Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1906-05-20 / 20. szám
339 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 340 Vagy más szóval senki se szedett még bogáncskóróról borka-almát s valamint azt sem látta, hogy a szamárnak fia paripa lett volna. Ez a hasonlatosság azonban nemcsak a testre vonakozik, hanem egyéb tulajdonságokra is. A jó gazdaasszony a kacsatojást kikölteti a tyúkkal s mikor a kis kacsák az első pocsoját meglátják, azonnal szaladnak bele, bármenyire jajveszékt ljen is a kotlós. A kis csibe, mikor az első varjut észreveszi, lebukik a fűbe s az udvaron levő ludaktól meg egy cseppet se tart. A háznál kiköltött vadkacsa megmarad egészen addig a háznál, mig repülni nem tud, de amint szárnyai megnőnek, a gazdaasszony egyszer csak hűlt helyüket találja. Ugyan honnan van ez? Megvizsgálhatom a tyúktojást akár nagyító üvegen is, a kendermagos meg a bóbitás tojása között nem találhatok semmi lényeges különbséget s mégis a kendermagos tojásából kikelt csirkék közül sok lesz tollazatára hasonló anyjához, a bóbitások meg a bóbitás tojásából kelnek ki. Közönségesen azt mondjuk erre : anyjára ütött, más szóval anyjának bizonyos sajátságait örökölte. Azt is mondhatnók: már a tojásban el volt rendelve, hogy belőle ilyen, vagy olyan csirke legyen, vagy ne legyen. A szülőkhöz való hasonlatosság megvan nemcsak az állatokban, hanem az emberben is. Réges-régen észre vették már ezt az emberek. Kezdetben úgy igyekeztek ezt megmagyarázni, hogy azt állították, hogy a gyermek a lelket vagy apjától, vagy anyjától kapja. Az így származott lélek aztán mindenféleképeu rajta van, hogy új lakóhelye hasonló legyen ahhoz, amilyen volt az, amelyből kiköltözött. Ebből magyarázták meg az egyes gsaládok tagjai között való nagy hasonlóságot, a családi és nemzeti jellemző testi sajátságokat. Később az sem kerülte ki az emberek figyelmét, hogy az egymás hasonló testben egymáshoz hasonló lélek van. Szóllás mondássá lett: egészséges testben egészséges lélek, sőt a test és a lélek egészségét, erejét a szülőkre vezették vissza. Hitték és hiszik, hogy a gyermekek testre és lélekre nézve hasonlatosak lesznek szülőikhez. Azonban azt is észrevették, hogy bármilyen legyen a hasonlatosság, mégis vannak néha nagyon is eltérő lelki és testi sajátságok. Néha a gyermek nagyatyjához, nagy anyjához hasonlít, máskor pedig nem annyira alakjára, mint inkább természetére nézve a családtól egészen különbözik. Ebből aztán azt is következtették, hogy a gyermek nemcsak szülőinek, hanem nagy szülőinek s isten tudná megmondani hányadik dédapja és dédanyjának a sajátságát is örökölheti. A tudomány ma eljutott oda, hogy példákon igazolja azt, hogy egy ember élete magában foglalja az egész emberiségnek a fejlődését. Mikor a kis gyermek a világra születik, magával hozza elsősorban azoknak a betegségeknek csiráit, amelyben szülői szenvedtek; de ott vannak azok a hajlandóságok is, amilyen életet ősapái és ősanyái ez életben követtek. A konkolyt bármilyen földbevessem, bárhogyan megmunkáljam, tiszta búza soha sem lesz belőle. így van az embernél is. Néha az egyik vagy a másik rossz tulajdonságra való hajlandóság olyan nagy, hogy semmi módon ki nem irtható. Nincsen élő lény a föld kerekségén, aki az így megterhelt gyermeket és embert más irányba tudná vezetni. A tudomány beszél született gonosztevőkről. Ezek az ősök bűnös életével igy meg terhelt egyének közül kerülnek ki. Ha már most igaz az, hogy vannak ilyen megterhelt emberek, igaznak kell annak is lenni, hogy ők maguk erről nem tehetnek, mert Őseiknek élete volt elhatározó arra, milyen ember válhatnék belőlük. íme itt találkozik Kálvinnak a praedestinatióról való tanítása a tudomány természettudományi alapon induló kutatásaival. Hogy a praedastinatió csakugyan megvan, arra találhatunk az életben, de meg a néphitben is elég bizonyítékot. A szülők tetőtől talpig jóravaló, becsületes, tisztességes emberek s egy gyermekük olyan, hogy a vele való rokonságot is szégyenelni kell. Az emberek csudálkoznak, el nem tudják gondolni : mi lehet az oka annak, hogy erre a tisztes családra ekkora csapást mért a jó Isten ? A tudomány erre azt mondja : az ősök között volt olyan hitvány, semmire kellő életű ember, mint ez, erről maradt rá örökségképen ez a tulajdonság. Mit is mond a II. parancsolat? „Megbüntetem az apák vétkeit a fiákban harmad és negyed iziglen; de irgalmasságot cselekszem ezer iziglen azokkal, akik engemet szeretnek és az én parancsolataimat megtartják.“ Valahányszor ilyen példát látunk, jusson eszünkbe, hogy az apák elpazarolhatják gyermekeiknek nemcsak anyagi, hanem lelki javaikat, örök üdvösségüket is. A szülők kicsapongásaikkal, oktalan életmódjukkal őseivé lehetnek a nyomorékok, a tompaelméjüek, buták, hülyék, siketnémák, őrültek, a gazemberek egész seregének. Tönkre tehetik teljesen utódaiknak testi és lelki boldogságát. Minden olyan cselekedet, ami az erkölcsi törvényekbe ütközik, minden olyan életmód, mely az emberi természettel ellenkezik, biztosan megboszulja magát korábban vagy későbben — az utódokban. Nem lehet itt az én célom, hogy ezekre a cselekedetekre, kicsapongásokra egyenkint rámutassak. Csak egyetlen egyet említek, ez a részegeskedés, az iszákoaság. Be van bizonyítja, hogy az iszákos szülők gyermekei közül igen sok a hülye, tompaelméjü és nyavalyatörős. Másod és harmadsorban fellép e gyermekek között a süketnémaság és őrülés. Az iszákoB ember gyermeke bármilyen egészségesnek látszik, azért mindenik hirtelen haragja gerjed, ideges, a legtöbb esetben durva, megkeseríti nemcsak magának és környezetének, hanem minden embernek, akivel érintkezik, az életét. Aki ilyen emberben gyönyörködik, aki ilyen gyermekeket és unokákat óhajt, annnak nem ajánlhatok mást: látogassa minél szorgalmasabban a korcsmákat és pálinkás boltokat s házasítsa be fiát vagy leányát egy iszákos famíliába. Nem hiszem, hogy lenne ember, akinek a szive meg ne essék egy~egy nyavalya-törősön. Annak a bizonyítására, hogy a nyavalyatörés milyen sokszor következménye az iszákosságnak, felemlíthetem, hogy 83 ilyen epileptikus nőt megvizsgáltak s kitűnt, hogy ezek közül 60-nak a szülői iszákosak voltak. Valóságos istenáldásának kell tartanunk, hogy az iszákosok között nagyon sok a magtalan. Azt is elmondhatjuk, hogy csak a józan életüekre Írták :