Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-17 / 46. szám
829 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 830 püspök nem vesződik egyes gyülekezet bajaival, hogy ehk. püspöki kötelességeit akadály nélkül teljesítsék. A következő számban Uj idők, uj kötelességek óimén. m. p. arra buzdít, hogy „egyetlen teendőnk, egyetlen kötelességünk életet önteni a dermedt tagokba 8 egyházunkba vállvetett erővel munkálni Istennek országát: az isten félelem, a szeretet, a béke országát!“ Zsilinszky Mihály folytatja az egyet, püspökről szóló részvételeit, kieszelve, hogy őt mindig meghatotta érdemes férfiaknak, püspököknek panasz a teendők sokasága felől. Minden meggyőzte őt arról, hogy ez a mostani állapot, csak arra jó, hogy minden püspök kétségbeessék a kettős hivatallal járó kolliziók felett, hogy haladási vágya is törekvése letörjön és az igazi nagy egyházi kérdések iránti érzéke eltompuljon. Végül pedig Stromp Lászlónak, e korán elhunyt kiváló theol. tanárnak nekrológja van közölve. Pápamellékí. Vegyes közlemények. Az előfizetési pénzek és hirdetési díjak szives beküldését tisztelettel kérjük. — Iskolalátogatás. Főtiszt. Antal Gábor püspök ur s Czike Lajos főiek, gondnok úr e hó 14 —16. napjain Pápán voltak s Németh István egyházkerületi főjegyző úrral meglátogatták a főgimnáziumot és nőnevelő intézetet. — Orömünnep. A b.-m.-szent-király—cseszneki ref. gyülekezet örömünnepet ült okt. 27-én. Valóra vált a cseszneki társegyház azon régi óhajtása, hogy iskolaköteles gyermekeik otthon, egyházközségük kebelén járhassanak iskolába s ezáltal meg legyenek kiméivé a rósz időjárás kellemetlenségeitől, melynek ki voltak téve mindannyiszor, valahányszor a szomszédfaluba kellett menniök a népiskolába. Az óhajtás már régóta élt a szivekben, de valóra csak most vált, mikor az egyházközség, az iskola és tanítói lak céljaira alkalmas Hentzféle házat a hozzátartozó mellékbirtokkal együtt megvette, iskola és tanítói-lakás céljára átalakította s okt. 27-én átadta rendeltetésének. Összeforrt ez alkalommal a társegyházközség népének szive az egymás iránti szeretetben, d. e. mindannyian az Ur házába siettek, hogy hálát adjanak Istennek a reformáció áldásaiért, délután pedig B.-M.-Szent-Király közönsége vonult ki vallásfelekezeti különbség nélkül a cseszneki társegyház iskolájához, hogy részt vegyenek örömükbe^ Az ünnepély a gyülekezet énekével kezdődött, utána Horváth Lajos ref. lelkész tartott ez alkalomhoz illő beszédet, kiegészítette az iskolás gyermekek karéneke és néhány növendéknek alkalmi szavalata, bevégződött a gyülekezet énekével. Az iskola és tanítói lakás megtekintése után a jelen évben alakult cseszneki ref. nőegylet tartott táncmulatságot e nap emlékére, mely 116 K jövedelmet hozott e jótékonyegyletnek. Örömkönnyek hullottak a szemekből, hogy a régi óhajtás valóra vált, most már saját kebelükben áll ama szerény hajlék, mely terjeszti a világosságot, az éltető tudományt. — Báró Bánffy Dezső és az Alkotmány. Báró Bánffy Dezsőnek Kolozsváron, az egyházkerületi közgyűlés megnyitásakor elmondott beszédéről megemlékezvén az Alkotmány, így végzi mondandóit: „Bánffy Dezsőnek mindig jó szeme volt. Meglátta, amit meg kellett látni. Ezúttal is helyesen látott, csak rosszul következtetett. Görcsöni Dénes valóban kuruc legény, megalkuvást nem ismer s kurucok bátorságával és kemény fegyverzetével támadja mindazt, ami korrupt, ami gonosz, ami kétlelküség, ami alattomosság, ami becstelenség. De kíméletlen harcot eleddig sohasem hirdetett — jól tette — a jóhiszemüek, a becsülettudók ellen. Nem tudom, olvasta-e máskor is Bánffy Görcsöni Dénes cikkeit, de akkor láthatná, hogy a középkor nem támad fel bennük, se nem akarja Görcsöni fejszével ütni agyon azokat, kik még egyáltalán szeretik a kereszténységet. Csak ami ellensége a krisztiánizmusnak s a keresztény morálnak, annak ellensége —- s igaza van Bánffynak, kuruc ellensége — Görcsöni. S ha Bánffy mégis Górcsőmben s az általa képviselt kuruc katholicizmusban látja a maguk ellenségét, akkor azt kell hinnem, hogy Bánfty és a 'protestánsok már egyáltalán szakítottak mindennel, ami morál, ami becsületesség, — ami kereszténység. “ — Lám, lám ! Hát tisztán a morál, a becsületesség, a keresztyénség szent nevében nem hagy Görcsöui és az Alkotmány semmi becsületet egy Beöthy Zsolton, Hegedűs Istvánon, Alexander Bernáton, hogy másokat ne említsünk, — Kérelem! A pápai ref. főiskola könyvtárából hiányzik a Deáky-Értekezések harmadik és ötödik füzete. Nem is igen lehet már azokat másutt megtalálni, mint talán esetleg az idősebb lelkész urak könyvtáraiban. Ha valaki e hiányzó füzeteket megküldsné, nagy hálára kötelezné a főiskolai könyvtárat, illetve magát a főiskolát. Sőt a második és negyedik füzetet is köszönettel fogadnánk, mert ezekből is csak egy példánnyal rendelkezik könyvtáruk. Az Egyházi Törvények 1. §-a szerint az ev. ref. egyház hivatalos czirae ezután „református“ s igy az egyházak és iskolák eddigi bélyegzőit meg kell változtatni. A legszebb és legolcsóbb bélyegzőket AZ ELSŐ MAGYAR RUGGYANTA BÉLYEGZŐGYÁR ÉS YÉSŐ-1NTÉZET Tessék árjegyzéket kérni! készíti Tessék árjegyzéket kérni ! Budapest, VI. kér., Váczi-körut 17/a. Tulajdonos GEDULDIGER HUGÓ.
