Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-21 / 3. szám
45 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 46 nyilatkozatát közölje Prónay Gáborral és Lászlóval, kik ez alapon az ev. egyház vezérférfiait 1773 nov. 1-jére Ácsára hitták össze értekezletre, hogy a teendőket megbeszéljék. E megbeszélés folytán egy bizottságot küldöttek Bécsbe. E bizottság 1774. március 6-án járult a királynő elé s nyújtotta át feliratát, mely eredetileg latin nyelven készült s itt is úgy olvasható, de a királynő számára német fordítás készült. A tizennegyedik közlemény cime: „Prónay Gálor eyyháztörténeti érdekű levelezéséből.“ E közlemény terjedelme közel 200 lap s 86 levelet olvashatunk benne, melyeknek nagyobb részét az evang. egyház akkori kiválóbb emberei intézték Prónay Gáborhoz, kisebb részét pedig viszont Prónay Gábor irta ezekhez. A levelek értéke természetesen nagyon különböző, de általában elmondhatjuk, hogy e közlemény a könyv legbecsesebb részei közé tartozik. Mindjárt a 2-ik számú pl. Prónay Gábornak Bél Mátyáshoz intézett levele 1735 novemb. 30-ikáról, mely e nagy tudós „Notitia Hungáriáé“ cimü hires és most is nagybecsű művének pestmegyei vonatkozású köteteiről szól. E részt ugyanis Prónay felülbírálta s jegyzetekkel látta el. Dicséri a művet, jelzi, hogy rövid idő múlva visszaküldi. A 3. és 4. levél viszont Bél Mátyásé Prónay Gáborhoz a Notitia Hungáriáé Pest-Pilis-Solt vármegyére s Buda városára vonatkozó kötetei dolgában. Kéri Prónay közbenjárását, hogy a megyéhez küldött kéziratot minél előbb visszakaphassa. Aki ismeri Bél Mátyás e művének nagy becsét, az kellően tudja méltányolni a reá vonatkozó levelek értékét is. Hét ilyen Bél-féle levél olvasható e közleményben. A többiek közül csak egynéhányat említek föl. A 12. szám alatt olvashatjuk Radvánszky György levelét (1741 nov. 25.), melyben arra kéri Prónayt, hogy Zolnay László szolgabiróvá választása ügyében járjon közbe Turócz vármegye főispánjánál. E közbenjárásra azért volt szükség, mert az időben a protestánsokat minden közhivatalból erővel igyekeztek kiszorítani. 15. sz. levél. Kuntz Jakab ágens Prónay Gáborhoz. Jelenti, hogy Vay és Valla 1742 szept. 21- dikén királyi audentián fogadtattak, de a resolutio nem volt kedvező. Ajánlja, hogy a tényálladékok hű feltárásával küldjék fel tovább is sérelmi panaszaikat. Végül külön mellékleten közli a királynő válaszait. A 23. sz. levél, Torkos József győri ev. ref. lelkész és az ■ottani iskola rektora Prónay neje számára tisztelete jeléül egy éppen most megjelent Magyar Cantionáléját küldi s egyéb theol. munkáinak tervéről tudósítója. 25. sz. levél. Ambrózy György superintendens (1744 ápr. 29.) neczpáli találkozásuk emlékére egy könyvet küld Prónaynak ajándékba s egyúttal kéri támogatását „Summarium Biblicum“ c munkájának tervezett űj kiadásánál. 44. sz. levél Hruscovitz Sámuel superintendens 1747 aug. 10-én kelt levelében jelenti Prónay Gábornak, hogy az indított inquisitio alapján a királynál panasz tétetett ellene s jelzi, ki volt az, aki a váczi püspöknél beárulta. A 46. sz. levél szintén ezen ügyre vonatkozik. Vörös Bálint jelenti ebben, hogy Bécsben az állásától fölfüggesztett Hruscovitz Sámuel ügyében járt a kancellárnál s a consiliariusoknál, de semmi jóval nem biztatták. Ha csak kegyes biztatásnak nem kell azt is tekinteni, hogy egyébként más büntetés nem fogja Őt érni, minthogy a superintendentiától amoveáltatik és kipirongattatik. Az 50. sz. levélben Hruscovitz tudatja, hogy miként áll az ügye. Bizik annak jó kimenetelében. Lemondásra, bár áskálódnak ellene, egyáltalán nem gondol, sőt bátran megy a március elsei kihallgatásra. írja, hogy Bél M. súlyos beteg s hogy a pozsonyiak ő helyébe lelkészül Röslert szemelték ki, hogy Zay báró és Sándor Pál a zayugróczi congregatio ügyében Bécsben időznek s hogy itthon a patronusok ellen inquisitiók folynak bizonyos conventiculumok miatt. 76. sz. Vay Ábrahám Bécsből 1753. dov. 22-én levelet ir Prónaynak a filiák ügyében, öhajtandónak tartja, hogy ev. részről Prónay Gábor és Pál Bécsbe jönnének 8 itt közösen audentiát eszközölnének ki, mert a püspöki kar erősen dolgozik a protestánsok igazai ellen. A tizenötödik közlemény „ Vegyes levelek“ c. alatt 1648-tól 1791-ig 51 levelet tartalmaz, melyek érdekesség tekintetében nem igen állanak utánna az előbbi gyűjteménynek. Első közöttük Lányi Gergely superintendens körlevele 1648-ból, melyben megejtett egyházlátogatása után közli tapasztalatait s felhívja a lelkészeket, hogy a zsolnai zsinat 4-ik cikkének rendelete szerint tegyék meg a szükséges intézkedéseket az elpusztult vagy elidegenített egyházi javak visszaszerzése dolgában. Az utolsó előtti pedig Coburg Józsiás herceg levele br. Prónay Lászlóhoz 1791-ből a zsinati tárgyalások sikerét kozkáztató esküformula békés megállapítása tárgyában. Az utolsó levél Prónay válasza a herceghez. A kötetet bezárja egy kitünően Összeállított személynév-mutató és helyséynévmutató, melyek a terjedelmes mű használatát megkönnyítik. Hátra van még, hogy e hatalmas kötet sajtó alá rendezőjéről vagy szerkesztőjéről szóljunk. Stromp Lászlót teljes elismerés illeti meg. Első sorban elismerést érdemel azért, hogy a nagyterjedelmü levéltári halmazból valóban értékes anyagot választott ki, másodsorban pedig azért, hogy e kiválasztott anyagot teljesen megbízható, hű és pontos szövegben közölte. A keze alól kikerült műről elmondhatjuk, hogy az nyereség egyháztörténeti irodalmunkra s jeles forrásmunkáink számát eggyel megszaporította. A könyv külső kiállítása szép s a sajtó-hibák száma igen kevés. Borsos István. ÁEgyes |özlEményE^. — Nemes adomány. Gyurátz Ferenc ág. hitv. ev. püspök úr 30 koronát adott pályadíjul theol. akakadémiánk hallgatói számára. A szép cselekedet önmagát dicséri ! — Szép tanujelót adta Vozáry Erzsébet, nőnevelő intézetünk felügyelőnője a rokoni kegyeletnek, midőn *