Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1905-02-12 / 7. szám
121 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP, 122 ból az egyh. tisztviselők tervbe vett megadóztatása ellen s egyben elhatározta, hogy e tárgyban kéréssel fordul a zsinathoz s a többi egyházmegyéket csatlakozásra hiván föl a mozgalomhoz : a sérelmes határozat hatályon kívül helyezését vagy utólagos korrekcióját sürgeti. A kérvény elkészítésével Babay Kálmán s.-keresztesi lelkész, ért. jegyző bizatott meg. Ugyanez alkalommal az egyházmegyei lelkészi könyvtár kezelőjének Miklós Géza székesfehérvári lelkész választatott meg. — A székesfehérvári ev. ref. dalkör f. hó 2-án anyagilag és erkölcsileg igen jól sikerült estélyt rendezett, amelyen Miklós Géza lelkész a barátságról tartott felolvasásával, Gara Ida és Báder Juliska kisasszonyok, úgy szintén Borda János úr ügyesen előadott szavalatokkal s Arany Sándor úr tréfás monológgal szerepeltek. Közben a dalárda szép mü- és népdalokkal s a szabatosan elénekelt hymnusszal és Szózattal gyönyörködtette a szép számmal jelen volt közönséget. — Csokonai-imnep Debrecenben. Csokonai halálának százéves évfordulóját »országos ünneppé akarta tenni a debreczeDi „Csokonai-kör“. Ez az országos ünnep azonban elmaradt a képviselőválasztások miatt. De a Csokonaikor mégis talált módot arra, hogy a nagy költő iránti kegyeletét kellő módon kifejezhesse. A kör tagjai és a főiskola ifjúsága ugyanis elzarándokoltak ahoz a vaspiramishoz, mely a már száz év óta nyugvó Csokonai porladozó csontjait takarja s megkoszorúzták azt. Délutáni fél háromkor gyűlt egybe a „Csokonai-köru választmányának küldöttsége a kollégium tanári olvasótermében. Innen indult el a szép ünneplő közönséggel megszaporodott menet a hatvan-utcai temető felé. Az utón mindenütt feltűnést keltett a „Csokonai-kör“ hatalmas babérkoszorúja, mely Csokonai kedvelt virágaival, eleven rózsával, nárcisszal, gyöngyvirággal, jázminnal volt diszítve. A sírnál Géresi Kálmán emlékezett meg Csokonai nagyságáról. A „Csokonaikor“ virágait csak hírnököknek nevezte, akik jelentik a költő halhatatlan szellemének, hogy majd május hónapban országos ünnep fogja hirdetni a költő dicsőségét. Végül Dicsőd József mondott rövid, de megható beszédet, miközben letette a sírra a babérkoszorút. — Az Országos református tanáregyesület közgyűlése. Az országos ref. tanáregyesület központi igazgatósága az egyesület ez idei közgyűlését az ország fővárosába, Budapestre tűzte ki folyó évi április hó 26 és 27 napjaira, a húsvéti szünidőre. Ez az időpont most nagyon alkalmasnak kínálkozik a gyüléstartásra, mert messze kiesik, amikor már jó hoszzu napok mellett szép tavaszi időjárásra számíthatunk. A központi igazgatóság a gyűlés helyéről és idejéről első sorban az érdekelt budapesti ev. ref. theologia és főgimnázium tanártestületeit, de aztán körlevélben az összes hazai ev. ref. tanárkarokat értesítette s egyúttal kérte, hogy kik a közgyűlésen felolvasásra ajánlkoznak, mielőbb jelentkezzenek, valamint az esetleg indítványttevők is adják be az elnökséghez indítványaikat. Ez annyivalinkább szükséges, mert a központi igazgatóság a gyűlés programmját korán szándékozik öszszeállítani, hogy a tagok idejében tájékozódjanak és hogy a gyűlésen részt venni akarók, tekintettel a fővárosban fenforgó nehézségekre, a kellő előkészületek megtétele végett ió előre jelentkezhessenek. A budapesti két tanári testület, élén Hamar István és Molnár Sándor igazgatókkal a legszívesebb készséggel vállalta magára a közgyűlés előkészítését. Rendezi bizottságot alakított, mely már megtette a lépéseket az iránt, hogy a közgyűlés külső lefolyásában is méltó legyen az egyesülethez és a fővároshoz. így megnyerte a közgyűlés helyéül a nemzeti múzeumban a régi főrendi ház üléstermét. Az egyesületet üdvözlő testületek sorában, illusztrisz képviselőkkel ott lesznek : a dunamelléki egyházkerület, pesti egyházmegye, budapesti egyház, Magy. Prot. írod. Társaság, Orsz. Középisk. Tanáregyesület, Budapest fő- é; székváros tanácsa, Pest-Pilis-Solt- é3 Kis-Kun megye törvén}'hatósága. A rendező bizo'tság az iránt is közbenjár, hogy a gyűlésen résztvevők szállókban és közebédnél minél több kedvezményben részesüljenek. Eddig a Pannónia, Orient, Erzsébet, Nádor-szállók tulajdonosai Ígértek lényeges kedvezményeket. Kirándulás is lesz Visegrádra vagy Aquincumbi. Szóval a gyűlés mindenképpen érdekesnek Ígérkezik külsőleg s hogy belsőleg is tartalmas felolvasások és eszmecserék által az legyen, arról a buzgó tagok és a központi igazgatóság gondoskodnak. — Helyreigazításul. Bizonyára nem fog megneheztelni Birthi József kedves földim és kartársam, ha „Egy elkésett korrekció“ c. újabb cikkéhez némi helyreigazítást fűzök az alábbiakban! A „D unántúli Prot. Lap. 1904. 28. számában „Ki olvassa a Dunántúli Prot. Lapot“ c. alatt egyebek közt ezt méltóztat.ott szóról-szóra Írni : „ A tiszántúli egyházkerület . . . örömmel tárgyalta . . . elfogadta és jóváhagyta a f.-szabolcsi egyházmegye azou indítványát, miszerint a . . . „D±br. Prot, Lipot“ mindeu egyházközség kötelezve legyen járatni.“ Ez idézetből világos, hogy igenis „kerületi1-' határozatról tetszett beszélni, s igy feledékenység szüleménye azon újabb állítása, mintha „kerületi“ határozatról soha sem is szólt volna. Engem ugyan ez az egész dolog nem érint ,* inkább nt. Erőss Lajos tanár urnák szól. De mivel cikkemben Ö a tői a „kerületi határozat“ szavakat idéztem, mert ezt idézhettem s okként az én nevem ii bele került a krédóba: az igazság nevében kénytelen voltam e rövid helyreigazítást megtenni. Egyébként vagyok továbbra is kedves földim és kartársam iránt őszinte rokonszenvvei. Mezőlakon, 1905. febr. 5. G. Szabó Mihály ref. lelkész. — Megllivó. A borsosgyőri ref. leányegyház az elemi iskola javára 1905 ik évi február hó 11-én jótékonycélú zártkörű táncmulatságot rendezett az iskola nagy termében. Belépődíj személyenként 60 fillér. Kezdete esti 7 órakor. Feiülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatuak. — Egyház és állam elválása. A francia közoktatásügyi miniszter kijelentette, hogy a kormány legközelebb törvényjavaslatot nyújt be az egyháznak az államtól való végleges elválasztása ügyében s hogy a reformot komoly szándéka keresztülvinni. Az új javaslat az 1807-iki alkotmányra támaszkodik. Az állam nem ismer el semminemű kultuszt, költségét nem fedezi. Minden polgárának elismeri azt a jogát, hogy tetszése szerint való kultuszt
