Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-10 / 15. szám

251

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

252

nek nem tekinthetők. Ellenben felveendőnek véleményezzük a CIV. zs. dallamát, oly formán, hogy arra valami jubileumi ének szerkesztessék, mert kár lenne ha felséges magasan szárnyaló dallama a feledés homályába merülne. Lám, hogy visszavettük a Szegedi Gergely-féle poenitentialis ének dallamot, mely egyik gyöngye az új énekeskönyv dallamainak. Felveendő még a CXXV. zs. és a 61. dicséret dallamai, mert kellemesek, hangulatkeltők, eddig is mindenütt folytonosan használatban voltak.

4. A szöveg átdolgozására nézve, bizony sok kívánni való van az új énekes könyvben. S sok helyen a minden áron való újítás, a régi szövegnek a rovására esett, letörölvén arról a bibliai zománcot. Aztán olyan megmagyarázhatlan szórendet is hozott elő, mely határozottan magyar voltunk s magyaros gondolkozásunk hátrányára esik. Péld. gyönyörködik helyett „gyönyört lel.“ Oh helyett „0!“ tetted helyett: „tőd“ stb.

Szöveg tekintetében tehát az új énekeskönyv, mielőtt végleg kibocsáttatnék, alapos revízió alá veendő, átdolgozandó, hogy az egyetemes egyházunknak, mely a legmagyarabb egyház nevet viseli — hátrányára ne véljék, az a néhány gyönge alkotás ne szállíthassa új énekeskönyvünket az irodalmi színvonal alá. El kell azonban ismernünk és ezt örömmel tesszük, hogy egyes átdolgozások szépen sikerültek, mint a LXXIX. zsoltár s az újak közt nem egy igazi gyöngye a vallásos költészetnek. A dallamok között — értjük az újakat — nem egy van, mely igazán szép, megkapóan hangulatkeltő s egyházi zeneköltészetünknek szépen fejlődő volta mellett tanúskodik.

Az általunk előadottak nyomán természetesen a jelzett kihagyások, pótlások s átdolgozások figyelem be vételével, az új énekeskönyvet a régivel szemben határozott nyereségnek s a célnak feltétlenül megfelelőnek véleményezzük.

Végh István.

jegyes kjözleményE^.

— Az előfizetési pénzek és hirdetési dijak szives beküldését tisztelettel kérjük.

— Gyászllil’. „Alólirottak úgy a maguk valamint számos rokonaik nevében is fájdalomtól lesújtott szívvel tudatják, hogy a forrón szeretett férj, a szerető édes apa, a legjobb fiú és kedves rokon Tisztelendő A agy Sándor szomódi ev. ref. lelkész úr folyó évi április 4-éu délután 5 órakor, közhasznú munkás életének 4‘2-ik, boldog házasságának és buzgó lel ki pásztori működésének 13-ik évében hirtelen halállal az örök nyugalom honába költözött. A drága halott földi maradványai f. hó 6-áu d. u. 2 órakor fognak a szomódi ev. ref. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Szomód, 1904. április 5. Mindnyájunk szeretető virrasszon drága páráid felett / Özv. Nagy Sándorné szül. Antal Berta neje. Özv. Nagy Istvánné édes anyja Sándor, Berta, Gábor, Ernő gyermekei.“ A család gyászában igaz részvéttel osztozunk.

— Br. Kői •ös Endre főgimn. tanár e hó 13 án a Kudrun dal VI. és 1 11. kalandja c. a. a budapesti filológiai társaságban fölolvasást tart.

— A vallás és közoktatásügyi minisztériumtól a községi és felekezeti tanárok fizetésének rendezése ügyében e hó 14-ére Budapestre összehívott értekezleten dr* Antal Géza és dr. Kapossy Lucián is részt vesznek.

— Lelkószi értekezlet. A pápai egyházmegye egyik kis körének, a pápavidéki körnek lelkészei f. hú 7-en Pápán értekezletet tartottak. Megjelent 8 lelkész. Délelőtt -és délután, több mint 7 óra hosszat tárgyalták az új énekeskönyv és az egységes iiiurgia ügyét, amannak Seregély Béla a.-teveli, emennek G. Szabó Mihály mezőlaki lelkész volt az előadója. A kis-kör 3 évre újra alakulván, elnökké id. Szekeres Mihály takácsii, jegyzővé G. Szabó Mihály mezőlaki lelkészt választotta meg. Az értekezletről legközelebb részletes tudósítást Közlünk.

— A biblia olvasásának haszna. Eg\házi beszéd a „Biblia vasárnapra“. Irta és elmondta : Birtha József lévai ref. lelkész. .Ara 40 fillér 20 lap. Az ünnep nagy jelentőségéhez illő emelkedettséggel irt és szép tanulmányra valló beszéd ez. Érdemes megszerezni az ünnep elmúlta után is, mert a szorosan ünnepi vonatkozások elhagyása után még marad annyi igen értékes tartalom, hogy félórás beszéd könnyen kitelik belőle. Történeti hűséggel bemutatja, hogy miként viselkedik a pápás egyház a bib|ia iránt és hogy miért!? Ilyen irányú beszédekre nap nap után negyobb szükségünk van.

— Az 1903-ik évben Magyarországon 919 vegyes házasságnál jött létre megegyezés a gyermekek vallására uézve. A megegyezésnél a mi egyházunk vesztesége 497.

— A tiszántúli ev. ref. egyházkerület tavaszi közgyűlése május 25-én veszi kezdetét.

— Főiskolánk főgimnáziumában a tandíj III. részlete (.15 k. 30 f.) esedékessé vált. Ügy ezt, mint másiskolai tartozást is fizessék ki a szülők, hogy a gyermekeknek semmi föuakadásuk ne legyeu.

— A népiskolai közoktatásról szó.ó 1868. XXXVIII. t.-c., a magyar nyeiv tanícásaról szóló 1879. XV4ÍI. t.-c., a községi és felekezeti tanítók fizetésének rendezéséről szóló 1893. XXVI. t. c. módosítása tárgyában tervezet készült a közoktatásügyi minisztériumban, mellyel több, a népoktatás körébe tartozó ügy nyer végleges szabályozást, egyebek közt a községi es felekezeti tanítók fizetése is rendeződik. A tervezetet először egy ankéten fogják minden oldalról megvitatui s csak azután kerül a törvényhozás elé.

— A tanárképzés felekezeti érdekeinek szempontjából a kolozsvári theol. fakultás a következő javaslatokkal járul az egyházkerületek, illetőleg az egyet, konvent elé :

1. A tanári állások betöltésénél előnyben részesíteudők azok, akiknek tanári oklevél mellett lelkészi diplomájuk is van, vagy legalább theol. stúdiumokat hallgattak.

2. A tanárjelöltek részére szolgáló egyházi alapítványokat csak azok kaphassák, kik. theol. stúdiumokat is hallgatnak legalább 3— 4 órán hetenként.

3. A theol. akadémiákon a tanárjelöltek díj nélkül hallgathassanak, amennyiben a hallgatott tárgyakból kollokválnak is.

— Egyházi beszédek. ('Halotti), Irta Peti Lőrinc bürüsváradi ref. lelkipásztor. III. kötet. Ara 4 kor. — Szerző tulajdona. 204 lap. Hamarosan ismertetni fogjuk.

— Dl*. Bartók György „z± református egyházak presbyteriális szervezete1,1, c. a. közelebb egy érdekes munkát bocsát közre a következő tartalommal: I. r. : Az egyházi szervezettel összefüggő elvi különbségek a római egyház és a protestantizmus között. A külföldi protestánok legelső szervezkedési kísérletei. A külfö.di református egyházak szervezete és a reformátorok. A genfi egyház presbyteri szervezete. A francia egyház zsinatpresbyteri szervezete. A zsinatpresbyteri szervezet tovább terjedése és alakulása a skót egyházban, Németalföldön és egyes német