Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-26 / 21. szám
375 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 376 f) modern nyelv ; egy theol. szakmunka kijelölt részének fordítása élőszóval. Szónoklati gyakorlatul köteles a vizsgálatot tevő egy saját szerzésű közönséges vagy alkalmi egyházi beszédet és imát jól betanulni s a beszédből egy részletet, az imát pedig egészen elmondani a bizottság előtt. A lelkészképesítő vizsga a theol. szakvizsga után legalább két évre tehető s legfölebb három évre teendő le. Tárgyai lennének írásbeli után, a) gyakorlati theologia (homiletika, liturgika, katechetika, cura pastorális) ; b) egyházjog ; c) magyar prot. egyház töreénelem ; d) gyakorlati biblia magyarázat ; e) gyakorlati kateehezis. A theol. magántanári vizsga tárgyai 10 csoportra lennének osztva s a vizsgázni akaró az írásbeli után két csoportot tartozik választani s abból vizsgálatot tenni. — A tiz csoport a következő: 1. ó-szövetségi ; 2. új-szövetségi exegetikai ; 3. hittani; 4, erkölcstani ; 5. egyetemes egyháztörténelmi ; 6. dogma történelmi ; 7. hazai egyháztörténelmi ; 8. gyakorlati theologiai ; 9. egyházjogi ; 10. bölcsészeti csoport. Az igy szabadalmat nyert magántanár azután bármelyik theol. akadémián vagy fakultáson jogosult előadások tartására s kérésére legalább heti 2 óra privát kollégium tartására kijelölendő. Majd az énekeskönyvi bizottság javaslata van közölve, ezután pedig egy talpraesett farsangi tanítás fordítása van közölve N. K. tollából, Naumann után. A különfélék rovatából sajnálattal lehet látni, hogy erős mozgalom indúlt meg a kolozsvári és szászvárosi elemi iskolák államosítása mellett. Ha a hegyen épült várak is ilyen erőtlenségről tesznek tanúbizonyságot, mit lehet akkor várni a kicsiny, szegény gyülekezetektől ? Vagy itt is beteljesedik, hogy az elsők utolsók, az utolsók meg elsőkké lesznek ? Az Erdélyi Prot. Lap február 21-iki számában dr. Sárkány Lajos a kollégiumok jövőbeli elöljáróságai címen arról értekezik, hogy az új törvény alapján miként kell össze állítani a tanári testület felett álló igazgató-tanácsot. Ezután az erdélyi r. kath. státutus igazgató-tanácsának a kepe kérdés rendezése ügyében a vallásügyi miniszterhez beterjesztett memoranduma van közölve. Ebből :gazán nagy szomorúsággal lehet látni azt a páratlan bárgyuságot, hogy ezen nagy és súlyos tehertől az idegen ajkú és bőségben élő szászokat már régen megszabadította az állam — saját szűkölködő gyermekeit pedig nyögni, pusztulni hagyja e súlyos teher alatt. Apponyi miniszter a kepe állami megváltása iránti igényt jogosnak ismerte el és munkába vételét kilátásba helyezte. De váljon mire a munkálat elkészül, lesz-e akkor még székely, akin segíteni lehessen, ez már nagy és aggodalmat okozó kérdés ? Ugyanezen számban Székely János volt kézdivásárhelyi lelkész nekrológja is közölve van. (Folyt, köv.) Pápamellékí. Nekrolog1. ^TyIkojTkáiuviAn^ Borús az ég, olyan sötét. Bár az idő még alig lehet több reggeli öt óránál, a nép már talpon van. Kis csoportokba verődve halkan, suttogva adja tudtára egymásnak, hogy Nyikos Kálmán, a litéri egyház szeretve tisztelt agg lelkésze az elmúlt éjjel kiszenvedett. A fekete szinii felhők tömegén keresztül a tavaszi nap kelő sugára nem törhet keresztül. Bágyadt, levert minden, mintha az élők sorából kidőlt lelkipásztor halálát gyászolná a természet is. Majd egy-egy egyházi elöljáró alakja tűnik fel, tart a tanítóház felé, hogy a haláleset miatt ily korán összehívott presbiteri gyűlésen részt vegyen. A presbitérium egyhangú határozata teljes egészében a temetés módozatait állapítja meg; végrehajtásával az egyház hivatalnokai vannak megbizva. Az ércszavu harangok imádságos nyelve megkondúl . . . Szavára megdobban a hívek szive .. . Tehát mégis igaz . . . Tavasz van, mégis csupa köd, csupa hidegség az egész természet. Nyikos Kálmán meghalt. Gyimóti Nyikos Kálmán 1831. évi november hó 5-én Perbetén, Komárommegyében született, jómódú, úri szüléktől. Atyja Nyikos Dániel lelkész, anyja Balogh Krisztina volt. A Pázmándy és Csajághy családok révén közeli rokonságban volt a Jókay, Bajza, Vörösmarty, Lónyay és Beniczky famíliákkal. Tanulmányait a pápai főiskolában végezte kitűnő eredménnyel. Tanára volt a hires Tarczy Lajos is, kinek egyik kedvence volt, kiről mindig a tanítót megillető hála hangján emlékezett meg. Gimnáziumi tanulmányait félbe kellett szakítania a 48-iki események miatt, melyek sok diák társával együtt a testben vézna, de lelkileg annál erősebb, korán érett ifjút a harcok mezejére szólíták ; eleinte tábori futárként használták, betegség miatt azonban irodai szolgálatra a Klapka táborába osztották be, hol .a kormánybiztos oldala mellett mint titkár teljesített fontos szolgálatot. Csak mintegy 5 évvel ezelőtt is sok becses, a szabadságharora vonatkozó kézirat, nyomtatvány, szóval eddigelé ismeretlen okmány volt az elhúnyt birtokában. Sajnos azonban, ma a legszorgosabb keresés-kutatás dacára sem található egy is! — Elkallódtak, elpusztultak. — A forradalom lezajlása után nem ugyan őrizet, de évekig megfigyelés alatt állott. E sorok írója a napi események felett sokszor folytatott élénk, olykor zajos eszmecserét a megboldogulttal. Ha a szabadságharc képezé beszédünk tárgyát, szemei élénken felragyogtak. A forradalom számos oly fázisáról birt közvetlen tudomással, melyeket még ma is homály leple föd be. A Deák-, Tisza-, Bánfify-, szóval mindig a szabadelvű, illetve 67-es irányú pártoknak volt a hive, épen ez okból sajátságos, hogy Görgeit miként tarthatta ő is hazaárulónak ? Pedig annak tartotta. A fegyver letételt követő katasztrófáért
