Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-18 / 11. szám
179 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 180 Törvénytervezet az alapítványokról. Lukács György volt kultuszminiszter törv.-javaslatot készíttetett, mely az alapítványok életföltételeinek közjogi rendjét szabályozza. A javaslat nem csupán az általános elveket tartalmazza, hanem az alapítványi tulajdon szentségének biztosítékokat szolgáltató rendelkezések mellett a vonatkozó egész jogrend intézményszerű kiépítésével, különösen a vagyonkezelés módjának szabályozásával és a felelősségrevonás föltételeinek megállapításával oly helyzetet kíván teremteni, hogy az alapítványi vagyon biztossága se maradjon az árvavagyoné mögött. A tervezetet megküldötte az összes egyházi főhatóságoknak és a Magyar Jogászegyesületnek álláspontjuk kifejtése, megvitatása végett. A tervezet lényegesebb pontjait a következőkben ismertetjük : Az alapítvány közjogi biztosítása végett a miniszter jóváhagyására van szükség azon, a jövőben keletkező alapítványoknál: a) amelyek oly célt kivánnak szolgálni, amely eél az arra tartozó összes kikötésekkel együtt törvényben, kormányhatóságilag jóváhagyott köz- vagy magántestületi szervezeti szabályokban, avagy a jelen törvény életbelépte után kormányhatóságilag jóváhagyott alapítványi alapító-okiratban szó szerint állami elismerésre még nem talált; b) amelynek céljának elfogadása tekintetében való nyilatkozatra oly jogi személy illetékes, amely alapítványi vagyonkezelésre nem jogosult ; c) amelynek vagyonkezelését az alapító nem arra a jogi személyre bízza, amely az alapítványi cél elfogadása tekintetében való nyilatkozatra illetékes ; d) amelyeknek vagyonkezelését az alapító valamely ezután létesítendő, vagy pedig valamely alapítványi vagyon kezelésére jogosultsággal még nem biró jogi személyre bízza ; é) amelyek vagyonhozadékának rendeltetésszerű fölhasználása tekintetében való intézkedési jogot az alapító nem az alapítványi cél gondozására hivatott jogi személyre bízza, vagy pedig ebben az intézkedési jogkörben ezen a jogi személyen kívül másoknak különleges szerepet ad; /) amelyek vagyonának értéke 20.000 koronát meghalad ; g) amelynél az alapító azt kívánja, hogy az alapítványi tőke, vagy annak bizonyos része bizonyos időn át tőkésíttessék. Ha a miniszter azt találja, hogy alapítónak valamely rendelkezése elfogadhatatlan: a jóváhagyást megtagadja, avagy pedig az alapítót fölhívja, hogy újból rendelkezzék. Ha az alapító ezt tenni nem akarná, avagy ha újabb rendelkezései sem lennének elfogadhatók : a miniszter a jóváhagyást megtagadja. Alapítványi vagyon kezelésére jogosult az állam, a törvényhatóság, a község az egyház s azon egyéb jogi személy, amely az egyesület általános jogképességével bír. Az egyházi főhatóságok maguk állapítják meg, hogy alapítványi vagyon kezelésére mely szerveik tekintendők jogosultaknak. E megállapítás a vallás- és közoktatásügyi miniszternek bejelentendő, aki ama egyházi szerv tekintetében, amely az autonómián alapszik és amelynél az autonómia tagjainak összessége az alapítványi vagyonért közadózás utján felelősségre nem vonható: az alapítványi vagyon kezelésére való jogosultság érvényesítésének módja tekintetében, a nem szorosan vett egyházi célú alapítványokra nézve az egyházi főhatóság meghallgatásával, különleges kikötéseket tehet. A föntebb megnevezett jogi személyeken kívül, az alapító rendelkezése alapján, alapítványi vagyon kezelése az egyesületek általános jogi képességével nem biró (köz- és magán-) jogi személyekre, valamint egyesekre is bizható. Ezek azonban — épp úgy, mint az államnak, a törvényhatóságnak és községnek minden szerve, amely nem ezek egyetemét képviseli — esak gondnokoknak tekintendők, akik az államnak, a törvényhatóságnak, a községnek avagy pedig az egyesületek általános jogi képességével biró más jogi személyeknek hatósága alá oly képp helyezendők, hogy a kezelésért a felelősség a most nevezett jogi személyekre akként legyen kiterjeszthető, mintha a kezelést e személyek maguk eszközölnék. Minden alapítványi vagyon kezelését és hozadékának rendeltetésszerű fölhasználását a kormány — esetleg biztosai utján — megvizsgálhatja. Mindez ügyekre vonatkozólag számadások rendszeres bemutatását kívánhatja és az alapítványi ügyekre vonatkozólag bárki által tett intézkedést, avagy hozott határozatot felülvizsgálhatja és azt jelen törvény korlátái közt, az alapító szándékának érdekéből, bármikor megsemmisítheti, esetleg megváltoztathatja. Az alapítvány célja szerint illetékes miniszter az alapítvány célját megváltoztatja, ha a cél az állarnavagy egyébb közérdekkel ellenkezik, ha a cél megvalósítása lehetetlenné vált, vagy ha nyilvánvaló, hogy a változott viszonyok között az alapító szándékának többé meg nem felel. A cél átváltoztatásában az alapító szándékát figyelembe kell venni, hogy az alapítvány továbbra is lehetőleg annak a körnek javára szolgáljon, amelynek előbb szolgált. Szorosan egyházi föladatokat szolgáló célokra rendelt alapítványok tekintetében a célváltoztatás jogának gyakorlata — ha ennek a változtatásnak szükségességét az illető miniszter, vagy pedig az illető egyházi főhatóság megállapította — az illető egyházi főhatóságot illeti. Ha ezekben az esetekben a miniszter az egyházi hatóságtól eltérő állást foglalna el: megegyezésig a miniszter az alapítványi vagyon jövedelmének rendeltetésszerű fölhasználást fölfüggesztheti.
