Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-23 / 38. szám
653 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 654 országos kormány megtette a szükséges intézkedést s ha annak alapján főgimnáziumunk tanárainak fizetése is már ez évben illően fölemeltetik : akkor megtörténik, hogy az ő fizetésük magasabb lessz, mint amekkora thelogiai tanárainké most, ezért megbízta a közgyűlés a kér. elnökséget és a főiskolai gondnokságot, hogy e bekövetkezhető viszás helyzet megszüntetése iránt, annak idején, ideiglenesen a theol. tanárok fizetésének megfelelő módon való megállapodás alapján ezen ügy állandó rendezésére nézve javaslatot terjesszen elő. Az állami-, községi- vagy másfelekezeti iskolákba járó növendékeink, vagy a szórványokban élő iskolaköteleseink hitoktatásánál mutatkozó hiányok orvoslása céljából az idevonatkozó adatokat a közgyűlés kiadta egy szükebbkörü bizottságnak (Szekeres Mihály, Németh István, Thury Etele és Kis József) javaslattétel végett. A közgyűlés a tárgyalás első napján eszközölte a választásokat is. Konventi rendes tagokká megválasztattak : Czike Lajos és Veress Ede egyházi, Molnár Béla és dr. Segesdy Ferenc világi részről; póttagokká : Szabó Zsigmond és Nagy Lajos egyháziak, Konkoly Th. Béla és dr. Szily János világiak. A gazdasági tanács tagjaiul újra megválasztattak : dr. Antal Géza elnök, Saáry Lajos alelnök, Baranyay Zsigmond jegyző ; Németh István és Török János. Az igazgató-tanácsba az egyházkerület a maga részéről a következőket választotta meg: Barthalos István, dr. Segesdy Ferenc, Dózsa József, Konkoly Th. Béla, Szabó Zsigmond, Pálffy Károly és Bállá Endre urakat. A konventi tagok kivételével a másik két bizottságba nyomtatott szavazó-lapokkal szavaztunk. S ez igen célszerűnek bizonyult. Nemcsak a szavazók dolgát tette könnyűvé, de kiváltképen megkönnyítette a szavazatszedő bizottság munkálkodását. Ezért kár volt a konventi tagok választása céljából is nem nyomatni szavazólapokat. Azt a tagtársunkat pedig, aki előrelátással és áldozatkészséggel ily lapokat nyomatott, elismerés és köszönet illeti. Indítványok. A veszprémi egyházmegye indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy a ponyvairodalom termékeinek kiszorítása és a vallásos közszellem ápolása céljából felhívja a presbitériumokat, hogy tanulók jutalmazása óimén néhány koronát vegyenek fel évi költségvetésükbe és ilynemű olvasmányok beszerzésére fordítsák azt. Az egyházmegyei és egyházkerületi lelkészi értekezleteket pedig arra hívja fel, hogy ily természetű olvasmányok miként előállíthatása felől tanácskozzanak. Azt is nagyon ajánlja, hogy e eélnak elérhetése végett is alakítsanak, ahol csak lehet, nőegyleteket. A veszprémi egyházmegye indítványára felhívja a közgyűlés a tanügyi bizottságot, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel hasson oda, hogy az uj tantervre való figyelemmel, minél alkalmasabb vallástani kézikönyvekkel láthassuk el népiskoláinkat. A barsi egyházmegyének azon indítványát illetőleg, hogy az egyházi közigazgatásra kért államsegély ne a lélekszám, hanem a gyülekezetek száma arányában osztassák föl az egyházmegyék között, mivelhogy az espereseknek, jegyzőknek, pénztárosoknak, számvevőknek nem a lelkekkel, hanem a gyülekezetekkel van dolguk — a közgyűlés megbízta az egyházkerületi elnökséget és az egyházmegyei gondnoki kart, hogy az indítványban foglalt elvek méltányos figyelembe vételével, a közigazgatási államsegély felosztásáról a jövő tavaszi kér. gyűlés elé terjesszen be javaslatot. A pápai egyházmegye indítványára közgyűlésünk megkeresi s kon ven tét, hogy azt az államsegélyt, amit eddigi mód szerint szokott kapni egyetemes egyházunk, jövőre ne a lélekszám, hanem a gyülekezetek számának aránya szerint kapják az egyházkerületek. Ugyanis a nagy gyülekezetek egyik-másik egyházkerületben túlságosan fölemelik a lélekszámot, holott ezeknek államsegélyre nincs szükségük. Ily irányú felterjesztés tételére megkeressük a többi testvér egyházkerületeket is. A tatai egyházmegye f. évi közgyűlésén helyetteseket választott, akik az esperest és az egyházmegyei gondnokot az egyházkerületi közgyűlésen képviseljék. A kér. közgyűlés e határozatot, mivel ellentétbe van E. T. 45. §-val, nem vette tudomásul és mellőzte azt az indítványt, hogy az egyházmegyei esperest és gondnokot másutt is az egyházmegyei közgyűlés által választott helyettesek képviseljék az egyházkerületen. A pápai egyházmegyének azon indítványát, hogy a konfirmációi oktatás egységessé tétele végett határozza el az egyházkerület, hogy a most használatban levő káték közül, mint legmegfelelőbb, melyik használtassák — a közgyűlés áttette a tanügyi bizottsághoz, azzal a felhívással, hogy tanulmányozza át a kátékat éB a jövő közgyűlésre tegyen indítványt az iránt, hogy melyik káté behozatala volna kötelezővé teendő. A b.-somogyi egyházmegye indítványozta, hogy keressük meg az egyetemes konventet az iránt, hogy állapítsa meg, hogy mit kell egyenes állami adó óimén érteni ? A közgyűlés az indítványt nem fogadta el; tájékozásul azonban jegyzőkönyvében közli, hogy az egyenes állami adóknak 13 faja van, u. m. földadó, házadó, (házbér- és házosztályadó), kereseti adó, bánya adó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, tőke-kamatadó, szállítási adó, általános jövedelmi pótadó, országos betegápolási pótadó, nyeremény-adó, vadászati adó, hadmentességi díj, értékpapír forgalmi adó. A b.-somogyi egyházmegyének azon indítványát, hogy az 1848: XX. t.-cz. teljes végrehajtása szorgalmazásánál és a magyar prot. egyházak ügyeinek, bajainak megbeszélése céljából Budapesten protestáns kongresszus tártassék, s e végből az egyházkerület lépjen érintkezésbe a testvér kerületekkel — a közgyűlés mellőzte, mivel a jelzett teendők a fokozatos egyházi hatóságra várnak s állandóan foglalkoznak is velük. Az őrségi egyházmegye azon indítványát is mellőzte a közgyűlés, hogy egyházkerületünk a konvent utján keresse meg az igazságügyminisztert, hogy az
