Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1905-02-26 / 9. szám

153

DUNÁNTÚLI PROTESTANT LAP.

154

zolja. Hogy a tanfegyülő fiókjában elhever a tanítói államsegély és korpótlék nyugtája, annak nem az adóhivatal az oka. Azt hangsúlyozom ismételten s ezt igazolni hívják mindazok, kik valaha adóhivatallal érintkeztek, hogy ha oda egy kifogástalanul felszerelt nyugtát felmutat vagy beküld valaki az esédékesség előtt való napon: úgy másnap vagy legkésőbb harmadnap az ki is fizettetik, ha személyesen megy érte, akkor azonnal — ez a való tény állás s ez az előirt köteles eljárás, melytől való ok nélküli eltérés már hivatali hanyagság vagy kötelességmulasztás! Arait végül az országos gyámintézetre vonatkozólag mond, arra egy kollegámtól hallottam találó megjegyzést, hogy t. i. az a kongrua mindig jó és biztos fedezet, hozzá még előnyös is az orsz. gyámoldára nézve, ha néhány hónappal később fizetik be, mert mig az orsz. földhitelintézetnél legfeljebb 4°/0al kamatozzék, emigy pedig magasabb °/0-ot kap késedelmi kamat cimén, ami tiszta nyereség! mindez azonban, hogy oly nagyon késleltetné a kongrua szétküldését, szintén túlzott állítás, megvagyok győződve, hogy „Vágmelléki“ is más hurt pengetne, ha kougruás volna !

Kongruás PAP.

KönyrisniEütEíés.

(Folytatás.)

Debreceni Lelkészt Tár.

VII. Szenvedés, öröm. Jak V : 13. alapján irta lie. Lene Géza lelkész. Bevezetés után vizsgálja : hogy mi az a szenvedés és öröm : 2. hogy mit kell nekünk szenvedésben és örömben tennünk? A lélekemelő, hatásos beszéd jeles példája annak, hogyan lehet — a hozzá nem értő előtt — elcsépeltnek látszó alapigéből és tárgyból is mélységes hittel, rátermettséggel olyan beszédet építeni, melynek minden köve és dísze az evangéliom tárházából véve ismerősünk, az egész épület mégis szép és új épület.

VIII. Az Isten igéje. Zsolt. CXIX : 72. alapján irta Réz László lelkész. Az Isten igéje iránti közönyösséggel és kicsinyléssel szemben találóan és meggyőzően fejtegeti, hogy Isten igéje lelki táplálék, mellyel mindenkinek táplálkoznia kell, mint a mindennapi eledellel. Épületes, jó, hasznos beszéd. Tanulhat belőle tudós, tudatlan egyaránt.

IX. Szeressük egyházunkat1 Luk. XI : 23. alapján irta Vértessy Mór lelkész. Egy futó pillantást vet egyházi életünkre, hogy fölismerhessük azokat, kik bár egyházunk testéhez tartoznak, de még sincsenek velünk, tehát ellenünk vannak. Hathatósan szól a hitetlenség, közönyösség, templomkerülés, ünneprontás ellen, mint a mely tulajdonságokkal a magukat keresztyéneknek tartó, de csak név szerint keresztyének éktelenkednek. Nagyon idején való, életbevágó beszéd anyagias, züllött korunkban.

X. A korhelység átka. Péld. XXIII : 20- 21.

alapján irta Illés János lelkész. Raizolja azt az átkot, pusztulást, amit az iszákosság a társadalomban előidéz. Az iszákosság rossz következményeit megdöbbentő igazsággal feltáró, erőteljes beszéd jó hatása bizonyára nem marad el, bárhol hallják is meg.

XI. Az engedékenység, a jóakarat. Mát. V : 38, 39, 40. alapján irta Vásárhelyi Boldizsár lelkész. Fejtegeti „a gonosznak ne álljatok ellen gonosszal“ krisztusi elv magasztosságát, mint a mely elv adott boldogságot azoknak, kik követték s ez adhatna igazi boldogságot az emberi társadalomnak is, mig a huzavonának, szemet szemért elvnek követői nem nyertek soha semmit. A beszéd inkább értekezésszerü s menetében ingadozó, mintha itt-ott megállapodva keresné szerző az irányt, merre haladjon tovább? A beszédnek gazdag tartalma azonban bőven ellensúlyozza hibáját.

XII. A lelkeket meg nem ölhetik ! Mát. X : 28. alapján irta Balogh Ferenc tanár (Debrecen, 1859.) 1. Miért nem lehet a lelket megölni? Mert az nem anyag, hanem isteni rész, vele szemben az üldözés, fogság, rabbilincs, vérpad és máglya csalárd fegyverei hatástalanoknak bizonyultak. 2. Ennek tudásából micsoda két jellemképző elvet meríthetünk ? Hogy az igazság legyen vezérünk véglehelletiinkig, különben nem lehetünk boldogok. És hogy lelkiismereti szabadságunkat soha föl ne áldozzuk. Hittől, buzgóságtól, nemes lelkesedéstől lángoló remek beszéd.

XIII. Egy akol és egy pásztor. Ján. X : 10. alapján irta Segesváry József lelkész, esperes. Vajon az egy akol és egy pászter elve 1. szükséges-e az emberi nemzet boldogságára ? Szükséges, mert csak ez teheti földünket a béke honává, még a szenvedések között is széppé, kedvessé az életet. Lehetséges-e eme jézusi jóslat beteljesedése ? Lehetséges és meg is fogja ezt egykor érteni az emberiség, mert az mondta e szavakat, ki Isten követe volt az emberiséghez, kinek beszédei semmikép el nem múlnak. Igaz keresztyéni szeretettől illatozó, hsznos, érdemes beszéd.

XIV. A keresztyén szülék gyermekei I. Sám. I : 26 - 28. alapján irta Paulinyi Károly lelkész, A kér. szülőknek hogyan kell tekinteniük gyermekeiket? 1. Olyan ajándéknak, melyet az Úrtól nyertek. 2. Olyan ajándéknak, melyet az Urnák kell visszaadniok. Az egészet idéznünk kellene annak megmutatására, hogy e beszéd részleteiben is mennyire igaz, kedves, napjainkban is mennyire szükséges egy bizonyos irányú jó erkölcsre, vallásosságra hathatósan indító.

XV. Nem vagyunk-e gyilkosok ? II. Móz. 20 : 13. alapján. Monod Adolf után : Nánássy Lajos chikágói (Amerika) ev. ref. lelkész. Istennek e parancsát : „Ne ölj!“ 1. nem szegtük-e meg betű szerinti értelmében? Itt szól a gyilkosságról, párbajról, a lassú gyilkolásról, mikor valaki méltatlan tetteivel, hazugságaival, kapzsiságával stb. gyilkolja embertársát. 2. Nem szegtük-e meg a 6 ik parancsolat szellemét? Nem csak az a gyilkos, ki már embert ölt, hanem az is, ki másokat megbotránkoztat, gyermekét nem őrzi meg a rossztól, másokat rosszaa osábít, a bűnnel megöli önnön lelkét, ke