Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-10 / 23. szám
397 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 398 társadalmi élet minden nyilvánításába, intézményébe. A gyárak, gépek szakadatlan munkát kívánnak. A kedvezőtlen lakásviszonyok aláássák az erkölcsiséget. Mindent el kell követni, hogy a gazdasági élet küzdelmeiben a legszegényebb embernek is lehetővé tétessék, hogy keresztyén családi életet élhessen. A vasárnapi munkaszünetet mindenki részére követelni kell s azután gondoskodni arról, hogy a vasárnap az embereknek valóban testi pihenést és lelki üdülést jelentsen. A tulajdon kérdésénél a tulajdonnal járó kötelességek hangsúlyozása, küzdelem az uzsora, fényűzés stb. ellen. —Egyházi hatóságaink kizárólag a hivatalos adminisztrációt tekintik feladatuknak s a megcsontosodott régi keretek közt végzik a léleknélküli munkát, statisztikai adatokat halmoznak különösebb haszon nélkül, a társadalmi bajokkal s azok orvoslásával azonban nem igen foglalkoznak. A Kálvin szövetség célja tehát az egyház szociális munkájának ellátása addig, míg azt maga az egyház meglevő vagy létesítendő orgánumaival eltudja és akarja látni. Seprödi János: „Énekeskönyvünk ügyében“ Írott cikkére a szerkeztő igen helyesen megjegyzi, hogy a hosszas viták helyett sokkal szivesebben látná az űj énekest. Bizony a Bocskay-ünnepélyhez hasonló alkalmiságok győznek meg bennünket leginkább az új énekeskönyv szükségességéről. Kevés régi énekünk van olyan^ amelyet a gyülekezet a nemzeti Hymnus, Szózat, vagy az „Erős várunk nekünk az Istenihez hasonló lelkesedéssel énekelne. Muraközt/ Hona : „Van-e szükség felekezeti felsőbb leánynevelő-intézetekre ?“ cimü cikket irt, azon alkalomból, hogy a budapesti Tisztviselőtelepen internátussal egybekötött felsőbb leánynevelőintézetet óhajt megnyitni. A prot. szülők leányaiból jó prot. nőket szeretne nevelni, kik hittel, meggyőződéssel ragaszkodjanak vallásukhoz s ne legyenek hajlandók azt érdekből mással fölcserélni ; mert nem lehet szilárd alapja az erkölcsi életnek az a vallás, melyet tetszésünk szerint bármikor könnyen, vagy legföljebb némi lelki furdalással, de mégis el tudunk hagyni. Vágmellékí. Külpäi l\iv2t Iskolai viszonyok Belgiumban. Az a miserábilis állapot, amely az iskolalátogatás terén Belgiumban található : szinte megbotránkoztató. A XX. század szégyenfoltja ez a belgiumi klerikálismus történetében. Szinte hihetetlen az a tudósítás, amit ezen ázsiai állapotokról a külföldi lapokból olvashatunk. Nem régen Brüsselben egy összejövetel volt, hol szóba jött a pápista egyházaknak az a skandalózus eljárásra, hogy többet törődnek saját zsákjuk megtöltésével, a papok az ő gyomrukkal, mint a népneveléssel. A középkori setétség leple alatt nagyon jól érzik még magokat most is. Természetes dolog. Hiszen sötétségben könnyebb féken tartani a népet, s kizsákmányolni lelki és testi életöket. Az evangéliomi világosság, melyet Belgiumban terjeszt a prot. missió, alkalmat szolgáltat a gondolkozóknak az állásfoglalásra a sötétség fiaival szemben, így történt aztán, hogy a fent említett gyűlésen élesen kikeltek a klerikálizmus túltengése ellen, amely már veszélylyel fenyegeti a nép szellemi előhaladását. E gyűlésen történt felszólalásból megtudhatjuk, hogy Belgiumban több mint 275 községben nincsen egyáltalában iskola, 290.000 gyermek alig valami, 131.000 gyermek pedig egyáltalában semmi féle oktatásban nem részesül. Az állam nem tudja magát a klerikálismus hatalma alól kiküzdeni. 1884 óta klerikális uralom alatt nyög az ország, s a vezetők minden egyébbel, csak a nép szellemi elhaladásával nem gondolnak. Minő más állapotok vannak e tekintetben a prot. államokban ! Hol van e téren Hollandia, Anglia, stb.? Úgy látszik, igaz az, hogy a katholicizmus állásfoglalása a kultur-ellenes törekvésben mindenütt egyöntetű ott, hol a protestántizmus által nem sarkaltatnak a modern iskoláztatásra, a nevelés felkarolására. Még mindig nagy a hátramaradás a nevelés terén. A prédikáció, istenigéjének hirdétése fehér holló számba ment náluk a reformáció előtt: manapság már ebben is előbb vannak ott, hol a protestántizmus számot tevő elem. Spanyolország ős a papok által megáldott Itália és az előbbi állam iskoláztatás tekintetében talán az egész Európában a leghátrább áll. Miért feszíttetett Jézus keresztre? Dr. Eschelbacher berlini „tudós rabbinus“, „Das Judentum und das Wesen des Christentum11 cimü munkájában igen érdekes nyilatkozatot tett a fenti kérdéshez. Ezt mondja a többek között: „Jézus elitéltetése, Pontius Pilátus, a római helytartó által történt és ez politikai per volt . . . Hogy az evangéliomok szerint Jézus elitéltetése Pilátus által a zsidó főpapok, írástudók és vénektől indult volna ki és Pilátus ezek kezébe csak eszköz vala, Pilátus ezen vádolása, ellentétben áll az o ismert álláspontjával. Jézusnak elitéltetése, a synedriumban, az evangeliomokban adott okok miatt egyáltalában nem következhetett volna be, mert a jól ismert zsidó törvények ilyet teljesen kizárnak. Valószínű azonban az, hogy az előkelő, Pilátussal összekötetésben lévő zsidófők, őt, a Jézus által támasztott néplázadásra figyelmessé tették, s ez és ehez hasonló dolgok készítették elő a véget.“ Eschelbaeher citálja Renan szavait felfogásának igazolására : „Jézusnak kivégeztetése egészen a II. századig, Pilátus, a főpapok és bizonyos farizeusok gonosz tette gyanánt tekintetett; de nem mint az egész Izrael bűne. Most azonban a zsidóság úgy tüntettetik fel, mint istengyilkos nép, mint olyan nép, aki az Isten küldöttét megölte és legvilágosabb prófétai jóslatnak ellenállt.“ Schmiedt bázeli theologus „Jézus története“ cimü művében a „zsidó elöljáróság egy részét“ jelöli meg a bűnösség részességében — mondja. „Annyi bizonyos — Írja -- - hogy sem az egész Izrael, sem nem a világ bűne volt az, ami miatt Jézusnak a kereszten kellett meghalni. E nélkül is lehetne nagypénteket ünnepelni.“
