Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-29 / 17. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 286 285 lésére nézve, a számadás felülvizsgálására nézve a javaslat a minisztérium hatáskörébe utal. Amikor a protestáns egyházak autonómiája kifejlődött, amikor saját hatáskörükben megalkotott egyházi törvényeik, amelyekben az alapítványok kezelése és ellenőrzésére nézve is határozott és fokozatos intézkedések foglaltatnak — ö felsége által felülvizsgáltatván, — legke• gyelmessebben jóváhagyattak: kétségtelen dolog, hogy az alapítványok felett gyakorolt kezelési és intézkedési jog már az egyházra ruháztatott és ö felsége kormánya részére csupán a felügyeleti és ellenőrzési jog tartatott fenn a tekintetben, hogy az egyházi hatóságok az alapítványi ügyekre nézve megfelelően funkcionálnak-e. A 4. §. az élők közötti ügylettel létesített alapítványoknál az elfogadás megtagadásáról intézkedik és azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az elfogadás megtagadása esetén felebbezésnek van helye azon hatósághoz, melynek felügyeleti jogkörébe az elfogadásra hivatott személynek működése tartozik. A felebbezésnek érdemében szorosan egyházi célú alapítványoknál, végső fokban az illető felekezeti főhatóság, — világi célú alapítványoknál pedig az a miniszter határoz, akinek ügykörébe az illető alapítványi cél tartozik. A tervezet rendszere szerint a mi tanügyi és jótékonysági alapítványaink nem tartoznának az egyházi célú alapítványok közé és igy ez alapítványok miniszteri határozattal reá kényszeríthetők volnának iskolai hatóságainkra akkor is, ha azokat a mi hatóságaink a feltételek súlyos voltánál fogva elfogadhatónak nem találnák. Ily kényszer törvénybe igtatásához mi autonom jogaink nagy sérelme nélkül sehogy sem járulhatnánk. (Folyt, köv.) Egyházkerületi rendkívüli közgyűlésünk. Immár rendessé váló rendkívüli közgyűlésünket f. hó 20-án, Székesfejérváron, Antal Gábor püspök és Hegedűs Sándor v. b. t. t., főgondnok urak elnöklete alatt, 56 gyűlési tag jelenlétében tartottuk meg. Püspök ur buzgó imája után főgondnok urunk tőle már megszokott igen tartalmas megnyitó beszédet mondott, amelyben főleg azt hangoztatta, hogy önkormányzati jogunkhoz szívósan ragaszkodjunk s a kicsinyeknek látszó sérelmekben is mindig a nagy elvi szempontokra figyeljünk és az elvekből semmi esetre se engedjünk. Az alakulás rendjén a közgyűlés örömmel vette tudomásul, hogy a barsi egyházmegye Patay Károly nagyszecsei lelkészt választotta esperesévé s őt nagyfontosságú, díszes állásában szeretettel üdvözölte. A püspöki jelentés tárgyalása során azon okból, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a baptistákat a törvényesen elismert vallásfelekezetek közé felvette, éber őrködésre hivja fel egyházkerületünk lelkész! karát, hogy hiveinkben a református szellemet és öntudatot az evangéliom erejével, keresztyéni szeretettel és tapintatos bánásmóddal minél inkább szilárdítani igyekezzenek. Azon vallássérelmekre vonatkozólag, amelyek az által érik egyházunk tagjait, hogy egyes helyeken a r. kath. plébánosok és kántortanítók részére tőlük párbér, vagy más adó követeltetik, felhívja a közgyűlés az egyes presbitériumokat, hogy egyházunk hívei más egyház céljaira se egyházi adókivetés, se a párbéreknek a községi adóba való becsempészése utján meg ne adósítassanak. Ha mégis tétetnék ily irányú kísérlet: akkor az 1790—1. évi XXY1. t.-c. 6. §-ra való hivatkozással kellő időben jogorvoslattal éljenek, ha pedig ez eredményre nem . vezetne: jelentsék be az esetet a felettes hatóságnak. A nevezett t.-c. ugyanis igy intézkedik: „A katholikus papoknak és iskolamestereknek vagy más egyház szolgáinak vagy készpénzben, vagy természetben, vagy munkával teljesített stóla vagy lectica fizetése ennekutánna egészen megszüntettessék ; ezek többé sehol be ne hajtassanak . . . Hogy pedig a katholikus papoknak az ekként elvesztett jövedelmekért megtérítés miként nyújtassék, az iránt a helytartó-tanács meghallgattassék ... Az e részben kötött szerződések eltörölteknek tartassanak.“ A püspöki jelentésnek a főiskolai ügyekről (főgimnázium, leánynevelő-intézet, theol. akadémia) szóló részét a közgyűlés örömmel vette tudomásul. A vagyoni ügyek állásáról úgy a püspöki jelentésből, mit az ahhoz fűzött 1905. évi zárszámadásból tájékozást szerezvén, a közgyűlés elhatározza, hogy tekintettel a számadásokban feltüntetett eredményre, mely szerint összes pénztáraink egyesített zárlata 2345 kor. 18 fillér vagyonapadást mutat s így nyilvánvaló, hogy pénztáraink vagyoni ereje már is a legteljesebb mértékben van igénybe véve, tekintve más részről, hogy az 1905. évi közgyűlésen az egyházaknál lévő kölcsöntőkék kamatlába 1j3 °/0-kal leszállíttatott és hogy egyéb pénzintézetek versenyére való tekintettel e kedvezményt a gazd. tanács újabb időben magánosokkal szemben is kivételesen szintén kiterjesztette s így a kamatok összegének oeökkenése is várható : felhívja közgyűlésünk úgy a gazdasági tanácsnak a figyelmét arra, hogy a szükségletek megállapításánál a legszigorúbb takarékosság elvei szerint járjanak el és csakis halaszthatatlan és nélkülözhetetlen szükségletek fedezésére nézve terjesszenek javaslatokat a kér. közgyűlés elé. A vallás- és közokt. miniszter urnák az alapítványokról szaló törvénytervezetét a közgyűlés még általánosságban se tartja elfogadhatónak s e nézetét a minisztériumhoz fölterjesztendő részletes föliratban, mit dr. Segesdy Ferenc előadó készített, alaposan kifejti. E feliratot lapunk vezető helyén egész terjedelmében közöljük. Egyszersmind megkeresi az egyházkerület az egyetemes konventet is, hogy a törvénytervezetre vonat
