Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-27 / 4. szám
63 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 64 értekezése nyelvi és tárgyi ismeretével egyaránt figyelemre méltó s hiányai mellett is becsületére válik Írójának. Marton Lajos VM. Aurél. — Cassiodarius Senator isagogikai gyűjteménye* címen a szerzó előtt élt 5 introductore8 scripturae divinae isagőgikai műveinek egy gyűjteménybe összefoglalásáról s ennek fenti c. alatt Cassiodoru8 által történt kiegészítéséről értekezik, szépen rajzol ván a világi és theol. tudományokban egyaránt jártas államférfi majd szerzetes bölcsnek életviszonyait, jellemét, sokoldalú működését, könyvgyűjtői szenvedélyét s tanulmányozási kedvét, egyben — a későbbi szerzetesi életre irányítólag hatott reguláit s a vivariumi szerzetes-főiskola dolgait is. Dr. Daxer György „a iheologia mint tudoináuy“ról írt tanulmánya tulajdonkép bíráló ismertetése Troeltsch német tudós több művében kifejtett ama felfogásának, hogy a filozófiai, dogmatikai s egyébb metbódusok mellőzésével kizárólag a törtéueti módszert kell alkalmaznunk a theologiára, hogy a kér. vallást így beilleszthessük a vallástörténeti fejlődésbe — ott megillető helyét kijelöljük s dokrináit korunk tudományos elveivel összhangba hozzuk. Egy egyoldalú nézet hibáit D. felmutatva, igazolja, hogy Tr. is nem kizárólag a történeti methodus segélyével jutott el álláspontjához s az magában nem is elég (bár tagadhatatlanúl egyik legfontosabb !) a kér. vallás teljes megértéséhez, hanem szükséges hozzá az összes tudományok eredményeinek figyelembevétele mellett a kér. vallásos tapasztalat — a hit is. Pröhle Károly „A főiskolai rendszeres theol. szemináriumok feladata és módszeré“ rő! értekezvén, a szemináriumok feladatát és jelentőségét az elméleti és gyakorlati képzésben rejlő igazsági momentumok szerves egységbe való foglalásában találja, melyre szolgáló eszközök a rendszeres tudományos szemináriumok, amelyekben a tudós képzés a leggyakorlatiasabb és legintenzívebb módon, t. i. a főiskolai tanító és tanuló tényleges közös mánkálkodásában nyilvánul. A rendszeres theol. szemináriumok feladatát illetőleg célja bevezetni tanítványait a rendszeres theol. tanulmányozás módjába, közelebbről megismertetni velők a két főág — a hit és erkölcstanban — fejlődő kér. tanrendszernek eredeti forrásait s ezek jelentőségét. Majd az alkalmazandó methódust, mely által ama forrásokból meríteni s a kér. ismeretnek belőlük nyert anyagát rendszeresen földolgozni kell, s kérdések, feladatok, themák kitűzésével indítást adni nekik a források és módszerek önálló használata és alkalmazására, mindig arra ügyelvén, hogy a tudományos ismeretben növekedés egyszersmind a kér. hitben és erkölcsi életben való gyarapodásukra is szolgáljon, amelyhez a legjobb útmutatás, ha a tanító-mesterben tökéletes hármóniában áll előttük — a keresztyénség és a tudomány. E nagyértékü tanulmány mellett figyelemre méltó Mayer Endrének „A történeti kritikai theol. irány* c:mü cikke, melyben Harsányi I. theol. magántanári dolgozatára tett biráló megjegyzései alaposságát igazolván, H. negatív túlzásai s fiatalos heve ellenében a megállapodott tudós komolysága és higgadt biztonságával védi meg a maga igazát. Az Athenaeum kiadásában megjelenő „Magyar Prot. Egyháztörténet“-bői Kovács Sándortól közöl egy részt a lap: „Az állam és a protestántizmus III. Károly alatt“ cimen, mely a hazai általános történelem szempontjából is vizsgálva a kérdést, nagy irodalmi tájékozottsággal és hi ven van nyírva s így méltán kelti föl érdeklődésünket a megjelenendő mű iránt. Last and least: Csiky Lajos ád közre egy fejezetet megírandó Homiletikájából : „A szorosabb értelemben vett egyházi beszéd ; gyakorlati biblia magyarázat és homilia“ hosszadalmas cimen, hasonló hoszadalmassággal fejtegetvén tárgyát, annak igazolásául — amit minden végzett theologus régóta tud - , hogy bátran tarthatunk vasárnap délelőtt homiliát vagy pedig gyakorlati biblia-magyarázatot is. A külföldi tudományos mozgalmakról kellően tájékoztat a Lapszemle, mely dr. Daxer Gy. a „Neue kirchliche Zeitschrift 1905 - 1906. évi számait ismerteti röviden, s a Hibbert Journal-1 Miklós Géza, a Studien und Kritiken-t pedig (1904. évi folyamában) Raffay S. hoszszabban és mélyrehatóbban recenseálja és bírálja. A könyvismertetés rovatban a hazai irodalmi újdonságok közül Ágoston Sándor Pajot Gyula, az akarat nevelése c. művét, Csiky L. pedig a Debreceni Lelkészi Tárt ismerteti elismerőleg. Földváry László a Prónay— Stromp: „Magy. evangélikus egyháztörténeti emlékek“-et, Masznyik Erőss L. : „ApoIogetiká“-ját s Raffay Rohoska József két kisebb munkáját bírálja ismert alapossággal, melyekhez csatlakozik Stettner Gyula erős kritikával megirt cikke Luther M. művei fordításának II. kötetéről. — Végül dr. Daxer kisebb igényű receutiója a „Biblische Zeit-und Streitfragen“-ről. A „Theol. Szaklap“ magas tudományos színvonalon álló folyóirat, melynek pártolása, fenntartása egyháxias buzgóságból folyó erkölcsi kötelességünk. Pécsely Miklós. Vegyes közlemények. — Kun Bertalan püspök úr 90 éves. Valami különösen kegyeletes érzés fog el bennünket, mikor leírjuk, hogy Kun Bertalan püspök úr e hó 21-én töltötte be életének 90. esztendejét és még mindig képes viselni a sok türelemmel járó püspöki hivatalt s e mellett a konventi és a zsinati elnökség tisztét. Ritka kegyelem Istentől az ily hosszú életkor, még ritkább, hogy állandóan munkabíró is legyen az illető akkor, mikor ezt a nagy kort elérte. Pedig mennyit dolgozott, mily széles munkakörben forgott ő ez idő alatt! 65 éves pap; 40 éve, hogy püspök és 23 éve, hogy elnöke konventünknek és az azóta tartott 2 zsinatunknak. Ezeknek egyszerű jelzése is föltárja előttünk azt a kiváló erőt, ami ő benne lakott és lakik. Olyan jó látni közöttünk azt az érdemeivel nagyon kimagasló, és mégis oly egyszerű, kedves öreg
