Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-17 / 24. szám
413 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 414 Mily szép, ha egy papné méltó munkatársa férjének ! Saját családjában is mennyi gyönyörű, de nehéz feladat ! Neki mintaházának és családjának kell lenni. Testi és lelki tisztaságban, jóságban, szeretetben, könyörületben, egyszerűségben jelentkező nemességben neki és az ő gyermekeinek kell előljárniok. S amint a férje a férfiaknak, úgy ő az asszonyoknak bizalmuk letéteményése kell, hogy legyen. Hozzá bátran kell, hogy folyamodhassák a szegény, a sebzett szivü, a osalódott, a bántott, a tudatlan, a segélyt igénylő. S ezeken segíteni nemosak szóval, de tettel: mindennél sürgősebb teendője kell, hogy legyen. Hiszen vannak a női életkörben olyan dolgok, melyeket a papnak nem, hanem csak a papnénak mondhat el az asszony. Majd tovább ezt mondja: Ti is papleány társnőim, tanítsátok meg társaitokat munkaszeretetre, háziasságra, az otthon becsülésére, pletyka kerülésére, egymás becsülésére és támogatására, minden közügy lelkes felkarolására, s meglátjátok, hogy körültetek megelevenedik, megújul minden. Kertész József az április 29-én végbement bukaresti ref. iskola új épületének alapköletételi ünnepélyét irta le, és közli E. Ujváry István bukaresti esp.lelkésznek ez alkalommal elmondott imádságát. Péter Antal: „Szemlélődés a „Pap-Képviselők“ cikk felett“, védelmébe veszi a papképviselőket, a 17. számban megjelent közleménnyel szemben. Egy falusi pap : „A tanítók és kántorok presbiteri tagsága címmel a zsinati törvény 21. §-ának helyesebb szövegezését kívánja, mert szerintünk is csak azon kántor lehet hivatalánál fogva tagja a presbitériumnak, aki egyúttal az egyházközség felekezeti iskolájánál tanító is. A nem felekezeti iskolai tanító — akár állami, akár községi vagy társulati — lehet bár kántor, de ezen hivatala után nem presbiteri tag. Óhajtja továbbá, hogy a zsin. törv. 31. §-a mondja ki, hogy az egyházközségek kántorai, kántor-tanítói kötelesek az egyházi jegyzői tisztet végezni, mert ha a tanítói állás államosíttatik is, ők a kántor javadalomban megmaradnak. Ezen cikk megírására egy felmerült eset szolgáltatta az alkalmat; ugyanis egy kántor ur minden indokolás nélkül a gyűlés folyama alatt letette a tollat és kijelentett, hogy ő többé nem jegyzősködik, de mint presbiteri tag megköveteli, hogy rendesen gyűlésre hívják. „Prof. Egyházi és Iskolai Lap“ 20—21. sz. Dr. Székely József: „A Kálvin-szövetség o. III. cikkében foglalkozik az alakítandó szövetséget már eddig is ért támadásokkal. Ugyancsak „A Kálvin-szövetség kérdéséhez“ szól Kovák Lajos abból az alkalomból, hogy dr. Székely József hivatkozott az alakuló gyűlésen elmondott beszédére. Novák tartalmas válaszából idézem a következőket : A kér. egyház Jézus Krisztus evangéliumának megvalósítása végett létrejött társadalmi, szociális intézmény. Feladata az volt és marad, hogy az evangéliom valláserkölcsi elveivel s különösen a szeretet intézményeivel hassa át a társadalmat, a világot. Az egyház kezdetben mégis felelt ennek a feladatnak; de csakhamar hatalmi intézménnyé, öncéllá lett, a középkorban pedig teljesen eltért eredeti rendeltetésétől s elkerülhetetlenné tette a reformációt. - - A római egyházban érthető az, ha benne a társadalmi feladatok megoldására újabb meg újabb egyesületek, szövetségek keletkeznek, mert az az egyház, mint öncélú hatalmi intézmény, felette áll a társadalomnak, szemben áll azzal. De nem lenne és nincs értelme ennek a reform, egyházban, mely mint népegyház a társadalomba van beépítve s gyülekezetei, mint autonomikus, anyagi szervek, önállóan fejtik ki a társadalomban is erejüket. A gyülekezetek szeretet munkájának felszítására legyen gondja papjainknak, felsőbb egyházi hatóságainknak. Útmutatónak egyelőre ott a belmissiói szűkös programm ; a Kálvinszövetség fogyasztási szövetkezetes programmja nem való nekünk. Azt mondja tovább : Mi hát a különbség köztem és akár dr. Székely József, akár a Kálvinszövetségesek közt ? Lényegileg bizonyára nem sok, de az eljárásra nézve annál több, sőt minden. Ők a Kálvinszövetségtől várnak sokat, én az egyháztól, a gyülekezettől ; de ők is, de én is mindent az evang. leikétől, a szeretettől. A 21-ik számban Bocskay-ünnepély alkalmából Hamar István vezércikket irt „A bécsi béke háromszázados évfordulóján“ címmel. Baja Mihálytól „Bocskay emlékünnepén“ verset közöl. „Emlékezések és tanulságok“ címmel közli báró Prónay Dezsőnek a budapesti prot. főiskolai ifjúság Bocskay-ünnepélyén tartott felolvasását. „Sárospataki Református Lapok“. A 19. szám Dávid József lelkészértekezleti elnöki beszédét és gyűlés tudósításokat közöl. A 20. szám egészen Bocskay-emlékének van szentelve; Radáesi György, Fejes István, Novák Sándor, H. Kiss Kálmán, dr. Jármy József, S. Szabó József, Révész Kálmán és Weber Samu tették maradandó becsűvé ezen lapszámot. Vágmellékí. Afsgyss ^özlEményE^. — Személyi hírek. Főtiszt. Antal Gábor püspök ur, Czike Lajos kir. tanácsos, főiskolai gondnok, Szekeres Mihály ig. tanácsos a főgimnáziumban tartott záróvizsgálatok alkalmával a hét folyamán Pápán voltak. — Örömünnepély. A komáromi ev. ref. gyülekekezet kebelében fenálló s a konfirmált fiukból álló „Bibliai iskola“ e hó 3-áu, mint fennállásának első évfordulóján örömünnepélyt rendezett, amelyen főtiszt, püspök ur és több érdeklődő is megjelent. Az iskola mintegy 30 tagot számlál, akik az elmúlt év folyamán minden vasárnap délután összejöttek s a biblia tanulmányozásával, vallásos iratok olvasásával, szavalással, hasznos szórakozásokkal töltötték el az időt. Minden tagsági díj nélkül, önmaguk adakozásából és ünnepély-, szinielőadás jövedelméből 175 koronát gyűjtöttek össze, amelyből 75 koronát könyvek vásárlására, 100 koronát pedig harmonium alapra fordítottak. Összeadakoztak 90 db. könyvet, a könyvtár 120 kötetből áll. Most újabban 40 tag lépett be, akik vállvetve igyekeznek a Krisztus országa terjesztésén és saját művelődésükön. Megemlítendő, hogy az iskola védnökéül főtiszt, püspök ur kéretett fel, ki azt kegyesen elfogadta.
