Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-15 / 37. szám

661 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 662 alapul elfogadni, mert maga az állam sem tekinti azo­kat egyenes adóknak, amint azt a Dunántúli Prot. Lap 41/1906. számában Egy falusi lelkész és legutóbb Bállá Endre is kimutatta. E tárgyban a mezőföldi egyház­­megye részéről alig megcáfolható indítvány megy a kerületre, hogy mi lesz a sorsa, nem tudjuk. De az bi­zonyos, hogy állami törvény intézkedik, hogy az álta­lános jövedelmi pótadóra sem községi, sem iskolai pót­adó nem vethető ; már pedig a mi egyházi adónk nagy részben iskolai adó is. Még kevésbbé lehet adóalap az országos betegápolási pótadó, hadmentességi díj és fegy­veradó. Maradna tehát adóalapul: a földadó, házbér- és házosztályadó, a négyféle kereseti adó és tőkekamatadó, a többi minket nem érdekel. Ez is elég nagy alap, sőt a II. oszt. kereseti adó hozzá igazságtalan is, mert ezemélyadó jellegével bir, amelyet, mint olvastam, a pénzügyminiszter megakar változtatni és kisebb téte­lekre leszállítani, s már kész is róla a törvényjavaslat. Ez ismét egy bökkenő, mert ha a gyülekezetek a mos­tani magasabb tétel szerint nyerik az adósegélyt, tehát kevesebb összegben, ha majd kivetjük híveinkre a kisebb tétel szerint, deficit fog mutBtkozni, vagy pedig kény­telennek leszünk 11 °/0-ot kivetni, ami pedig törvény­telen is és káros is híveinkkel szemben. De ettől az utóbbitól eltekintve feltétlenül szük­séges az egyöntetű eljárás, hogy mindenütt ugyanazon adóalap szerepeljen, mert különben nem lesz igazság. Még igy is feltétlenül kell gondoskodni arról, hogy a beterjesztett adóalapot az egyházmegyei küldöttség ellenőrizhesse, mert bizonyos, hogy lesznek tévedések és kísérletek, melyek akár figyelmetlenségből, akár szán­dékosságból az adóalapot kevesebbre tüntetik fel s így jogtalan előnyt nyernénk mások hátrányára. (Folyt, köv.) Vargha Kálmán ref. lelkész. Theologiai akadémiáink tantery­­revíziója. Papnövendékeink képzésének kérdésével többször fog­lalkoztak már egyesek. Igyekeztek föltárni a hiányokat, s új és helyesebb utra-módra mutatni. Végre 1906 tavaszán egyetemes konventünk is figyelmére méltatta e fontos kérdést és elrendelte a tautervrevíziót. Theologiai akadé­miáink tanári karait fölhívta, hogy készítsék el javaslatai­kat úgy, hogy az egyházkerületek már 1906. évi ó'szi köz­gyűlésein szintén kifejthessék kivánságaikat, véleményü­ket. Most meg azt olvasom az Egyet. Tanügyi B. f. évi jkvében, hogy a theol akadémiák kivétel nélkül felter­jesztették az elnökséghez javaslataikat s ezeket a szakelő­adó egybevetése mellett a szakértekezlet április 4-iki ülé­sében megvitatta. Az értekezlet azonban belátta, hogy a sokoldalú megfigyelés* és körültekintést igénylő feladat csupán egy-két napi tanácskozás mellett közmegnyugvásra meg nem oldható. Azért azt ajánlotta a kouventnek, hogy küldjön ki az elnökből és theol. tanárokból álló hattagú bizottságot. A konvent igy intézkedett. A dolog lehát ko­moly előkészítés alatt van. Két theol. akadémiának véle­­ményes javaslata illető lapjukban meg is jelent; a buda­pestié és a kolozsvárié. E két javaslat mellett ebben az évben, igazán érdem­legesen dr. Bartók György püspök úr szólt e nagy jelen­tőségű kérdéshez ; 105 lapra terjedő tanulmányt irt és adott ki „ Theologiai Tudomány és Lelkipásztori képzés^ cimen. (Megjelent Kolozsváron, Gombos Ferenc könyv­sajtóján, 1907. Ára 2 korona.) A könyv tartalmának jegyzéke ez: a theol. tudományok keletkezése, organismusa, viszonya a többi tudományágakhoz. A theol. tudományok feladata. A gyakorlati theologia feladata. A tudományos vizsgálódások módszere. Hit és tudás. A lelkipásztori kép­zés székhelye. A theologiai tanárok. Elméleti és gyakor- Iaii képzés. Lelkészi vizsgák. Pályaválasztás . . . Később az egyes részletekre is fogok hivatkozni. Előzetesen ismertetni akarom azokat a véleménye­ket, amelyek egyházi lapjainkban a közelebbi években ki­fejezésre jutottak theol. szakoktatásunk hiányairól, álla­potáról. Bármily sajátságosnak és feltűnőnek látszik is, de tény, hogy a közelebbi években egyre nőtt az elégedet­lenség a tbeologiákról kikerült ifjak képzettsége és lel - külete miatt. Panasszal telt meg a levegő és e panasznak egyházi lapjaink kivétel nélkül helyet adtak, ha megnyi­latkozni kivánt. Mert szerkesztő-társaim (mind valameny­­nyien theol. tanárok) velem együtt egészen természetesnek tartották, hogy ehez a közügyhöz is hozzá lehet szólni ; hogy az ezzel foglalatoskodó férfiak se állanak — hiva­talos eljárásukat tekintve — a komoly, csak a közügyet néző bírálat fölött. A Debreczeni Prot. Lap 1905. 28. számában egy álnevű iró a lelkészképzésről a többek közt ezeket mondja : „A hallgatók teljesen tájékozatlanok a legutóbbi dog­matikai mozgalmakról.“ Egy külföldön időző magyar ifjú irta neki : „Hallgatom a legújabb theol. mozgalmak tör­ténetét. Istenem ! minderről nálunk a theologián egy szót sem szólnak. Az ember e tekintetben egészen tájékozatlan.“ „Theologusainknak s így lelkészeinknek a bibliai ismerete rémítő gyenge lábon áll.“ „Vegyük szemügyre a konpediumokat, miket a hall­gatók kezébe adnak, nem tanulmányozás, hanem bemago­­lás végett. Többnyire kihívják a jogos bírálatot.. . Szolgai fordításokból álló kompediumok 'bemagoltatásával lehet -e Tokajból koronáért, A Tokaji Bortermelő Társaság szállít liter TOKAJI szamorodni bort 3 éves-------------------------------------------­kölcsön hordóban bérmentve a megrendelő vasúti állomására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom