Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-26 / 34. szám
577 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. A győri uj református templomot Csányi Károly győri születésű műépítész tervezte gót-stílben ; néhai Czigler Győző műegyetemi tanár felülbirálta ; Káldy Lajos győri építőmester építette. A templom hossza 30 m, szélessége 15*70 m. Nyugattól keleti irányban fekszik, párhuzamosan a lelkészlakkal, főhomlokzatán toronnyal a Nádor-szálló felé. Keleti felén ötszögben végződik, melynek talaja 2 lépcsővel magasabban fekszik a templom hajójának talajánál. Az ötszög közepén áll az Urasztala ; előtte a keresztelő medence. A menyezetet az ötszögön kívül három, vasbetonból készült gótivezet alkotja. Két főbejárata van; a Kossuth Lajosutca felől; ajtó felett 130 c. átmérőjű fehér karrarai márvány körlapon ezen felirattal : ,E hely nem egyéb, mint Istennek háza és a mennyországnak kapuja.“ Fölötte kis, ugyancsak karrarai márvány körlapon „1906.“ A torony alatt hármas ajtó. A déli oldalon kis ajtó a lelkész részére. A templom hajójában — a talajtól 4 méter magasságban — körűi karzat van a Kossuth Lajos-utca felőli részen orgonával. A régi orgonát átjavítja, kibővíti, stílszerű szekrénnyel látja el Nagy Géza győri orgonakészítő. A templom belsejét Makkó Jenő festette művészi ízléssel. Az ötszög ívlapján gót-betükkel ezen bibliai mondat van : „Jöjjetek én hozzám mindnyájan“. Karzat alatt és felett két sor ablak : déli oldalon 12 ablak, középén kiemelkedő két nagy ablak. Kossuth Lajos-utcai homlokzaton három nagy ablak, nemzeti szinü katedrái üveggel ; a többi ablakok csillagüveggel. Üvegezte Novák János győri üvegesmester. A templom talaja márvány-mozaikkal van burkolva 2 színben. A torony magassága 43 méter. A templomtestből kiugrik 10*70 m. hosszúságban, oldalszárnnyakkal, 4*70 m. szélességben. Alatta 2*60 m. széles árkád-átjáróval. A tornyon vörös rézből készült, aranyozott 3*25 m. hosszú szárnyon csillag (bethlehemi csillag jelképe); a Kossuth Lajos-utcai tető-ormon szintén vörös rézből készült 70 cm. magas magyar aranyozott kakas. (Péter apostol kakasának jelképe.) Rajzolta Pentsy József tanár, remekbe készítette, sajátkezüleg Hauzer György rézműves mester, hitsor80s presbiter. A templom és torony eternit-palával van fedve. A három harangot vasállvánnyal Seltenhofer Frigyes soproni harangöntő-cég öntötte. Nagy harang súlya 1342 klgr., hangneme : D ; közép harang súlya 780 klgr., hangneme : F ; kis harang súlya : 415 klgr., hangneme : A ; a három harang súlya 25*37 mm., harangállvány súlya : 25*68 mm. Harangok és állvány ára 9675 korona 80 fillér. A három harang közös felirata: „Isten dicsőítésére, élők hivogatására, holtak elsiratására öntette a győri magyar református gyülekezet 1906. évben Szabó Zsigmond lelkészkedése és dr. Szalacsy Lajos kir. tanácsos főgondnoksága idejében.“ Kis harang külön felirata : „Dicsérnek Téged még a csecsemők is“. Zsolt. VIII. 2. Közép harang külön felirata : „Dicsérlek Téged Úristen, és áldlak teljes szivem-578 ben, És a Te csodatételidet, Hirdetem jótéteményeidet.“ Zsolt. IX. 1. Nagy harang külön felirata : „A mélységből kiáltok Hozzád óh Uram : Hallgasd meg az én szómat“. Zsolt. CXXX. 1. 2. „Jöjjetek én hozzám mindnyájan, kik megfáradtatok és megterheltettetek és én megnyugtatlak titeket“. Máté XI. 28. A szószéket Balogh Gáborné úrnő csináltatja 1500 kor költséggel. A szószék alsó peremén ezen felirat lesz: „Szeretett kedves, jó Dénes fiam emlékére. Balogh Gáborné.“ Ács munkát Fischer Lőrinc, ajtókat és karzatot Stelczer Károly, szobrász-munkát, szószéket, padokat Kelemen Márton, lakatos munkát Győrik István, bádogos munkát Réthy Gyula, fedő munkát Hatschek Lajos bpesti vállalkozó végezte ; utóbbi kivételével az egész munkát győri mesterek cselekedték. E szerint a győri uj református templomot győri ész tervezte, győri kéz csinálta. A templom és lelkészlak közötti tért, úgyszintén a templom hosszában folytatólag a Rác-utcáig kőoszlopos vasrács-kerítés fogja határolni. A templomszentelés szeptember második felében, esetleg októberben történik meg, amint a belső berendezés teljesen elkészül. A b.-somogyi ref. egyházmegye lelkészi értekezlete és közgyűlése. A b.-somogyi ref. egyházmegye julius 25-én, Csurgón tartotta évi rendes közgyűlését Nagy Lajos esperes és Kovács Sebestyén Gyula tanácsbiró elnöklete alatt. Az egyházmegye gondnoka szembaja miatt nem lehetett jelen. Többi világi uraink is — kettő kikivételével — távol voltak, szabadság idejüket nyaralásra, fürdőzésre használván fel. A közgyűlést megelőző napon népes lelkészi értekezlet volt. Itt tárgyalás alá kerültek s elfogadtattak a következő indítványok : 1. Kéressék fel az e. konvent, hogy a magyar ref. egyház részére kilátásba helyezett állami dotáció első sorban az egyháztagokra nehezedő egyházi adóteher leszállítására, másodsorban a lelkészi nyugdíjintézet céljaira és csak harmadsorban közigazgatási célokra fordíttassék. 2. Mivel a lelkészi jövedelmek kongrua alá való felszámításának 10 éve mostanában lejár: az újabb felszámítás elrendelése illetékes helyen szorgalmaztassék. 3. Az 1848. XX. t.-c. teljes végrehajtása sürgettessék és a magyar prot. egyházak ügyeinek bajainak megbeszélése céljából Budapesten protestáns kongresszus tartassák. 4. A f. évi áprilisi kér. közgyűlésjkve 11. pontja alatt utasítván egyházmegyénket egy a lelkészi időközi jövedelmekre vonatkozó szabályrendelet készítésére : lelkészi értekezlet elfogadásra ajánlja a maga 9. pontba foglalt tervezetét. E tervezet szerint a lelkészi időközi jövedelemből fennmaradó összeg az egyházmegyei pénz-34*
