Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-04-07 / 14. szám
243 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 244 Református egyházi lapszemle. „Prot. Egyházi és Iskolai Lapu 1907. év 1—8. sz. Kenessey Béla: „Egy kis emlékezés“ címmel igen érdekes jellemzést közöl a Lap első szerkesztőjéről, dr. Ballagi Mórról, azon alkalomból, hogy nagy múltú egyházi lapunk ötvenedik évfolyamát megkezdte. — Dr. Székely József; „A miniszterelnöki leirat és az 1790/91 -iki XXVI. t.-c.“ cirnü cikkében idézett alaptörvényünk 4. §-ából kimutatja^ hogy a zsinati törvényeknek a király elé bocsátását megelőzőleg a kormány fel ülbirálása és visszaküldése ellenkezik a törvény szellemével, betűjével és az eddigi gyakorlattal. Az ilyen eljárás ellenséges érzületü kormány kezében sokat árthat. Mert elzárja, vagy legalább is háttérbe szorítja a zsinat elöl a királyt; előzetes cenzurá* gyakorol, még pedig a maga nevében, a zsinat munkálata felett. Azt és annyit terjeszt fel belőle jóváhagyás végett a királyhoz, amennyit neki tetszik és ekképen konfiskálja részben vagy egészben a királyjogát, mit ő Felségének az evang. egyházak törvényhozásában az 1790/91. XXVI. t.-c. biztosít. Pokoly József: „Egyházi törvényeink „szentesítése““ címmel terjedelmes munkálatban, tudományos alapon, meggyőző erővel bizonyítja, hogy a jelenlegi kormánynak egyházi törvényeink legfelsőbb jóváhagyása körűi tanúsított eljárása méltán kelthetett sokakban visszatetszést, mert az egyházi törvények legfelsőbb jóváhagyásának joga egyedül és kizárólag a legjobb jelügyeleti felségjog folyománya. A királynak ama joga, hogy egyházi törvényeinket legfelsőbb jóváhagyás alá kell terjesztenünk, a legfőbb felügyeleti felségjogból származik. Ezért a király nem társtörvényhozó egyházaink mellett, hanem azoknak magasan föléje van rendelve, mint az állami szuverenitás megtestesítője, képviselője. Igaz, hogy ez által egyházaink alárendeltetnek az állami szuverenitásnak, mi a protestantizmusban otthonos államjogi felfogásnak teljesen meg is felel, de egyszersmind ez adja meg a lehetőséget bármely egyházi autonómiának is, szemben az állammal. A legfelsőbb jóváhagyás joga, bármint jött is létre, az autonómiának korlátja s a bizalmatlanság szüleménye. Vele szemben tehát kötelességünk őrködni afféléit, hogy tényleg ne legyen több, mint a jogos állami érdekek megóvásához szükséges legfőbb felügyelet. A zsinati többség a kérdéses törvényekre vonatkozólag felmerült egyes észrevételeit a kormánynak, a legfelsőbb jóváhagyás „előkészítésének“ tekintette és nem látta meg, hogy midőn a kormány amaz észrevételek kapcsán a zsinat által a Felséghez jóváhagyás végett felterjesztett törvényeket visszaküldötte, tulajdonképen a törvények jóváhagyását tagadta meg s ezzel egy jogot vindikált magának, amellyel a törvények értelmében ő, t. i. a kormány, egyházunkkal szemben nem bir. A kormány nem bir azzal az állandósággal, mint a korona. Egy reakcionárius, vagy konzervatív színezetű kormány mindig fundamentális veszedelmet jelent, mert hasonló természetű többségre támaszkodva a jogorvoslat útját elvághatja, magának felmentvényt szerez és veszedelmes precedenseket alkothat. Vele szembeu tehát sem a koronánál nem lehet oltalmat keresni, sem a parlamentben, mivel mindkettőnek bizalmát birja. Dr. Kováts János István: „Protestáns theologiai fakultást!“ cimmel nagy tudással, helyes érveléssel kelt sikra a harmadik egyetemnek Debrecenben leendő felállítása érdekében. A közoktatásügyi költségvetés hosszú tárgyalásán követeltek mindenfélét prot. meg r. kath. rész ről is. Csak a 4 millió magyar prot. legfelsőbb tudományos oktatás terén létezését kifejezésre juttató prot. theol. fakultás kérdése nem jutott senkinek eszébe. Már nemcsak a műegyetem, hanem az állatorvosi főiskola is megkapta a doktorátus-adás jogát. De a kálvinista és lutheránus Sión őrállói még mindig csak a külföldön szerezhetik meg tudományuk elismerését: a hittudori oklevelet. Miért fizetjük mi protestánsok a budapesti egyetem fenntartási költségeinek felét, ha a félszázad óta fennálló budapesti ref. theologiánknak annyi jogot se tudunk ott megszerezni, mint az 1877 ben, Tréfort Ágoston minisztersége alatt megnyílt „Országos Rabbiképző“-nek van? A rabbiképző növendékei, mint rendkívüli hallgatók heti 12 órán bejárnak az egyetemre bölcsészeti tárgyakat és keleti nyelveket hallgatni. Azután 4 év múlva jelentkezhetnek a bölcsészettudori vizsgára. Főtantárgyul a keleti nyelvészetet választják. Két melléktárgyul pedig, csekély eltéréssel, olyan tárgyakat, melyeket a rabbiképzőben is kellene tanulniok s amelyekből mi is vizsgáztunk a theologián. Tehát úgyszólván ingyen kapják a bölcsészet doktori diplomát, míg nekünk theol. tanulmányaink elvégzése után még 2 évig kell rendes egyetemi hallgatóknak lennünk, hogy a bölcsészettudori vizsgára bocsájtassunk. Pedig a rabbiképzőnek nincsenek elévülhetetlen érdemei a nemzeti művelődés terén, nincsen több százados múltja, mint ami theol. akadámiánknak. Nemcsak az ellen kell tiltakoznunk, hogy a harmadik magyar egyetem theol. fakultása is r. kath. legyen, hanem határozottan követelnünk kell, hogy a harmadik magyar egyetem prot. színezetű legyen és hogy mint már nagy anyagi erővel és nagy múlttal rendelkező legalkalmasabb helyen, a szinmagyar Debrecenben állíttassák fel. (Országgyűlési papképviselőink és főrendiházi tagjaink szives érdeklődését szeretettel hívjuk fel ezen elsőrangú fontosságú kérdésre, mert a cafrangos korban a tájékozatlanok előtt feltűnő lehet, hogy a régi tiszteletes tudós prot. papok utódai között miért olyan igen nagy Jobb és megbízhatóbb ^ MAGVAKAT ^ olcsóbban senki sem ad, mint FÁBIAU BÉLA magkereskedése Budapest, Üllői-ut II. sz. Kálvin-tér mellett. Tessék árjegyzéket kérni
