Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-22 / 38. szám

671 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 672 A törvénynek és rendeletnek ezen formai hiányát csak növeli a rendelet 50. §-ának 11. pontjában foglalt azon intézkedés, hogy nemcsak hitközségek, hanem akár alapítványok, akár magá­nosok alapíthatnak államsegéllyel szerzetesek által vezetett iskolákat, ami, tekintettel arra a nagy különbségre, ami a r. katb. főpapság és más egyházak papsága és, mondjuk az érthetőség ked­véért, főpapsága vagyoni helyzete között van, könnyen oda vezethet, hogy pár évtized alatt az ország községeinek nagy része el lesz árasztva szerzetes iskolákkal, akár lesz azoknak ott lét­­jogosultsága, akár nem. Növeli a szerzetes-rendekre vonatkozó külön intézkedésből származó veszedelmet azon majd nem megérthetetlen intézkedés, hogy a törvény 22. §-a a)—i) pontok alatt felsorolván azon té­nyeket, amelyek a törvények által a községi tanító a fegyelmi vétséget követ el, s a törvény 23. §-a ezeket a vétségeket a hitfelekezeti taní­tókra is érvényeseknek ismervén el, a törvény utólag beiktatott 35. §-a a szerzetes tanítókra a 22. §-nak csak a)-—c) pontjait terjeszti ki. Tehát például a 22. §-nak d) pontja, amely igy szól: a tanító fegyelmi vétséget követ el, ha hitfelekezetek, vagy egyes társadalmi osztályok ellen izgat, vagy ha növendékei vallását sértő nyilatkozatot tesz, kiterjed a községi és hitfele­kezeti iskolák tanítóira, de nem terjed ki a szer­zetes tanítókra. Pedig jogállamban arra mégis csak tekintettel kellene lenni a törvényhozó ha­talomnak, hogy ami fegyelmi vétségnek állapit­­tatik meg az egyik tanítóra nézve, az fegyelmi vétséget képezzen a másikra nézve is, a tör­vény előtti egyenlőség legalább ezt kívánná. Méltán okoz tehát aggodalmat egyházunk hívei­nél a törvény ezen kivételes, és sem közjogi, sem tanügyi szempontból meg nem indokolható külön­leges intézkedése, amely aggodalomhoz járul az a sajnálatos tapasztalat, hogy ref. egyházunknak arra mind ismeretes egyéni meggyőződésük, mind hivatalos állásuknál fogva hivatott vezérférfiai közül ez ellen az illetékes helyen, a törvényhozás termében szavát senki fel nem emelte. Most már a törvény bevégzett helyzetet teremtvén, református egyházunk híveinek és hatóságainak kell oda fordítani figyelmét és törekvését, hogy a törvény jelzett hiányából egyházunkra minél kevesebb veszély háramoljék. Elnöki székfoglaló beszéd. Az Országos Ref. Lelkészegyesület alakuló közgyűlésén elmondta : dr. Balthazár Dezzö. Egyházunknak úgy államjogi, mint feleke­­zetközi helyzete tisztázást nyert az 1848 : XX. törvénycikkben; és pedig államjogi tekintetben a történelmi iogalap épségben hagyásával, fele­­kezetközi tekintetben a tökéletes viszonosság és egyenlőség megállapításával, A tiszta szabad­­elvüség klasszikus idejének nagy alkotása ez, nagy idők nagy embereinek emelkedett, tiszta, igazságos felfogására s a jövő - egyházpolitikai irányait helyesen megszabó genie-jére vall. Az elnyomatás korszaka keresztülhúzta a jogfolyto­nosság proklamációjával kezdődő reményeinket, a kiegyezési korszak kiegyezte, elalkudta ezt a törvényt, még a nagy egyházpolitikai küzdelmek idején sem — amikor pedig a kultur-harctól már egy vékony mesgye választotta el az álla­mot — még akkor sem alkalmazták a kleriká­lis reakció lefegyverzésére ezt a leghatalmasabb fegyvert. Sőt vezérférfíaiuk, akiknek az aktív politi­kában rész jutott, következetesen oda engedték sodortatni magukat, hogy részleges, szétforgácsolt alkotásokkal elporlasszák az egységes jogalapot. A tanítói, tanári, lelkészi fizetések kiegészítésé­ről, a tanügyi intézmények dologi segélyezéséről szóló törvények, a hárommilliós állami hozzá­járulás, amelynek törvényes garanciájával a kor­mány még adós, segélyező hatásuk mellett erre alkalmasak mindannyian. De alkalmasak annak a látszatnak keltésére is, mintha az állam egy­házunkkal szemben a kellő anyagi méltánylást állandóan napirenden tartaná és teljesítené, ho­lott ezek a részleges alkotások mind az összegre nézve, mind az erkölcsi érték tekintetében messze alatta maradnak az 1848 : XX. t.-c. színvonalá­nak. Kétségtelen, hogy a törvény végrehajtásá­nak útjában az állami adománytermészetü egy­házi javak szekularizációjától való félelem és Becses ügy elembe ajánlom valódi szegedi édes nemes csemege rózsa-paprikámat, amely ma már egy konyhán sem nélkülözhető, mert minden úri konyha büszkesége az étkek kiváló Ízletessége. —• Tessék próbarendelés által meggyőződni ! — • —~ Yalódi szegedi édes nemes csemege rózsa-paprikámat, csinosan díszített ezüst papirdobozokban eredeti csomagolással hozom forgalomba : Doboz : 1/2 Kgr. 1/4 Kgr. 1/8 Kgr. Megrendelhető á dobozos paprikákon kívül: Trik~* Kor Kor 1-GO Kor —-90 * Édes' nemes rózsapaprika á kgr. 4‘50 kor. Arak. kői, ó kői, lou nor. w ^ Félédes, gulyás rózsapaprika á kgr. 3'80 kor. ======= Tessék árjegyzékemet kérni! = = Házilag kezelt tojásos tarhonya á kgr. 1‘— kor. HORVÁTH FERENC paprika-különlegesség-ek kivitele, SZEGED.

Next

/
Oldalképek
Tartalom