Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-20 / 3. szám
45 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 46 be az ország rendéihez, melyben komoly megokolással rámutatva a magyar elemnek a császári hadseregben jutott helyzetére, az iránt esedezik, eszközölnék ki az uralkodónál, hogy a magyar ezredek béke idején, mindig a hazában tanyázzanak, tisztjeik magyarokból választassanak s a szolgálati és vezénynyelv a magyar legyen. Amint a folyamodásról értesült a bécsi hadikormány, a Greven ezredbeli tiszteket, részint áthelyezte, részint hadi törvényszék elé állítatta. Ez utóbbiak közt volt gróf Festetics György is. Később az ország rendéinek közbevetésére Festetics — mint a főrendi ház tagja — királyi parancsra szabadon bocsájtatott ugyan, de katonai rangját elvesztette s az udvartól kegyvesztetten távozni kényszerült. A polgári élet terére lépéssel kezdődik a dicső emlékű grófnak ama fényes pályája, melyen különösen nemzeti közművelődésünk érdekében kifejtett, önzetlen fáradozási soha nem halványuló fényben ragyognak. Az ő gyakorlati éles esze korán belátta, hogy azon nemzetölő 8 korlátlan hatalomra törekvő irányzatnak, mely a Habsburgok uralma, közelebb II. József alkotmány tálán országlása alatt hazánkat összetöréssel fenyegette, ellensúlyozására s a rendszeresen kiforgatott közjogi állapotoknak medreibe visszavezetésére, csak egy biztos tényező van. A nemzeti közszellemnek fejlesztése, ennek pedig egyetlen alapja a jó iskola. E meggyőződés szülé fenkölt lelkében a komoly elhatározást, hogy terjedelmes birtokai kiválóbb pontjain, felsőbb iskolákat alapítson. így rendezett Keszthelyen a katholikusok számára három osztályú elemi s öt diák iskolát, nemesi konviktust, szépirási, rajz, muzsika és énekiskolát s miket a magyar akkor legfeljebb hírből ismert, tanítóképezdét s vasárnapi iskolát és a mi minket legközelebbről érdekel, így emelt Csurgón protestáns jobbágyai részére palotaszerü gimnáziumot. Id. Csíre István. Nyílt levél a szerkesztőhöz. Nagy tiszteletű Szerkesztő Ur! Mélyen tisztelt Uram! Egy kartájammal vitatkozván, az alanti dolgok fölött folyt a vita. Sem az én, sem az ő nézetét ezúttal nem közlöm. Azon reményben, hogy nagyt. Szerkesztő úr szives ember és törvénytudó, bátorkodom az alábbiakra b. lapjában nyílt válaszát kérni. 1. Köteles-e a ref. tanító a konfirmándusokat előkészíteni ? 2. Köteles-e a ref. tanító az ismétlő iskolában az ismétlők vallásoktatását végezni ? 3. Helyes és érvényes-e az egyháztanács vagy iskolaszék összehívása rögtönözve a szószékből meghívó mellőzésével ? 4. Vezetheti-e az egyház vagy iskolaszék elnöke az egyház és iskolaszék jegyzőjének mellőzésével maga személyesen a jegyzőkönyveket? Kérem b. válaszát, s amaz alapot közölni, melyen b. válasza alapszik ! Alázatos szolgája : Tudakozódó. Válasz a föntebbi nyílt levélre. 1. p. A konfirmándusok oktatását illetőleg az E. T. 126. §. úgy rendelkezik, hogy az a lelkészek teendője. Ugyanígy rendelkezik népiskolai Rendtartásunk 24. §-a is. 2. p. Erre nézve intézkedik Rendtartásunk 26. §-ának utolsó bekezdése, kimondván, hogy „a vallásoktatás a lelkész által teljesítendő'.“ 3. p. Se az Egyházi Törvény, se a Rendtartás nem intézkedik arról, hogy a presbitériumot, illetőleg az iskolaszéket mily módon kell összehívni. De az E. T. (29. §.) azon rendelkezéséből, hogy „az összehíváskor a fontosabb tárgyalandó ügyek is világosan megnevezendők“ — csak azt lehet következtetni, hogy az összehívás nem „rögtönözve a szószékből, meghivó mellőzésével“ történik, mert hisz így esetleg az is megtörténhetnék, hogy a presbiterek, vagy iskolaszéki tagoknak fele se tudna az ülés tartásáról semmit, mivelhogy nem volt jelen az istenitiszteleten, — hanem jó előre, legalább 1 nappal előbb. Bár faluhelyen az írásban való összehívás alig vau szokásban. Pápán mindig Írásban s a tárgysorozat kitűzésével történik az összehívás. Á tanító-választó presbiteri gyűlésre nézve azonban a szabályrendelet 17. §. világosan rendeli, hogy „a gyűlésre a presbitereket a meghívóra vezetett vétjegy mellett“ kell rneghivni. 4. p. A jegyzőkönyv vezetésére nézve az E. T. 31. §. így rendelkezik : „a jegyzőkönyv vezetésére — elkerülhetetlen szükség esetét kivéve — az elnökök egyike sem alkalmazandó.“ Az iskolaszék jegyzőkönyve vezetéséről a Rendtartás 54. p. így rendelkezik : „Ha a jegyzői állás megüresedett, vagy a rendes jegyző akadályozva van, a jegyzőkönyv vezetéséről esetenként az elnök gondoskodik.“ A rendes jegyző mellőzéséről tehát szó se lehet. Kis József. / Érdemleges válaszul. Szűcs László senyeházi lelkész urnák ezen lap múlt évi dec. 30. 52-iki számában az egyházkerületi pénztárnok úrhoz az államsegély felhasználása tárgyában intézett kérdésére Kemenczky Lajos kér péuztárnok ur ezen lap f. évi 2. számábau pénzügyi tekintetben helyes, de a kérdés lényegét érdemileg ki nem merítő feleletet adván, szükségesnek mutatkozik helyes vélemény alkothatás céljából annak a következőkkel való pótlása. A dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület kapott az 1906-ik évben 161 anya egyház és 236934 lélekszám után 68500 korona államsegélyt, mig a dunántúli ev. ref. egyházkerület 298 anya egyház és 262929 lélekszám után 56849 koronát. A dunántúli ág, hitv. ev. egyházkerület, tekintettel a jelentékeny segélyre, elhatározta, hogy ebből 35 évnél magasabb szolgálati idővel bíró 40 lelkésznek 200 kor.
