Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-05 / 18. szám

319

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

320

bizonyítványhajhászat jellemez. Csakis oly generáció birkózhatok meg a modern élet rárótta feladatokkal, mely egész valója kiépítését várja az iskolától. A régi keretek elpusztultak, előtérbe lépett a társadalomban és pedig korlátlan szabadsággal a gazdasági verseny. Az élvhajhászat hihetetlen mérveket ölt, sok a szerencsés gazdag és sok a szerencsének irigye.

A lelkipásztor előtt mindez nem lehet közömbös. Jézus vallása a szegény ember vallása, de a szereteté is. Szeretet és osztálygyülölet között azonban áthidalhatatlan fír vau. Az emberi boldogságot nem materiális javakban, de az emberi lét tisztább örömeiben kell keresni. Legyen gondja a lelkipásztornak az alsóbb néposztályok sanyarú helyzetére, de vegye el a gazdasági harc gyűlöletes élét. Anyagi javak nem adják a boldogság lényegét, ezt a szeretet érzése és gyakorlása adja. A keresztyénség élő tiltakozás az anyagi javak ellen való rohanás után. Küzdeni kell tehát azok ellen, kik a szellemi és erkölcsi anarchia zászlaja alá akarják vinni az embereket.

E küzdelemnek nem szabad felekezeti alapon felépülnie. A protestantizmusnak meg kell találnia helyét az egész magyar félvilágosodott közvélemény egyesült táborában. Egyetértenie kell a felekezeteknek, nehogy Bizánc sorsára jussanak, hol akkor folyt leghevesebben a felekezetek torzsalkodása, mikor már a barbárok döngették kapuikat. „Egy akol, egy pásztor“'szó szerint nem valósulhat meg, de annyiban igen, hogy minden felekezet egymásban testvérét lássa és erejüket ne egymás ellen, de közös hivatás betöltésére, közös ellenség ellen fordítsa.

Ez óriási munkában a lelkészi kar nem maradhat magára. Hogy az egyetemes papság eszméje valóvá legyen, ahhoz nem a dogmákhoz való görcsös ragaszkodásra, de élő hitre van szükség. Az élő hit, mely apáinkat nagy tettek elkövetésére tette képessé, szükséges ma is, kéri Istent, hogy az élő hitet élessze, fejlessze és tartsa meg mindnyájunkban.

Tisztelgések.

A székfoglaló beszéd elhangzása után tisztelgések következtek. Elsőnek a ref. konvent, a dunamelléki, erdélyi, tiszáninneni és tiszántúli ev. ref. egyházkerületek küldöttsége járult az új főgondnok elé Degenfeld József gróf, a tiszántúli egyházkerület főgondnokának vezetése alatt. Utána a dunántúli és bányai ev. egyházkerület népes küldöttsége tisztelgett Ihász Lajos dunántúli felügyelő vezetése alatt. Sorban jöttek ezután : az esperesi kar Nagy Gedeon, a gondnoki kar Szabó Kálmán, a főiskolai igazgató-tanács és tanári testületek Czike Lajos, Veszprém vármegye törvényhatósága Koller Sándor, Pápa város tanácsa Mészáros Károly, a nagyszalontai és bihari egyházmegyék Széli Kálmán, a pesti református egyház Kovácsy Sándor, a pápai ev. egyház Gyurátz Ferenc, a pápai izr. hitközség dr. Koritschoner Lipót, a komáromi ref. egyház Domány János és a pápai ref. egyház Kis József vezetése alatt. A tisztelgések fél 2-re értek véget.

Bankett.

Délután 2 órakor bankett volt a Griffben 270 résztvevővel, kik mind az új főgondnok vendégei voltak. Persze ekkora vendégsereg befogadására szfík a Griffterem s ezért a földszinti étteremben, sőt a kávéházban is terítve volt. A banketten, mely elejétől végig pezsgő hangulatban folyt le, az első felköszöntőt Antal Gábor püspök mondta a királyra, utána a Himnuszt énekelték. Czike Lajos pápai főiskolai gondnok, Dicsöfi József tiszántúli egyházkerületi főjegyző Tiszára mondottak felköszöntőt. Tisza István, a dunántúli reform, egyházkerületre mondott felköszöntőt. Kötelességét teljesíti, — úgymond — mikor a főgondnokságot elvállalja. A kötelesség teljesítése mindig a legfőbb volt előtte, nem törődve, mily megítélés alá esnek tettei. A protestantizmusról szól, amely léteiét a látszólagos igazságok ellen való támadásnak köszönhette. Az egyéni függetlenség elvi meggyőződésének tisztelete voltak és legyenek a protestántizmus vezéreszméi. Sárközy Aurél Antal Gábor püspököt, Scholtz Gusztáv ág. hitv. ev. püspök Tiszát, Baksay Sándor ev. ref. püspök az ág. hitv. ev. egyházat, Peti Lőrinc Tiszát éltette. Beöthy Zsolt nagy hatással szólt Tisza mai programmbeszédének egyik kiemelkedő pontjáról: a magyarság és a protestantizmus kapcsolatáról. A protestantizmus jelszava mindig az volt: „A haza minden előtt !“ még a felekezeti érdekek előtt is. Felköszöntőket mondtak még: Barthalos István, Radácsi György, Tuba János, Szabó Zsigmond, Bakó Imre, Degenfeld József gróf és Mészáros Károly. A bankettről özv. Tisza Kálmánnét és gróf Tisza Istvánnét sürgönyileg üdvözölték. Tisza István még kétszer szólt. Első tósztjában Erdélynek jelentőségét méltatta a magyarság szempontjából. Második tósztjában felköszöntötte a szép számban megjelent másvallásuakat. Rámutatott arra a közös forrásra, ahonnan az összes keresztyén felekezetek eredtek és hő óhaját fejezte ki, hogy a dolgok felszínén levő ellentétek ne legyenek erősebbek a dolgok mélyén levő egységnél. — A bankett elejétől végig a legjobb hangulatban folyt le, mit nagyban emelt a pompás menü és kitűnő kiszolgálás, melyről Zsilinszky Lajos szállodás előtt az idegen vendégek közül is számosán elismerőleg nyilatkoztak.

A közgyűlés.

A közgyűlési tanácskozások szerdán kezdődtek meg Antal Gábor püspök és Tisza István gróf elnöklete alatt. A közgyűlésen mindenekelőtt elhatározták,' hogy az új főgondnok székfoglaló beszédét ki nyomatva minden református egyháznak megküldik. Felolvasták Apponyi Albert gróf kultuszminiszter leiratát, amelyben tudatja, hogy Nagy Gedeon esperesnek a király a Ferencz József-rendjelt adományozta. A közgyűlés melegen üdvözölte az esperesi kar érdemes nesztorát. Felolvasták ezután özv. Tisza Kálmánná és gróf Tisza Istvánná sürgönyét, melyben megköszönik a nekik küldött üdvözletét. A rendes tanácskozás során a püspöki jelentést Segesdy Ferencz dr. referálta. Ezzel kapcsolatban kérni fogják a közoktatásügyi kormányt, hogy oly állami iskolákban, ahol reformátusok megfelelő számarányban tanúinak, református vallású tanító is alkalmaztassák. Darányi Ignácnak, aki a komáromi egyházmegye gondnokságáról nagy elfoglaltságára való hivatkozással lemondott, tiz évi működéséért hálás köszönetét szavaztak és melegen üdvözölték. Helyére megválasztották Kálmán Rezső főispánt és ugyanazon egyházmegye esperesévé Tóth Kálmánt. Örömmel vették tudomásul, hogy a felekezeti tanítókról szóló törvényjavaslat tárgyalása során a képviselőház a kántori fizetéseknek a nyugdíjba való beszámítása mellett döntött. A tanítók fizetésrendezését a lelkészi fizetésrendezésnek kell követnie 2400 koronás alapfizetéssel, amit egyelőre elvileg elfogadtak. A közgyűlés az egyházi törvények életbeléptetése idejéül folyó év augusztus 1-ét állapította meg. — A lelkészi özvegyi évet illetőleg azonban a törvény nyújtotta leghosszabb terminust, az öt évet veszi igénybe.

Csütörtökön folytatták a tanácskozásokat. Az iskolaügyeket Németh István referálta. Ezek során hálás köszönettel vették tudomásul, hogy a törvényhozás a középiskolai és polgári iskolai tanerők fizetését kiegészítette. A tanítóképezdei tanárok fizetéskiegészí-