Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-15 / 37. szám
661 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 662 alapul elfogadni, mert maga az állam sem tekinti azokat egyenes adóknak, amint azt a Dunántúli Prot. Lap 41/1906. számában Egy falusi lelkész és legutóbb Bállá Endre is kimutatta. E tárgyban a mezőföldi egyházmegye részéről alig megcáfolható indítvány megy a kerületre, hogy mi lesz a sorsa, nem tudjuk. De az bizonyos, hogy állami törvény intézkedik, hogy az általános jövedelmi pótadóra sem községi, sem iskolai pótadó nem vethető ; már pedig a mi egyházi adónk nagy részben iskolai adó is. Még kevésbbé lehet adóalap az országos betegápolási pótadó, hadmentességi díj és fegyveradó. Maradna tehát adóalapul: a földadó, házbér- és házosztályadó, a négyféle kereseti adó és tőkekamatadó, a többi minket nem érdekel. Ez is elég nagy alap, sőt a II. oszt. kereseti adó hozzá igazságtalan is, mert ezemélyadó jellegével bir, amelyet, mint olvastam, a pénzügyminiszter megakar változtatni és kisebb tételekre leszállítani, s már kész is róla a törvényjavaslat. Ez ismét egy bökkenő, mert ha a gyülekezetek a mostani magasabb tétel szerint nyerik az adósegélyt, tehát kevesebb összegben, ha majd kivetjük híveinkre a kisebb tétel szerint, deficit fog mutBtkozni, vagy pedig kénytelennek leszünk 11 °/0-ot kivetni, ami pedig törvénytelen is és káros is híveinkkel szemben. De ettől az utóbbitól eltekintve feltétlenül szükséges az egyöntetű eljárás, hogy mindenütt ugyanazon adóalap szerepeljen, mert különben nem lesz igazság. Még igy is feltétlenül kell gondoskodni arról, hogy a beterjesztett adóalapot az egyházmegyei küldöttség ellenőrizhesse, mert bizonyos, hogy lesznek tévedések és kísérletek, melyek akár figyelmetlenségből, akár szándékosságból az adóalapot kevesebbre tüntetik fel s így jogtalan előnyt nyernénk mások hátrányára. (Folyt, köv.) Vargha Kálmán ref. lelkész. Theologiai akadémiáink tanteryrevíziója. Papnövendékeink képzésének kérdésével többször foglalkoztak már egyesek. Igyekeztek föltárni a hiányokat, s új és helyesebb utra-módra mutatni. Végre 1906 tavaszán egyetemes konventünk is figyelmére méltatta e fontos kérdést és elrendelte a tautervrevíziót. Theologiai akadémiáink tanári karait fölhívta, hogy készítsék el javaslataikat úgy, hogy az egyházkerületek már 1906. évi ó'szi közgyűlésein szintén kifejthessék kivánságaikat, véleményüket. Most meg azt olvasom az Egyet. Tanügyi B. f. évi jkvében, hogy a theol akadémiák kivétel nélkül felterjesztették az elnökséghez javaslataikat s ezeket a szakelőadó egybevetése mellett a szakértekezlet április 4-iki ülésében megvitatta. Az értekezlet azonban belátta, hogy a sokoldalú megfigyelés* és körültekintést igénylő feladat csupán egy-két napi tanácskozás mellett közmegnyugvásra meg nem oldható. Azért azt ajánlotta a kouventnek, hogy küldjön ki az elnökből és theol. tanárokból álló hattagú bizottságot. A konvent igy intézkedett. A dolog lehát komoly előkészítés alatt van. Két theol. akadémiának véleményes javaslata illető lapjukban meg is jelent; a budapestié és a kolozsvárié. E két javaslat mellett ebben az évben, igazán érdemlegesen dr. Bartók György püspök úr szólt e nagy jelentőségű kérdéshez ; 105 lapra terjedő tanulmányt irt és adott ki „ Theologiai Tudomány és Lelkipásztori képzés^ cimen. (Megjelent Kolozsváron, Gombos Ferenc könyvsajtóján, 1907. Ára 2 korona.) A könyv tartalmának jegyzéke ez: a theol. tudományok keletkezése, organismusa, viszonya a többi tudományágakhoz. A theol. tudományok feladata. A gyakorlati theologia feladata. A tudományos vizsgálódások módszere. Hit és tudás. A lelkipásztori képzés székhelye. A theologiai tanárok. Elméleti és gyakor- Iaii képzés. Lelkészi vizsgák. Pályaválasztás . . . Később az egyes részletekre is fogok hivatkozni. Előzetesen ismertetni akarom azokat a véleményeket, amelyek egyházi lapjainkban a közelebbi években kifejezésre jutottak theol. szakoktatásunk hiányairól, állapotáról. Bármily sajátságosnak és feltűnőnek látszik is, de tény, hogy a közelebbi években egyre nőtt az elégedetlenség a tbeologiákról kikerült ifjak képzettsége és lel - külete miatt. Panasszal telt meg a levegő és e panasznak egyházi lapjaink kivétel nélkül helyet adtak, ha megnyilatkozni kivánt. Mert szerkesztő-társaim (mind valamenynyien theol. tanárok) velem együtt egészen természetesnek tartották, hogy ehez a közügyhöz is hozzá lehet szólni ; hogy az ezzel foglalatoskodó férfiak se állanak — hivatalos eljárásukat tekintve — a komoly, csak a közügyet néző bírálat fölött. A Debreczeni Prot. Lap 1905. 28. számában egy álnevű iró a lelkészképzésről a többek közt ezeket mondja : „A hallgatók teljesen tájékozatlanok a legutóbbi dogmatikai mozgalmakról.“ Egy külföldön időző magyar ifjú irta neki : „Hallgatom a legújabb theol. mozgalmak történetét. Istenem ! minderről nálunk a theologián egy szót sem szólnak. Az ember e tekintetben egészen tájékozatlan.“ „Theologusainknak s így lelkészeinknek a bibliai ismerete rémítő gyenge lábon áll.“ „Vegyük szemügyre a konpediumokat, miket a hallgatók kezébe adnak, nem tanulmányozás, hanem bemagolás végett. Többnyire kihívják a jogos bírálatot.. . Szolgai fordításokból álló kompediumok 'bemagoltatásával lehet -e Tokajból koronáért, A Tokaji Bortermelő Társaság szállít liter TOKAJI szamorodni bort 3 éves-------------------------------------------kölcsön hordóban bérmentve a megrendelő vasúti állomására.
