Dunántúli Protestáns Lap, 1905 (16. évfolyam, 1-53. szám)
1905-06-25 / 26. szám
Tizenötödik évfolyam. 26. szám. Pápa, 1905 junius 25. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. AZ EOYHÁZ ÉS ISKOLA KÖRÉBŐL. A DUNÁNTÚLI EV. REF. EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények ^ Az előfizetési dijak (egész évre 8 K, félévre a szerkesztőséghez Kis József felelős Megjelenik minden vasárnap, 4 K), hirdetések, reklamációk Faragó János — ■ szerkesztő czimére küldendők. — == főmunkatárs czimére küldendők. = Az egyházkerületünk által 1899-ben megállapított népiskolai Rendtartás 14. p. ezt mondja: „Az iskolakötelezettek szorgalomidejének minimumát az országos törvény 8 hónapban állapítja ugyan meg, de az e téren kifejlett örvendetes gyakorlatra támaszkodva az egyházkerület elrendeli, hogy az a kebelbeli iskoláknál mindenütt legalább 9 hónapig tartson.“ Egyházmegyénk a Rendtartás e pontjának életbeléptetésére az által is akarta szólítani a gyülekezeteket, illetőleg az iskolaszékeket, hogy kimondotta, hogy ha a vizsgát május hó utolsó vasárnapja előtt, valami különös ok nélkül, megtartják, húsz korona büntetést tartoznak fizetni. A formának aztán a legtöbb gyülekezet eleget is tesz; nem tartja meg a vizsgát a kiszabott idő előtt; a gyermekek azonban májusban már csak feléböl-harmadából járnak iskolába. A Rendtartás készítésekor kétség kivül azt akarta elérni az egyházkerület, hogy a tanévet május végéig mindenütt kinyújtsa. A czél igen érthető és helyes. Kérdés azonban, hogy az immár 5 éves tapasztalat mit mond? Nem azt bizonyitja-e, hogy erőlködésünk hiába való? Nemcsak az egyházkerület egyes egyházmegyéiben, de egy egyházmegye gyülekezeteiben is igen eltérők az iskoláztatást befolyásoló viszonyok. így pl. igen megkönnyíti a 9—10 hónapos iskolázást, ha közlegelöje van a lakosságnak; viszont igen megnehezíti a magánlegeltetés. Magánlegeltetés mellett is, ha nehezen is, de össze lehet tartani az iskolásokat olyan egyházközségben, ahol csak nekünk van iskolánk; viszont olyan egyházközségben, ahol van ág. h. ev., meg róm. kath. iskola is, amelyekben már április végén, május elején megtartják a vizsgát, szinte lehetetlen a mi iskolásainkat pontos iskolába járásra szorítani. Két ut áll előttünk; vagy tüzzel-vassal érvényt kell szerezni a Rendtartásnak, vagy belenyugodni, hogy a szorgalomidö csak 8 hónap legyen. Melyik utón haladjunk? Én az elsőt tartom veszedelmesebbnek. Meg is mondom miért? Azért, mert azon az utón olyan községekben, hol 2—3-féle felekezeti iskola is van, könnyen oda juthatunk, hogy nemcsak a vegyes házastársak gyermekei, de a tiszta református házasságból való gyermekek is elmennek a más vallási! iskolába. Mert a tényleges helyzet igen sok helyen az, hogy a más vallásu iskolákban május elején már bezárják a tanévet. így aztán a vegyes házasságból származó gyermekeket igen valószínűen elveszítjük; a többiek meg nem szívják magukba a mi iskolánk levegőjét s ezzel a vallásunkhoz való erős ragaszkodást se. A mieink sok helyen bosszankodva kérdik, hogyha a más vallásnak már május elején megtarthatják a vizsgát, miért nem tarthatjuk meg mi is ?! Egyik községben a másvallásu hitközség lelkésze, a ki egyúttal nagynevű püspök is, május első vasárnapján a vizsgát megtartván, azt mondotta: bizony még jó lett volna, ha legalább a hó végéig járhattak volna gyermekeitek iskolába; de ám szegények vagytok, jól tudjuk; szükségetek van gyermekeitekre, ezért nem halasztójuk továbbra a vizsgát. . . . Mikor ezt a reformátusok megtudták, mindjárt azt mondták, hogy lám az a nagyeszű, okos ember belátja a szegény nép helyzetét; miért nem követik a mi papjaink is ? Hisz nekünk is ép úgy szükségünk van gyermekeinkra! Nem egy helyen fejezik ki azon óhajtásukat, hogy télen a naponkénti tanítási időnek meghosszabbításával pótolják tanítóink, csakhogy a kívánt eredmény elérhető legyen, a májusi 2—3 hetet. Ebben a kívánságban van valami megszívlelni való . . 26 Szorgalom-idő. Tanító-választás.
