Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1905-03-12 / 11. szám
189 DUNÁNTÚLI PROTSTANS LAP. 190 azzal, hogy 100 koronás fogadásra kiv fel állításának bebizonyítása céljából. Ajánlatát nem fogadhatom el nem csak azért, mert se kártyás, se lutris, se lóversenyes nem vagyok, hanem főként azért, mert magukat a kongruás lelkészeket akarja megszavaztatni, pedig csak Jézus Krisztus mondhatta : „noha én magam teszek bizonyságot magamról, mindazonáltal az én bizonyságtételem igaz.“ Szavaztatás helyett inkább olvassa el és jövőre nézve, hogy megkímélje magát a „hadakozásától, vésse emlékébe az 1904. junius konventi jkv 19. pont 3. a alatt hozott határozatát. Az alább közlött névsor pedig indítsa jobb meggyőződésre ! 1. Révkomárom, nem. k. 1. 2. Farkasd, nem k. II. 3. Negyed, nem k. III. 4. Kamocsa, nem k. XXV. 5. Madar, nem k. XXIV. 6. Dunamocs, nem k. XXX. 7. Hetény, nem k. XX. 8. Búcs nem k. XIII. 9. Nagy- Megyer, kongr. XXIII. 10. Perbete, nem k. IV. 11. Martos, nem k. XIV. 12. Nemesócsa, nem k. XXVII. 13. Csicsó, kongr. X. 14. Zsigárd, nem k. IX. 15. Hódos, kong. XI. 16. F.-Gellér, kong. VIII. 17. M.Soók, kong. XV. 18. Aranyos, kong. VI. 19. K.-Szt.Péter, nem k. XXVIII. 20. Deáki, nem k. XXI. 21. Pozsony, kongr. VII. 22. Bátorkeszi, kongr. XXXV. 23. Kisújfaíu, kongr. XIX. 24. D.-Radvány, kongr. XLII. 25. Nyitra, kongr. V. 26. Réthe, kongr. XVI. 27. Mareellháza, kong. XL. 28. Padány, kongr. XXXI. 29. Lakszakállas, nem k. XLV. 30. Apáczaszakállas, kongr. XXXVI. 31. Ekel, kongr. XXXIII. 32. ÓGyalla, kongr. XVIII. 33. Patas, kongr. XII. 34. F.Patony, kongr. XLIII. 35. Ekecs, kongr. XXXII. 36. Cs.-Radvány, kongr. XXXIV. 37. Jóka, kongr. XVII. 38. Somorja, kongr. XXXIX. 39. Kulcsod, kongr. XXXVII. 40. N.-Keszi, kongr. XXII. 41. Szap, kongr. XXXVIII. 42. K.-Mánya, kongr. XLI. 43. N.-Tany, kongr. XLIV. 44. Csúz, kongr. XXIX. 45. Á.-Szőllős, kongr. XXVI. Ebből 15 nem kongruás, 30 kongruás. Vágmelléki. Ének a megrokkanásról. óh ! jámbor lelkek édes álma : Tisztes vénségben nyugalom ! Arany-sugár, mit lehunyó nap Terít szét a hegyoldalon. ... Lefelé ballag már a vándor, Ha völgybe ér: végzé utát . . . . . . Tisztes vénség áldott nyugalma : Való leszesz, való tehát?! Ki küzdött hosszú életen át: Nem harcol immár, csak pihen. Emésztő gond lelkét nem őrli, Szivét se’ vérzi ott mi sem. Gyümölcsfát nyes, virágot ápol, Mig észrevétlen, jő a vég . . . ... Ne várd, ne várd szegény öreg pap ! Csak úgy, ha — megrokkansz elébb. Megrokkanás ! —* De hát mit értsünk E gyönyörű szép szó alatt ? — Hajh ! a pap is megvénül egykor; S a fürge perc gyorsan halad. Kopunk, fakulunk, —- mindig igy volt —, Népünk megun, újabbra vár : Mig egyszer igy szól a kurátor : Szent atyám — nem rokkanna már ? ! De valljuk meg: van benne 'jó is. . . . Káplán öcsém derék fi ám ! Szereti az egész közönség, Legkiváltkép az unokám. Mit csináljak ? — Katedra nélkül Katicát csak nem adhatok ! . . . Ej ! gyöngülök, — legyűr a vénség, — Isten neki ! — megrokkanok. Az ám, — hanem a jó teremtő Tudja csak, kibe’ mi lakik. Hő volt a tizenegy tanítvány, S — Judás a tizenkettedik. . . . Úgy hajt a nép az izgatásra ; Vádat kohol, panaszra mén . . . S a lelketlen, rút zaklatásra Tán megrokkanjak? — Nem biz én! Dehogy nem ! — Ott a nagy fizetség : Harminc percent, meg a kamat; (Ép most — bizony majd elfelejtém / — Vagyok negyed századja pap) A lányomat „szerencse érné“, Pesten meg két fiam tanúi; Az új adó is — : ennyi költség Megrokkant irgalmatlanul! .Ti bölcs atyák! kik ezt a törvényt Törvénytáblára vésitek, Hogy a lelkész-adóval együtt Megörökítse híretek : Egy jót kivánok én tinektek, Vegyétek tőlem szívesen : A rokkantság ilyen gyümölcsét Ne élvezzétek soha sem ! Lepsényi Páter. IIönyYÍsmEi|tEtés. (Folytatás.) Debreceni Lelkészi Tár. (Folyt, köv.) II. Feltámadunk. Tavaszi. I. Kor. XV : 42—44 alapján irta Kiss Áron tiszántúli ev. ref. püspök. „Nagyérdemű ősz püspökünk e beszédet folyó év tavaszán 89 éves korában diktálta tollba s mondatta el káplán-
