lekésem, mitévő legyek akkor ha vasárnap reggel vonat nem indul ? Hiszen az egy napi testi pihenés és lelki épülés megbecsülhetetlen értéke elvitathatatlan. Ámde a részletkérdések a körülmények szerint döntendők el. A matrózoknak vasárnap a hajón dolgozniok kell, vasárnap hajóknak még kell érkezniük, csatákat kell megvívni, fontos rendelkezéseket k:hirdetni. Életkérdés lesz, vagy ami ugyanaz : gyakran anyagi kockázattal jár, ha egy nagy ország üzleti életét és levelezését a fővárosban és a vidéki városokban úgyszólván egyszerre és szinte erőszakosan megszüntetik. Hetenként két napon nem kézbesítenék a leveleket. E kérdést nem olyan könnyű megoldani, bár másfelől a vasárnapi kényszermunka annyi ezer emberre nézve egy jelentésű vallásos életök elfojtásával. A vasárnap megszentelése a sabbat örök benső szükségességénél fogva teljes meggyőződésem szerint minden időre kötelező. Nélküle elsorvad a lélek és csak annyiban fejlődik, amennyiben hűségesen megtartja. Sőt azt hiszem, hogy a puritán vasárnap szigorú megtartása nagyszerű hatással van a lélekre. Csak képzeljünk el egy embert, aki a zenéről, üdülésről, irodalomról s világi szórakozásról lemond és egyedül bibliájára, lelkére és az Istenben való nyugalomra van utalva. Micsoda vasjelleraeket kell ennek a rendszernek teremtenie! Mennyire másokat, mint ami elpubult, mankóra támaszkodó vallásunk, „az evangéliom vigasztalása“, amely szerint úgy tetszik, mintha kényelem volna a vallás nagy végső célja. Mindazáltal megvagyok róla győződve, hogy a sabbatnak nem a törvényen kell alapulnia, hanem az emberi természet kivánalmain. Nem azért szükséges, mert az írás parancsolja, hanem azért parancsolja az írás, minthogy szükséges. Amikor a biblia így szól: „a növényt a határban egyed meg“, az önfentartást nem a törvény rendelkezése folytán teszi kötelességünkké, hanem épen emberi természetünk önfentartási törvénye folytán rendelkezik így. Ugyan ez áll a sabbatról is és ez szerintem sokkal igazabb és erősebb bizonyíték. Mert hiszen a törvény kötelezettsége alól már jó részt kibújtunk. A nap, a megszentelés módja, a 24 órának napkelettől napnyugatig számítása helyett 12-tŐl 12-ig való megrövidítése — megváltozott. Ha mindez csak formaság, akkor kimeri állítani, hogy a 7-ik nap helyett a 10-ik nem választható ki ünnep gyanánt? Ha mindezeket eltöröljük és a „ne tégy akkor semmi dolgot“ úgy magyarázzuk, hogy vasárnap meleg ebédet enni és kocsikázni szabad, akkor csak tőlünk függ, hogy a törvény egy részét, vagy az egész törvényt úgy tekintjük-e, mint amely erkölcsileg, vagy úgy, mint amely csak formailag kötelez bennünket. A vasárnap megszentelését nem lehet törvényre alapítani, hanem azt kell kimutatni, hogy e törvény örök célszerűségen alapul és ez az alap rendületlen. Az 1852. évben ez a kérdés mindenfelé izgalomba hozta a kedélyeket, ahol csak érdeklődtek a vallás iránt. A munkás-osztályra való tekintettel azt kívánták, hogy a Kristály palotát a közönség számára vasárnaponként nyissák meg. Számos feliratban ajánlották ezt az ügyet a parlamentnek, amely elé egy országszerte szervezett ellenkező irányú mozgalom képviselői is kérelemmel járultak. Robertson, jóllehet a múzeum megnyitása ellen volt, nem helyeselte a mozgalomba való részvételt, mert az a sabbatnak teljesen zsidós felfogásából eredt. A kérdést szokása szerint ismét a szószékre vitte, s két beszédében* a * Lásd az egyiket Révész Imre említett művének 3-ik kötetében: ,A külsősegek és a lényeg a keresztyén vallásban" cimen. A másik még nem jelent meg magyar nyelven. A TOKAJI BOR termelők Társasága szállít Tokajból TOKAJT BOBT 3 éves szamorodni I 5 éves aszú puttonos OA 0'7 literes AO koro- i Á(\ 0’5 literes ÄQ koroüv palackot uO náért | -iű palackot náért ládában bérmentyc a megrendelő vasúti állomására.
