Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-16 / 24. szám
427 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 428 ad meg. Ha ezen szabadság 4 napnál tovább terjed, az illető iskolaszéki elnök azt az egyházmegyéje esperesének bejelenti. Ha valamely tanító családjában ragályos megbetegedés történik, az iskolaszéki elnök a tanítót a járvány megszűntéig a tanítástól fölmenti s ezt, ha a felmentés előreláthatólag 4 napnál tovább terjed, az iskolaszéki elnök az esperesnek bejelenti. 4. A tanítónak betegség esetére való szabadságolása történhetik rövidebb vagy hosszabb időre, mindenkor orvosi bizonyítvány alapján. 5. A tanító megbetegedése azonnal bejelentendő az iskolaszéki elnöknek, ki, ha a betegség valószínű tartama 4 napon túl terjed, az illető egyházmegye esperesének erről jelentést tesz, egyszersmind tudatja a presbitériummal is. 6. Rövidebb tartamú megbetegedésnél a szükséghez képest az iskolaszéki elnök úgy intézkedhetik, hogy ezen időre az iskolai tanítás szünetel, ez azonban 14 napnál tovább nem terjedhet. 7. Legfeljebb egy hónapig tartó megbetegedésnél ott, hol több tanító működik, a beteg tanítót kartársai helyettesítik, ott pedig, ahol több tanító nincs, a lehetőség szerint a lelkész helyettesíti minden díj nélkül. 8. Az egy hónapon túlterjedő megbetedésnél a presbitérium az esperes engedélyével helyettes tanítót alkalmaz. 9. Amennyiben helyettes tanító nem találtatnék, a több tanítós iskolánál a beteg tanító kartársai, az egy tanítós iskolánál pedig a lehetőség szerint a helybeli lelkész tartozik a helyettesítést elfogadni megfelelő díjazás mellett. 10. A helyettes tanító díjazása az E. T. VI. t.-c. 34. §-ának 1. b) pontja alapján nem lehet kevesebb, mint alkalmas lakás, vagy megfelelő lakáspénz és 600 K. 11. Ott, hol a helyettesítést a beteg tanítóval egy egyházban működő kartársai vagy a lelkész végzik, azoknak a lakáspénzre igényük nincs; a helyettesítésért a 600 koronának 10 hónapra egyenlő részben elosztott megfelelő hányadát kapják. 12. A helyettes tanító lakásáról mindenütt az fenntartó gondoskodik. 13. A helyettes tanító díját ott, hol az iskolafenntartó egyház sem a fizetéskiegészítésnél, sem a korpótléknál az állami hozzájárulást nem veszi igénybe: az iskolafenntartó egyház fizeti; ott pedig, hol az egyház szegénysége miatt az állami támogatásra már a rendes tanító fizetésénél rászorúlt, a helyettes díjazását a létesítendő egyházkerületi népiskolai tőkesegély-alap adja az államtól nyerendő évi segélyből. 14. Ha a tanító nem fekvő beteg, köteles hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolni, mely szerint betegsége olyan természetű, hogy a tanítást komolyabb veszedelem nélkül teljes felgyógyulásáig nem folytathatja, illetőleg betegsége a tanításra egy ideig alkalmatlanná teszi. 15. Múló természetű csekély változások, avagy idegesség, vérszegénység miatt a tanító iskolai év közben szabadságot nem nyerhet. A nagy szünidő alatt azonban ilyen betegségek miatt a kántortanító kántori kötelességeinek teljesítése alól betegségének gyógyítása céljából felmentetik. 16. Tanítónők a tanítókkal egyenlő elbánásban részesülnek. 17. Ha a tanító betegsége egy év lefolyása alatt annyira nem javul, hogy a tanítást folytathatná, köteles nyugdíjaztatásáért folyamodni. A komáromi ref. egyházmegyei tanító testület 1907. évi május 21-én tartott közgyűlése elé terjesztette : Kovács Alajos tan. test. elnök. Lapszemle. A Debreczeni Prot. Lap február 16-iki számában Bersier után Szalóczy Pál tiszavalki ref. lelkész közli röviden Dávid bünbánatát Zsolt. LI. 6., 9., 10., 12., 14., 15. versei alapján. Dr. Ferenczy Gyula a tanítók fizetés-javítási ügyében minden lehetőnek elkövetésére buzdítja a lelkészeket is, mert ezzel egyúttal a magok fizetés rendezési ügyét is előmozdítják. Andrássy Kálmán befejezi „Utazás egy tanítói díj - levél körül“ c. tartalmas cikkét. Leírja, hogy a tanító munkaszeretete miatt miként alakult át „a hepe-hupás udvar ízléses virágos kertté, illatos oltott rózsák köszöngettek jó reggelt, fény, illat, hívogatta, marasztalta a gazdát és vendégét.“ Az élet-mozgás. Ahol mozgás nincs, ott élet sincs. Az emberre nézve: az idegmozgás, az értelmi mozgás, az erkölcsi mozgás — az élet föltétele. Mindig az életből, az életnek kell tanítani mindent, nagy gondot kell fordítani a jellemre, a vallásos érzés fejlesztésére Az iskolai élet légköre legyen minden izében vallásos és a vallásos kedély mélyítésének, az erkölcsi erő fokozásának egyik első rendű eszköze az ének és dal. Minden iskolában kellene lenni iskolai énekkarnak. Ahol ilyen nincs, ott még vademberek tülekednek. Az ének most sok helyen sivár torok-verseny és semmi más. Nagy gondot kell fordítani az iskola külső és belső kinézésére is. Ibrányban oly fenségesen szép az iskola és templom környéke, hogy ez magában is egy folytonos kisugárzása a vallásos felemelkedésnek. Iskola környéke, templom környéke hivogatólag hirdesse, hogy e hely Istennek háza, menyorezág kapuja. Persze, ha a tanító se tanulja, a pap se tanulja az ilyen leckét, nem is igen lehet tőlük várni. Mikor fogják majd ezeket is tanulni ? ? Valami nagy hálára és elismerésre nem számíthat a mostani sovány általános eredmény. Napszám-munka, nincs azon Isten áldás. Uj iskolai tanterv kell tehát tisztán élettani alapon, természetesen ehhez kell igazodni a tanítóképzésnek is, mert arra kell figyelemmel lenni, hogy minő teendők várnak reánk az életben ? Főként hozzá kellene szokni a dologhoz. Mert okos munka nélkül üres és unott az élet.
