Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-02 / 35. szám
603 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 604 donnák és minden erővel, a rendelkezésükre álló minden eszközzel arra törekesznek, hogy a magántulajdont megsemmisítvén, a termelő eszközöket, amelyekhez a földet, bányákat és nyersanyagot is számítják, a köznek tulajdonává tegyék, az az szocializálják. Ennek folytán azok, akik a fönálló jogi rend, különösen pedig a magántulajdon eszméjét védelmezik és így igyekeznek a mutatkozó bajokon segíteni, azok jogosan nem nevezhetik magukat szociálistáknak, aunál kevésbbé szociáldemokratáknak“. Marxnak ugyanis, kinek művei, mint a szociálizmus lepecsételt szent könyvei, foglalják magukban az alapdogmákat — és társainak szemében a javulásnak jő és szinte egyetlen föltétele a magántulajdon megszüntetése lett. A Tőkések és munkások c. fejezetben igen érdekes polemikus részek vannak ; igy „A magántulajdon kiküszöbölése és az ajánlott collectivismus a gazdasági haladás csődjét jelentené. Legfeljebb a nyomorúságban és szolgaságban egyenlő polgárokat teremtene. Az egyéniségnek letörése, a versenynek é9 a létért folytatott küzdelemnek s a magán tulajdonnak megszüntetése még ha egyáltalán lehetséges, megfosztja a gazdasági életet a haladás legerősebb leghatékonyabb rugóitól. Ha a szociálisták mindenkit egyformán akarnak munkájáért jutalmazni, bekövetkezik az a nagy igazságtalanság is, hogy a munkást nem fogják munkájának értéke szerint fizetni. Elesik a legerősebb érv, mellyel a szociálisták követelményeiket támogatják. Ha pedig elfogadják azt az elvet, hogy az egyenlőség föláldozásával különbséget tesznek ember és ember között akkor az a kérdés, ki fogja megállapítani a munka értékét? Nem a mi dolgunk, hogy erre feleljünk, de azt kiemelhetjük, hogy e forrásból a legnagyobb absolutismusnak veszedelmei és a legelkeseredettebb harcok lehetősége nyílik meg a szociális állam vezetői és polgáraira nézve. Ha kitolják a magántulajdont és az egész társadalomnak követelik a vállalkozások jutalmát, belé esnek a bureaukratia hibáiba, alkalmazottaik megszűnnek vállalkozók, takarékosak és szemesek lenni. Miért lennének azok ? Ezeket az erényeket az új állami rend nem jutalmazza semmivel. A haladás legerősebb tényezői ilyen körülmények között elhervadnak. A szociálista állammal minden valósziuüség szerint az történnék, mit a kommunista elvek szerint alapítottt községek története mutat. Tönkre mennének a sok henyélő, vagy a rosszul dolgozók nagy száma, a rossz és lassú vezetés miatt. Még a pályaválasztás és a végzendő munka tekintetében se volna meg a szabadság, különben el nem lehetne kerülni az egyes pályák túltömöttségét. Ha pedig ez a szabadság sincs meg, akkor ugyan keveset ér a többi.“ Az Eredmények megállapításában igen érdekesek és értékesek a következők : A külföldi nagy szociálista pártok, amint nőnek erőben és szaporodik szavazataik száma s bejutva a parlamentbe szembeállanak a megoldandó föladatokkal, a napi élet exigentiáival, mindinkább kezdenek hűtlenek lenni régi forradalmi ideáljaikhoz s napról-napra fontosabbaknak tartják a békés társadalmi reformokat. A forradalmi irányzatok kihalóban vannak. A szociáldemokraták munkájának egyetlen eleven része az, mely a munkásnép sorsának javítására irányul. Nem képesek megmondani, hogy miként fog alakulni az emberiség története, azaz milyen lesz a jövő állam a szociálista tanok szerint ? De ha ezt nem tudják megmondani : akkor miként állíthatják, hogy jobb és tökéletesebb lesz a mainál ? ! Követelik, hogy a termelő eszközök, tehát a föld is szociálizáltassék, azaz menjen át a köznek tulajdonába és ezzel egyszerre földosztást is hirdetnek ! A szociálistáknak a külföldön az utóbbi években kifejtett gyakorlati munkája azt mutatja, hogy a németek az Ő nem alkuvó Marxismusukkal mindinkább magukra maradnak. Belgák, franciák és első sorban az angolok lemondanak arról, hogy a mai társadalom összeomlására spekuláljanak. Mindinkább erősülő, javító társadalmi munkát folytatnak a munkásosztály érdekébeu. Ennek a fejlődésnek a magyarországi szociálisták se állhatnak ellen. A Mezőfi és Várkonyi-féle árnyalatok már így is járnak el. Várkouyi egyenesen rágalomnak mondja azok állítását, kik őt és hadnagyait Istentagadóknak, hazafiatlanoknak, osztozkodóknak, földosztóknak becsmérelik. így következik be, hogy a szociálisták erőfeszítései a mai jogrendet és a gazdasági életet össze nem döntik, föl nem forgatják, hanem csak módosítják. Több oldalúvá és igazságosabbá teszik a fejlődést és így erősebbé alapjait. A mozgalom terjedésével veszít érdességéből és minél közelebb jutnak a vezetők a napi politika kérdéseinek felelősség mellett való intézéséhez, annál bizonyosabban mondanak istenhozzádot forradalmi és fölforgató eszméiknek éb annyival inkább a fokozatos, de békés fejlődésnek nyűjtuak kezet. Igen szívesen ajánljuk megszerzésre ezt a derék munkát. K. J. Yegyes JözÍEményEg. — A föisk. igazgató-tanács f. hó 17-éu délután 2 órakor gyűlést tart Pápán, a főiskola dísztermében. Tárgyai a következők : 1. Megnyitás és alakulás. V Elnöki előterjesztések. 3. Elnökséghez intézett kérdések vagy Írásban beadott indítványok tárgyalása. 4. Elnöki jelentések : a) a főgimnáziumban magyar-latin szakcsoportra Ezernél több kiváló orvos és tanár ajánlja! 1904. St. Louis Grand Prix. Külföldi utazáson kérjen mindenütt Szt.-Lukácsfürdői Kristály-ásványvizet! A szénsavval telített ’orrás hasznos ital étvágyzavaroknál és emésztési nehézségeknél. A legtisztább és legegészségesebb asztali és borviz. Hathatós szomjesillapitő. — Vidékre és külföldre fnvardymenres szállitás — Kérjen árjegyzést. Szénsavtelités nélküli töltés is rendelhető, mely hasonló enyhesége folytán pótolja a francia Evian és St. Galmier vizeket. Szt. Lukácsfürdő Kutvállalat Budán,
