Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1905-08-27 / 35. szám

609

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

610

«lobbi esetben önmagáért, saját lelke nyugalmáért, békességéért áldozott : most már a nemcsak önmagával megbékélt, hanem Istennel is betelt szív mások békéjéért hévül, másokért is tenni és áldozni vágyik. A kegyelem állapotába jutott lélek kegyelmet esd mások számára is. A megértett, a szivekbe ölelt isteni akarat és szeretet tettre hevít s jó tettekkel akarja megbizonyítani, megékesíteni szeretetének erejét, munkássá lesz bennünk mások boldogítására. Ezt a lelki állapotot, ezt a lélektani tényt kell kifejeznie az istenitiszteleti cselekmények végső csoportjának. Evégre a lelkész ismét az urasztalához lép és ott

11. sz. a., átmenetképpen, — mintha még most is prófétai, apostoli tisztét folytatná —nehány szóval arra figyelmezteti és inti a gyülekezetét, hogy a keresztyén ember életének a templomon kivid is istenitiszteletből kell állnia. Erre a célra egyik alkalmas bibliai hely lenne Róm. XII : 1—2. Ezzel a mindennapi életre és annak viszonyaira irányítván a figyelmet, könyörgésre hívja fel a gyülekezetei és könyörögnek az anyaszentegyházért, a hazáért, a hatalmasságokért, az alattvalókért, külső belső békességért, jólétért, betegekért stb. stb., úgy, mint ahogy ezt mai nap is szoktuk az e. b. utáni imádság végén. Erre az általános tartalmú könyörgésre, mintegy koronául, igen szépen oda illik a legáltaláuosabb imádság, a Miatyánk. Itt van annak az igazi helye egyedül. Mindezeknek természetesen kötötteknek kell már lenniük, mert már kívül esnek az ige korláítalan körén; mert a korlátolt földi lét állandó viszonyaira vonatkoznak, amelyek már az apostolok utasításai alapján, az egyházi intézkedések tárgyai, az egyház akaratának pedig egységesen kell kifejezésre jutnia és végül azért is, mert ezekben a lelkész közakarat tolmácsolója.

Ezt követné a 12. sz. a. a pásztori vagy papi áldás, liturgiái, kötött formában, p. o. az ároni áldás; majd

13. sz. a. felhívás a szentek szükségeinek fedezésére, a többi hirdetnivalókkal s végül

14-szer gyülekezeti éneklés és adakozás zárja be az istenitiszteletet, miközben a gyülekezet szét is oszlik.

íme, a vasárnapi és ünnepi istenitiszteleti rendtartás a maga egészében összeállítva az eddig is használt elemekből. Nem mondjuk, hogy tökéletes, de a mostaninál szervesebb, változatosabb, jallegzetesebb, az emberi lélek vallásos szükségeit s nemesebb követelményeit jobban kielégítő. Ünnepélyesebb is a mainál, tehát közelebb jár a gyülekezeti istenitisztelet fogalmának és követelményeinek megvalósításához. Bensőségesebb és ízlésesebb is. Azt a didaktikus, pedagógiai élt, mely mai istenitiszteletünket iskolaszerűvé, szárazzá, rideggé teszi, meglehetősen megtompítottuk a vallásos érzés bővebb, változatosabb kiömlésének biztosítása által. A szent cselekmény úgyszólván imádságok és énekek hullámain, egyenletesen, méltóságosan hömpölyög az Isten igéje, e világító torony körül. Szerkezete, igaz, hogy rakottabb a maiénál, de már magában véve is alkalmasabb a gyülekezet figyelmének, áhítatának felkeltése és ébrentartására, ha pedig ügyes, szakavatott lelkész kezetése alá kerül, aki az énekszámokat és a szabad

elemeket az ünnep vagy alkalom természetének megfelelő stilszeriiséggel, gondosan állítja össze s lelkesen viszi és viteti keresztül : olyan méltóságos összhang kerekedik ki belőle, amelynek hatása alatt bátran énekelheti a gyülekezet a 130. dicséret 4-ik versét ... Es magyar is e rendtartás, nem utánoz vakon egyetlenegy külföldi liturgiát sem Aztán nem is sokkal hosszabb a mostaninál s ha a lelkész körültekintéssel készíti el a programmot: 4, legfeljebb 5 negyedóránál nem kell rá több idő. Csak ne feledjük, hogy nem a hosszú beszéd és imádság a jó beszéd és a jó imádság s hogy híveink türelmét túlságosan is próbára tesszük u. n. szép beszédeinkkel. Engedjünk tért, adjunk időt és alkalmat nekik, hogy énekben és imádságban is kibuzoghassák magokat. S hogy ez megvalósulhasson : bírjuk és képesítsük rá az elevenebb éneklésre. A több énekszám maga fogja sarkalni és hajtani erre népünket s ha e miatt eleinte a szokottnál hosszabbra nyúlnék az istenitisztelet : önmaga fogja belátni, hogy ezt éppen az ő vontatott éneklése okozza s ha mégsem szakítua véle : a hosszadalmasságot önmagának tulajdoníthatja. Azonban az imádságainkat is rövidebre kell fognunk. Ne igyekezzünk arra, hogy imádságainkban mindenik alkotórész meg legyen, mert az nem szükséges és a jó imádság nem készül recipe szerint, hanem arra legyen gondunk, hogy az imádság alkotórészeit önálló fajaivá képezzük ki az imádságnak s ilyen önálló, faji alakjában alkalmazzuk ott, ahol éppen arra a fajra van szükség. így p. o. e rendtartás 3. száma alatt, ahol bőjtölni, gyónni kell, alkalmazzuk főleg a bűnbevallást, a penitenciát; az 5. sz. alattiban a magasztalást, dicséretmondást, a doxologiát; a 9. sz. alattiban a hálaadást, köszönetmondást, a 11. sz. alattiban a kérést, könyörgést. Ezért neveztük ezeket már ott is a magok saját nevén. így jó formán egy imádság szövi át az egész istenitiszteletet s egységgé foglaló gerendázatává válik a liturgia szerkezetének. Ily felfogás, beosztás és kivitel mellett a négy imádság sem lesz hosszabb a most használatos két imádságnál s bár többször fogunk imádkozni, de hosszasabban még sem és sem magunkat, sem híveinket nem fogjuk terhelni végéremehetetlen könyörgésekkel. Bizalommal és jó reménységgel ajánljuk ezt a rendtartást változtatás nélküli elfogadásra. (Folyt, köv.)

A veszprémi ev. ref. egyh. megye közgyűlése augusztus 8—10. napjain.

A veszprémi egyházmegye közgyűlését ez alkalommal már a veszprémi ref. lelkészlakkal kapcsolatban épült új tanácstermében tartotta meg. Megható énekkel és imával avattatott fel az új épület s azon buzgó kívánság hangzott az ajkakról, hogy az itt lefolyó gyülésezések, tanácskozások, összejövetelek szolgáljanak mindenkor egyházunk, társadalmunk és hazánk felvirágoztatására. A közgyűlés Segesdy Miklós esperes és Mórocza Kálmán em. gondnok elnöklete alatt igen népes volt és mindvégig nagy érdeklődéssel folyt. Szalay Benő lelkészgyámoldai számvevő, Gulyás Ferenc kádár