Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1905-10-29 / 44. szám
755 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 756 gyakorlat némileg kipallérozza is Írását és fogalmazását, de öntudatos helyességgel soha soha nem fog irni; nekünk pedig a gyakorlat mellett öntudatos képesség is kell, ha az életre maradandó kincset akarunk szerezni. Az öntudatos, az okadatolt munka, az igy szerzett ismeret — a szilárd és maradandó ! Ezért mondom, hogy „nyelvtan“ és „nyelvtanítás“ összhangba hozandó és egyik sem elvetendő ! Szabály nélkül nem csak nyelvtanítás nem létezhetik, de maga a világrend, világegyetem is fölbomlanék. Valamint a számtan, úgy a magyar nyelv tanítása sem állhat meg szabály és meghatározás nélkül. Hisz jól tudjuk, hogy a gyermek mindig az okot keresi, már a beszélni kezdő kis gyermeknek is a leggyakoribb szava a : miért ? Annál inkább keresi az okot a felnőttebb gyermek. Tehát okról-okra menve kell a tanulót nyelvtani oktatásunk mezején a gyakorlattal karöltve — vezetni. így majd elérjük, hogy úgy Írjon, ahogyan kell, de hogy igy beszéljen, amint helyesen ir, ezt már aztán nem tudom, mikor érik el! a jövő ezredév titka ! Egyházasrádóc. Darab Lajos, ktanító. KönyYÍsmEi|íEtés. I. Köznapi imádságok. Templomi használatra. Készítette Baksai Dániel. Második kiadás. Sajtó alá rendezte Csiky Lajos debreceni theol. akad. tanár. Budapest, Kókai Lajos tulajdona. 1905. ára díszes kötésben, aranyozott betűkkel, 5 korona. Igen helyesen cselekedett Kókai Lajos, a prot. theol. irodalom föllendítésén buzgón fáradozó em« könyvkiadónk, mikor Baksai Dánielnek, ennek az elsők között álló imádságirónak köznapi imádságainak ny vünk mai fejlettségéhez illő, de a tartalomban vál •>zatlan átdolgozásával a szintén igen jónevü imádságirót: Csiky Lajost megbízta és az átdolgozott munkát a protestáns lelkészi kar lelki kincseinek gazdagítás ára minden tekintetben ízlésesen kiadta. Az efféle könyvből soha sincs elég sok olyan pap kezén, a ki a maga lelkét is folytonosan óhajtja eleveníteni, üdíteni, meg hallgatóságát is változatos és mindig elevenítő, üdítő és vigasztaló módon szereti kielégíteni. Erre a célra pedig a kezünkön levő néhány jeles munka mellett kiválóan alkalmasak Baksai imádságai, a kiről találóan mondja az átdolgozó, hogy „hatalmas erővel, gyakran utolérhetetlenül egyszerű bűbájjal, majd meg zuhogó áramban folyó imádságokkal“ imádkozik. Az átdolgozó csak „apró csiszolást“ végzett a könyvön. A szerzőnek és az átdolgozónak előszaván kívül van a könyvben 36 köznapi imádság, miket Baksai Szikszai Györgynek „Közönséges lelki áldozatok“ c. könyve harmadik szakaszának imádságaiból irt át; ugyancsak 36 köznap reggeli eredeti imádság; 6 bűnbánati és 6 köznap esti imádság. Vannak alkalmi imádságok: a király születési vagy névnapi ünnepélyén, esőért, esőért való hálaadás (3), káros esőzés idején, jégvihar után, árvíz idején, tűzvész után, betegekért: ifjúért vagy leányért, gyermek-ágyas asszonyért, ifjú házastársért, család-atya vagy anyáért, öregért, lelkipásztorért, biróért vagy felsőbb tisztviselőért, gyilkos kéz által sérültért, csatában sebesültért, ó-év utolsó reggelén, ó-év utolsó estvéjén. A derék munkát szívesen ajánljuk lelkésztársaink figyelmébe. K. J. II. A Magyar Prot. Irodalmi Társaság kiadásában a a népies Koszorú Füzeteken kívül 3 kiválóan szép és tartalmas kötet jelent meg ; rövid ismertetésüket a következőkben adjuk. A Koszorú nak 1905. évi sorozatában tiz új füzet (111—120. sz.) hagyta el a sajtót. A Régi dicsőségünk címmel Sz. Kiss Károly csinos korrajzot fest Bocskay István és Bethlen Gábor idejéből, a magyar protestántizmus aranykoráról, Péter apostol-ban Buff ay Sándor népszerűén és jellemzetesen beszéli el a nagy apostol élettörténetét. A kétszeresen száműzött c. füzet Gyöngyösi Pál XVIII. századbeli református lelkész életrajza, akit Kassáról száműznek, de aki később Frankfurtban hírneves egyetemi tanár lesz. A következő füzetben Budai János Kálvin János népszerű életrajzát irta meg. A beresztei lelkész-ben szép életképet fest Koréh Endre arról, hogy egy lelkész a maga nagy hitével és erős hazafiságával anyagilag és erkölcsileg hogyan állít lábra egy erdélyi eloláhosodott és hitében is elkorcsosodott gyülekezetét. Imádkozzál és dolgozzál cim alatt P. Tóth János tanulságos korképet fest egy, a katonaságnál megügyesedett polgáremberről, a ki szorgalma által magának vagyont szerez, erkölcsi példája által újjá alkot egy felvidéki községet. A Hárjahangok cimü füzetben Sántha Károly közöl szép vallásos és családias költeményeket. A reformáció emlékünnepére szól a 118-dik füzet, melyben Vargha László gördülékeny versekben a hitjavítás vallási, erkölcsi és magyar nemzeti áldásait dicsőíti. El ne hagyd a hazát! cim alatt Lőcsei Emma és Király Béla csinos elbeszélésekben a kivándorlás s közelebbről az Amerikába vándorlás káros következményeit tüntetik fel. Imádság nélküt!: ez a cime a 120-dik füzetnek, amelyben Orth Ambrusné megrázó rajzban mutatja fel, hogy mily erkölcsi és családi veszedelemmel jár a hitetlenség. A füzetek zamatos nyelven írva, érdekes tárgyuk, evangyéliomi szellemük, hiterősítő és erkölesnemesítő irányzatuknál fogva kiválóan alkalmas népies olvasmányok. Mindenik füzet ára 8 fillér. A „Házi Kincstár“ sorozat V-ik köteteként megjelent Kenessey Béla Kői jellemképek c. munkája, mely az evangyéliomi lieresztyénség legkiválóbb női jellemképeit mutatja be tanulságul, például és lelkesítőül a jelen nemzedéknek. A királyi és fejedelmi trónok nagyasszonyaitól le a legegyszerűbb polgárnőkig egész hosszú
