Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1905-02-05 / 6. szám
99 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 100 szét fedezi, nem az államtól kaptuk, hanem híveinknek áldozatkészségéből, keserves filléreiből, papjainknak lelkiismeretes sáfárkodásából állott elő — nem teljesen elegendő egyházi adó lenne-e nálunk az állami adó 10%-a ? 2. Való-e, hogy az állam emellett még ennek az összegnek átlagban véve háromszorosát kívánja meghagyni személyi adó címén egyházi teherképpen a ref. hívek vállain ? 3. Hogy élesebben szembetűnő legyen a dolog: való-e, hogy az egyes gyülekezeteknek jogosultsága az államsegélyhez akképpen állapíttatik meg: az állami adó l0°/o-át, ennek az összegnek átlag háromszorosát — némely gyülekezetben többet, a másikban kevesebbet — fizetik továbbra is az egyháztagok ; ami egyházi teher ezenfelül mutatkozik, azt megfogják nyerni az államsegélyből ? Ami a zsinati adótervezet méltánytalanságát illeti, helyesen gondolkodik-e a kisölvedi ev. ref. egyház akkor, amikor mondja : a) Az volna az ideális állapot, hogy minden egyházi terhet a tiszta vagyon hordozzon ? b) ób ha ezt kivinni nem lehetséges, nem határozott semmibevevése-e, nem megtagadása-e ami egyházunk lényegének, a rajta uralkodó krisztusi szeretet törvényének, hogy a zsinat a személyadót háromszor akkora összegben óhajtja megállapítani, mint a vagyoni adót ? ! Ezek lennének ami főbb aggodalmaink és ha ezek csakugyan tévedésen alapulnának, akkor elhallgatunk, még pedig nagy örömmel, ha pedig nem, mély tisztelettel kérném nt. Uramat, szíveskedjék ami mozgalmunkat a leghathatósabban támogatni. Még talán nem késő. Kisölved, 1905. jan, 23. G.-Kis-Salló. Nagytiszteletü Uramnak alázatos szolgája Patay Miklós, ref. pap. Válasz a föntebb! «Nyílt levélre. * 1. Elég lenne, bizony — ha ... . De ám ezen az állásponton, ami úgy tudom merőben új, régen túl vagyunk. Hiszen évek óta tárgyaljuk úgy a lelkószi értekezleteinken, mint az egyházmegyei, egyházkerületi és konventi üléseken, tehát nem hivatalosan és hivatalosan ezt az ügyet. S annak a javaslatnak alapelvei, ami & zsinat előtt van, már úgy szerepelnek, mint az egyház egyetemének leszűrhető megállapodásai. Ezért is fogadta el a zsinat a tárgyalás alapjául. Most megint egészen új alapelveken, új nyomokon elindulni anyival inkább nem tartanám célravezetőnek, mert a P. M. ür itt fölvetett gondolatát kivihetetlennek tartom, a segélyre meg égető szükségünk van. Aztán az az állami adó után való 10%-kos egyházi adó se olyan ám, amihez szó ne férhetne. Falusi gyülekezetekben, kizárólag íöldmiveléssel foglalkozó egyháztagoknál a legarányosabb, legigazságosabb az igaz ; de tessék csak bárkinek is elolvasni püspök urunknak beszédéből azt, amit a zsinati napló 37. lapján mond s akkor mindjárt gondolkodóba fog esni. E beszédet különben én is közöltem lapom múlt évi 49. számában. 2. Az adóügyi albizottság által a zsinat elé terjesztett előmunkálat szerint az összes gyülekezetekben a személyi adó lenne;..................... 2.369,038 kor. az állami adó 10% lenne: . . . 1.839,425 „ ez utóbbinál e szerint a személyi adó 1.029,608 koronával lenne több/ és igy kétszerese sincs, nem bogy háromszorosa volna ! De figyelembe kell vennünk azt is, hogy a 2.369,033 korona személy-adóból az állami adót nem fizető, tehát vagyontalan emberekre csak .... 225,208 korona esik. No már, hogy 2 koronát évenként egyháza szükségletére a napszámos vagy iparossegéd családfő is ne fizethetne, azt csak nem lehet mondani; kivált mikor ezentúl tandíjat se fognak fizetni ; meg mikor az is bizonyos, hogy a jótékony nőegyletek ruha- és kézimunkaanyag segélyeiben, a könyvekre és írószerekre adott segélyekben is éppen ezeknek a gyermekei részesülnek. Nem hihetem, hogy legyen sok olyan rideg, egyházával nem törődő hívünk, aki még ezt a 2 koronát is sokalja. Ha pedig sokalják : akkor nem érdemlik meg, hogy szánakozzunk rajtuk. Az ilyenek nem híveink. Mind a mellett szeretném, ha a szemólyadó ilyeneknél csak 1 kor. lenne. Valószínű azonban, hogy akinek a 2 korona sok : annak sok az 1 kor. is. Itt már nem a képesség hiányzik, hanem az akarat. Olyan egyháztag, akinek 20 kor. az állami adója, fizetne ezután 10°/0-1 . . 2 kor. személyi adót (családfő) . 4 kor. 6 kor. Vagy olyan egyháztag, akinek 50 kor. az állami adója, fizetné ennek 10°/0 t . . 5 kor. személyi adó cimtn pedig 6 kor. 11 kor. Ezt az adót én egyáltalán nem tartom elviselhetetlennek. Nagyon tudnék örülni, ha nem holnap, de ma óletbeléptethetnénk. Mindig úgy értem t. i. hogy a személyadót csak a családfő fizeti, és ha 5 —-6 tagja van is családjának, ha azok mind 20 éven felüliek is, akkor is csak 4, illetőleg 6 kor. szemólyadót fizet összesen. A mi egyházkerületünk által fölterjesztett javaslat szerint is (1903. évi tavaszi egyhkrlti jkv.) olyan egyháztag, akinek állami adója 20 kor., fizetne összesen 6 koronát; az pedig, akié 50 kor. fizetne, 12 koronát. Kétségtelen azonban, hogy önök tervezete mind a két javaslatnál kedvezőbb lenne az egyháztagokra. De számolni kell a lehetőséggel is. 3. Nem való; ez látható az előbb elmondottakból; de im itt van a 182. §. is : „Minden egyházközség, amely a segélyt igénybe venni kívánja, tartozik a következő adókulcsot életbeléptetni: a) személyi adó 2—20 kor. b) az állami egyenes adó után fizetett egyházi adó, tekintet nélkül az állami adó magasságára, változatlanul 10%. Ennek az adókulcsnak életbeléptetése mellett az ed
