Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)

1905-10-29 / 44. szám

755 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 756 gyakorlat némileg kipallérozza is Írását és fogalmazá­sát, de öntudatos helyességgel soha soha nem fog irni; nekünk pedig a gyakorlat mellett öntudatos képesség is kell, ha az életre maradandó kincset akarunk szerezni. Az öntudatos, az okadatolt munka, az igy szerzett is­meret — a szilárd és maradandó ! Ezért mondom, hogy „nyelvtan“ és „nyelvtanítás“ összhangba hozandó és egyik sem elvetendő ! Szabály nélkül nem csak nyelvtanítás nem létez­hetik, de maga a világrend, világegyetem is fölbomlanék. Valamint a számtan, úgy a magyar nyelv tanítása sem állhat meg szabály és meghatározás nélkül. Hisz jól tudjuk, hogy a gyermek mindig az okot keresi, már a beszélni kezdő kis gyermeknek is a leggyakoribb szava a : miért ? Annál inkább keresi az okot a felnőt­tebb gyermek. Tehát okról-okra menve kell a tanulót nyelvtani oktatásunk mezején a gyakorlattal karöltve — vezetni. így majd elérjük, hogy úgy Írjon, ahogyan kell, de hogy igy beszéljen, amint helyesen ir, ezt már az­tán nem tudom, mikor érik el! a jövő ezredév titka ! Egyházasrádóc. Darab Lajos, ktanító. KönyYÍsmEi|íEtés. I. Köznapi imádságok. Templomi használatra. Ké­szítette Baksai Dániel. Második kiadás. Sajtó alá rendezte Csiky Lajos debreceni theol. akad. tanár. Budapest, Kókai Lajos tulajdona. 1905. ára díszes kö­tésben, aranyozott betűkkel, 5 korona. Igen helyesen cselekedett Kókai Lajos, a prot. theol. irodalom föllendítésén buzgón fáradozó em« könyvkiadónk, mikor Baksai Dánielnek, ennek az elsők között álló imádságirónak köznapi imádságainak ny vünk mai fejlettségéhez illő, de a tartalomban vál •>­­zatlan átdolgozásával a szintén igen jónevü imádság­­irót: Csiky Lajost megbízta és az átdolgozott munkát a protestáns lelkészi kar lelki kincseinek gazdagítás ára minden tekintetben ízlésesen kiadta. Az efféle könyv­ből soha sincs elég sok olyan pap kezén, a ki a maga lelkét is folytonosan óhajtja eleveníteni, üdíteni, meg hallgatóságát is változatos és mindig elevenítő, üdítő és vigasztaló módon szereti kielégíteni. Erre a célra pedig a kezünkön levő néhány jeles munka mellett ki­válóan alkalmasak Baksai imádságai, a kiről találóan mondja az átdolgozó, hogy „hatalmas erővel, gyakran utolérhetetlenül egyszerű bűbájjal, majd meg zuhogó áramban folyó imádságokkal“ imádkozik. Az átdolgozó csak „apró csiszolást“ végzett a könyvön. A szerzőnek és az átdolgozónak előszaván kívül van a könyvben 36 köznapi imádság, miket Baksai Szikszai Györgynek „Közönséges lelki áldozatok“ c. könyve harmadik sza­kaszának imádságaiból irt át; ugyancsak 36 köznap reggeli eredeti imádság; 6 bűnbánati és 6 köznap esti imádság. Vannak alkalmi imádságok: a király szüle­tési vagy névnapi ünnepélyén, esőért, esőért való hála­adás (3), káros esőzés idején, jégvihar után, árvíz ide­jén, tűzvész után, betegekért: ifjúért vagy leányért, gyermek-ágyas asszonyért, ifjú házastársért, család-atya vagy anyáért, öregért, lelkipásztorért, biróért vagy fel­sőbb tisztviselőért, gyilkos kéz által sérültért, csatában sebesültért, ó-év utolsó reggelén, ó-év utolsó estvéjén. A derék munkát szívesen ajánljuk lelkésztársaink figyelmébe. K. J. II. A Magyar Prot. Irodalmi Társaság kiadásában a a népies Koszorú Füzeteken kívül 3 kiválóan szép és tartalmas kötet jelent meg ; rövid ismertetésüket a kö­vetkezőkben adjuk. A Koszorú nak 1905. évi sorozatában tiz új füzet (111—120. sz.) hagyta el a sajtót. A Régi dicsőségünk címmel Sz. Kiss Károly csinos korrajzot fest Bocskay István és Bethlen Gábor idejéből, a magyar protestán­­tizmus aranykoráról, Péter apostol-ban Buff ay Sándor népszerűén és jellemzetesen beszéli el a nagy apostol élettörténetét. A kétszeresen száműzött c. füzet Gyön­gyösi Pál XVIII. századbeli református lelkész élet­rajza, akit Kassáról száműznek, de aki később Frank­furtban hírneves egyetemi tanár lesz. A következő fü­zetben Budai János Kálvin János népszerű életrajzát irta meg. A beresztei lelkész-ben szép életképet fest Koréh Endre arról, hogy egy lelkész a maga nagy hi­tével és erős hazafiságával anyagilag és erkölcsileg ho­gyan állít lábra egy erdélyi eloláhosodott és hitében is elkorcsosodott gyülekezetét. Imádkozzál és dolgozzál cim alatt P. Tóth János tanulságos korképet fest egy, a katonaságnál megügyesedett polgáremberről, a ki szor­galma által magának vagyont szerez, erkölcsi példája által újjá alkot egy felvidéki községet. A Hárjahangok cimü füzetben Sántha Károly közöl szép vallásos és csa­ládias költeményeket. A reformáció emlékünnepére szól a 118-dik füzet, melyben Vargha László gördülékeny versekben a hitjavítás vallási, erkölcsi és magyar nem­zeti áldásait dicsőíti. El ne hagyd a hazát! cim alatt Lőcsei Emma és Király Béla csinos elbeszélésekben a kivándorlás s közelebbről az Amerikába vándorlás káros következményeit tüntetik fel. Imádság nélküt!: ez a cime a 120-dik füzetnek, amelyben Orth Ambrusné megrázó rajzban mutatja fel, hogy mily erkölcsi és családi vesze­delemmel jár a hitetlenség. A füzetek zamatos nyelven írva, érdekes tárgyuk, evangyéliomi szellemük, hiterősítő és erkölesnemesítő irányzatuknál fogva kiválóan alkal­mas népies olvasmányok. Mindenik füzet ára 8 fillér. A „Házi Kincstár“ sorozat V-ik köteteként meg­jelent Kenessey Béla Kői jellemképek c. munkája, mely az evangyéliomi lieresztyénség legkiválóbb női jellem­képeit mutatja be tanulságul, például és lelkesítőül a jelen nemzedéknek. A királyi és fejedelmi trónok nagy­asszonyaitól le a legegyszerűbb polgárnőkig egész hosszú

Next

/
Oldalképek
Tartalom