Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1905-02-26 / 9. szám
Tizenötödik évfolyam. 9. szám. Pápa, 1905. február 26. A. lap essellexni részét illető bKzlemények a sze r i. esztSeéghez Kis József felelős ezerltesztő ozlméro ki'ilőenrlőlt. Az egyház és iskola köréből. A (liiMntilli ev. ref. hivatalos közlönye, ~í «--S* ÍKegJelealk minden vasárnap. * ---------------------------o Az előfizetési dijak (egész évre 8 kor., félévre 4 kor.), hirdetések, reolam atiők Faragó János tómunkatárs ozimére küldendők. * ---------------------------- » Az elemi és középiskolák egymáshoz való viszonya. Mint eléggé köztudomású, középiskoláink a növendékeiket közvetlenül, azaz minden átmenet, vagy előkészítés nélkül az elemi iskolából kapják. Az is köztudomású, hisz gyakran hallatják középiskolai, tanáraink, hogy az elletni iskolából hozzájuk kerülő — mondjuk anyag — vagy növendék-sereg gyenge s e miatt amellett, hogy nehéz az óhajtott eredményt csak részben is elérni, önként érthetőnek látszik, hogy nagy százaléka a középiskolába került gyermekeknek nem birja meg a küzdelmet — igy lehet nevezni — s elesik mindjárt az első lépéseknél. Sőt többet mondunk. Azt is elég gyakran lehet hallani, hogy a tanulók nagy része, mikorra középiskolai tanulmányainak végére jut, úgy beleun a tanulásba, hogy ha ösztönzésre folytatja is, igazi kedvvel, tudományszomjjal csak ritka kivétel teszi, — a nagyobb rész valahogyan leőrli a kiszabott tanulmányi időt; de nem viszi magával az életbe a további komoly tanulmányozás szeretetét. Figyelmet érdemlő bajok ezek, egyszer s másszor foglalkoznak is velők a szakemberek vagy pedig a humánusan gondolkozó elmék, de az illetékes körök az orvoslásra nem sok gondot fordítanak. Tervezgetnek, okoskodnak ugyan lenn és fenn, anélkül azonban, bogy az óhajtott reformra sor kerülne. Tapasztalásból, a gyakorlati életből merítve nézetemet, véleményem az, hogy a cikkem elején említett szomorú jelenségek oka abban keresendő talán egyedül, hogy az elemi és középiskola között nincs meg a kellő átmenet. A létező szabályok, vagy törvények szerint a középiskola első osztályába az elemi iskola 4-ik osztályát végzett növendék fölvehető. Föltéve most már, hogy a legalaposabban, azaz magyarázatok kíséretében tanított növendék kerül is a középiskola l-ső osztályába, a tananyag és a tantárgyak mennyisége és minősége között akkora különbség van, hogy az átlépést a legnagyobb ugrásnak lehet osak nevezni, amit csakis egy-két zseniálisabb fiú tehet meg veszedelem , azaz komolyabb következmények nélkül. Mig ugyanis az elemi iskola 4-ik oszt.-ban csak 4 5 tantárgy van, addig a középiskola I. oszt.-ban mégegyszer annyi. S. mig az elemi iskolában alig 4-5 sornyi ugynevezett leckét kap a gyerek betanulásra, addig a középiskolában az ugyanilyen fajtájú, az az betanulandó tárgyakból 8-szor, 10-szer annyit, sokszor többet. Igen, mert hiszen a tananyagot el kell végezni, az pedig ugyanennyiszerte nagyobb, mint az előző elemi osztályban. Mi következik ebből ? Semmi más, mint bogy a legerősebbek is valóságos harcot folytatnak a tanulással, a közepesek, pláne a gyengébbek pedig valóságos kínzásnak tekintik a tanulást; végre mindannyian nem hogy kedvet kapnának a tudomány szeretetéhez, hanem ideje korán beleunnak s ha nagynehezen egy ideig küzködtek is, utóljára egy bizonyos pontnál szinte örülnek, hogy a további küzdelemtől megmenekülhettek. Ez pedig szomorú jelenség nemcsak az általános műveltség, nemcsak a humanizmus szempontjából, hanem azért is, mert a közérdek az, hogy bármelyik pályára életkedvvel s a kötelesség hű teljesítésének tudatával biró egyének lépjenek. Annyival inkább fontos ez, mert hiszen manapság már az alsóbbrendű állásokra is, nagyon helyesen, bizonyos képzettség, legalább a középiskolák alsóbb osztályainak elvégzése kívántatik meg. Bizony kívánatos volna, ha azok, kiknek ez hi vatásuk, mérlegelnék kissé komolyabban az elemi és középiskolák közt levő kapcsolatot s ennek alapján igyekeznének az átmenetet olyanná tenni, hogy a tovább haladás a jövő nemzedékre nézve kellemes és kívánatos lehetne. Fülöp József. 9
