Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1905-05-21 / 21. szám

377 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 378 melyett 1784-ben sajtó alá adott, de a melyből csak bárom árkust láthatott életében ; a többit pedig a maga költségén elkészíttette az ő baráttya, feljebb említett Szilasi Végh János, akiről épen következik, hogy szóljunk. VIII. Nyolczadik prélikátor Wégh János. Hi­­vattatott S.-Patakról a kaurzimi kerületbe, az Obrzisky uradalomnak Libi.se nevezetű falujába, 1783-dik eszten­dőben május havában. Első istenitiszteletet 8 prediká cziót tartolt azon esztendőben, pünkösd első napján. De abból a faluból az akkori oda való földes urnák Vies­­nik grófnak kívánságára a gubernium által kiparancsol­­tatott és költözött annak rendelése szerént egy Bisko­­vitze nevezetű faluba, ahol mintegy két esztendeig lak­ván, a Felség II. József császár parancsolattyára, akinél ez eránt személy szerént két Ízben instált, az elébbeni helyére ismét visszatétetett; a mely helyen igen csinos templomot és parochiális házat épített azon eklésia, se­gedelmet vévén az építésre Erdélyországból. Ez a nagy érdemű férjfiu először assesornak, azután pedig közön­séges megegyezésből seniornak választatott. Adott ki cseh nyelven szép munkákat. 1. Kiadott mindjárt 1783 dik esztendőben egy papi agendát, amely, hogy a cseh reformata eklésiában az istenitiszteletbéli rendtartás egyenlő légyen, az 1785 dik esztendőben tar­tatott superintendencziális gyűlésben egyakarattal min­den cseh lelkipásztoroktól bévétetett. 2) Kiadott az úri sz. vacsorára készítő egy szép catechesist a csehországi reformata eklésiákban lévő ifjúságnak számára szép ahhoz tartozó könyörgésekkel együtt 1783-ban. 3) Cseh nyelvre fordította és nagy megbővítéssel s a mostani időhöz való alkalmaztatással kiadta azon katechésist, melyet készített régenten magyar nyelven Sidérius Já nos. 4) Kiadott egy szép könyörgéses könyvet 1799-ik esztendőben, a melyben csaknem minden nevezetesebb alkalmatosságokra találtatnak könyörgések és a mely még sok catholicus atyafiaknál is igen becses. Ez a szép könyv kijött másodszor 1807-dik esztendőben némely megbővítéssel és énekekkel. 5) Készített és kiadott a franciával való békesség kötés alkalmatosságával egy szép predikácziót a békességről 1801-ben szent Pál apos­tolnak ezen szavaira : A békességnek ura adjon néktek örök békességet minden helyen. (2. Tess. III. 16.) 6. Cseh nyelvre fordította és kiadta 1807-ben ama bibliai kis históriát, melyet készített vala franczia nyelven Oster­­vald Fridrich János és magyarra fordította Maróti György és Losonczi István n.-kőrösi professor. Ezen nagyérdemű férjfiu most a nebuseli reformata eklésiá­­nak prédikátora, hagyván maga helyében a libisei eklé­siában prédikátornak egyetlen egy fiát, Wégh Józsefet. Ezen libisei eklésiáról még ezen következendő dol­got kell megegyezni, hogy ennek a filiájává lett 1808- dik esztendőben a prágai kis gyülekezet, a melynek ez a históriája : Mindjárt a toleranciába pátensnek kijöve­­lele után a prágai régi cseheknek titkos maradékai ma­gokat kijelentvén, meglátogatván Vorumzer generálist, mint protestánst, a ki akkor Prágában tartózkodott és jelentették neki, hogy a helvétiai confessiót akarják bevenni; de nem tudják, hol vegyenek maguknak pré­dikátort. Erre a generális azt felelte, hogy ezen a con­­fessión nincsenek sem eklésiák, sem prédikátorok olya­nok a kik a cseh nyelvet értenék; hanem mivel az Augustana és Helvetica confessiók között igen csekély a külömbség, az Augusztana confessión pedig a Felsé­ges Császár birodalmában sok tót ekklésiák vágynak s ahoz képest prédikátort azokból könnyen kaphatnak, bátran vihetnek magoknak Augustana confessión lévő prédikátort, aki a cseh nyelvet fogja érteni, csak a dialektusban különbözvén a két nyelv. Ezek tehát Magyarországról a puszta-fedimesi Augustana confessión lévő tót eklésiából hivtak magoknak prédikátort, kinek e neve Markovitz Mátyás vala. De mivel az evaugelica eklésiáknál szokásban lévő czeremóniákat kezdette vala bévinni az ekklésiába, azokat a nép bé nem vette, ne­­nevezetesen a fejér inget és a crucifixust nem engedte meg a nép és fére kellett tenni ; az úri szent vacsorá­val való élésben pedig ez a különbség lett közöttök, hogy némelyeknek ostyával, másoknak pedig kenyérrel kellett azt kiszolgáltatni, a mint ki ki azok közül kí­vánta a prédikátortól. Azután az 1807-dik esztendőben mintegy 80 família elvált a prágai eklésiától és egyné­hányszor instálván a felséges udvarnál, 1808-ban 9-dik Junii meg is nyerte azt, hogy a libisei református pré­dikátor esztendőben hatszor tehessen isteni tiszteletet s szolgáltathassa ki az úri szent vacsorát az evangeli­­cusok templomában ; a melyért a bécsi királyi Augus­tana confessión lévő consistórium rendelése szerént azon fiba a prágai evangelicus prédikátornak tartozott esz­tendőt által fizetni 100 forintot és két köböl gabonát. El is kezdette Prágában a libisei akkori prédikátor Wégh János azon 1808-dik esztendőben octóbernek 2- dikán az isteni tiszteletet és gyakorolta azt ottan 1815- dik esztendeig. De mivel az említett summán felül még nagyobb fizetéssel akarták őket terhelni, azonban né­mely nagyobb és tehetősebb famibák Prágából elköltöz­tek, megszűnt a libisei prédikátor a most említett esz­tendőben oda járni s azóta némelyek az evangelicus prédikátorhoz, mások pedig a libisei templomba járnak eommunieálni. Mi lesz belőlük, az idő megmutattya. IX. Kilenczedik prédikátor volt Kajári Kováts András, a ki hivattatott S. Patakról 1783-dik esztendő­ben május havában a kaurzimi kerületbe Kseli nevezetű faluba. Első prédikációt tartott azon esztendőben Pün­kösd első napján. Ez a férjfiu 1787-ben Magyarországra menvén betegesen az atyafiaknak látogatásokra, ott el­nehezedett és megholt. (Folyt, köv.) Közli Boksos István. gönyYÍsmEi|tEtés. Jézus Csodái. Jézus Szenvedése. (Az utolsó nap története.) 2 kötet. Az I. kötet 250 lap, a II. 400 lap. Irta Koren Pál békéscsabai ág. h. ev. lelkész. Az I. kötet ára fűzve 2 kor., a II. köteté 5 kor. Szép vászon­kötésben 1 koronával drágább.

Next

/
Oldalképek
Tartalom