Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-03 / 1. szám
11 DUNÁNTÚLI PROTSTANS LAP. 12 és az Útirajzok foglal helyet. Mindjárt ez a programm és beosztás is mutatja, hogy Berzeviczy mily nagy értelemmel válogatta össze Széchenyinek azokat a munkáit, amelyekből az olvasó legjobban megalkothatja e kiváló emberünk helyes képét. Soha könyv nem tett akkora hatást nálunk, mint a Hitel „A régi táblabiró parasztlázítónak és birtokrablónak hitte Széchenyit, de a tiszteletbeli aljegyző és a fiatal ügyvéd a haza megváltójának“, — mondja báró Kemény Zsigmond. A Hitelt gróf Desseffy megtámadta és Széchenyi a támadásra a „Világ“-ga\ felelt, amely cim azt jelenti, hogy írója világosságot akart vetni a vitás kérdésre. Sokan a „Világot“ tartják Széchenyi legsikerültebb és legdiadalmasabb könyvének. A „Stádium“ folytatása és kiegészítő része a két előbbi könyvnek, betetőzése annak a társadalmi és közgazdasági átalakulásnak, melyet Széchenyi oly forrón óhajtott s amelynek megvalósítására se pénzt, se időt, se fáradságot nem kiméit. E komoly és örökké becses tanulmányoknál — Széchenyi egyéniségének megítélésére — fontosabbak az Útirajzok, melyekben a nagy férfin egész mivoltát látjuk. Nem sok az egész : alig nyolcadrésze a vaskos kötetnek, de a Széchenyi meghasonlott kedélye, elégedetlensége a világgal és önmagával, a lelki egyensúly hiánya vagy legalább tökéletessége annyira kirí a 25 — 39 lapból, hogy megértjük belőle azt a szomorú véget, amit ön kezével készített magának. Erre a kötetre nagy szükség volt s örülhetünk, hogy megjelent. Széchenyi munkáinak elfogytával nagy alakja is kezdett feledésbe merülni, pedig nemzetünknek mindig nagy szüksége van az olyan példákra, a minőt Széchenyi mondott s az olyan tánításokra, amikkel ő oktatta haladásra a nemzetet, A „Magyar Remekírók“ IV. sorozatának többi három kötetében a Kisfaludy Sándor, Tompa és Vörösmarty egy-egy kötetét kapjuk. A Kisfaludy első kötetéhez Heinrich Gusztáv írt, alapos, kritikai bevezetést, kinél rátermettebb kritikusunk aligha akadt volna erre a munkára. Ebben az I. kötetben Himfi Dalainak mind a két részét: Kesergő és a Boldog szerelmet kapjuk. A Tompa munkáinak II. kötetében a Dalok, Ódák, Románcok és Balladák foglalnak helyet. Ezt Lévay József rendezi sajtó alá, aki az első kötethez gyönyörű bevezetést irt Tompáról. A Vörösmarty munkáinak IV. kötete, melyet a nagy költő leghivatottabb kritikusa, Gyulai Pál rendez sajtó alá, a drámai költeményeket (2. köt.) tartalmazza s a legvastagabb kötetek egyike (362 lap), amelynél, ebben a sorozatban, osak a Széchenyi munkáinak I. kötete terjedelmesebb (390 lap). Látni való ebből, hogy a kiadó társulat ugyancsak bőkezű, mert az eredetileg 15—20 ívre terjedő kötetek helyett gyakran ád 22— 25 íveseket is. A kötetek kiállítása minden tekintetben mintaszerű és hasonló az előbbiekhez. A „Magyar Remekírók“ 55 kötetben jelennek meg, öt-öt kötetes sorozatban, minden félévben. Az egész mű ára díszes kötésben 220 korona s megrendelhető minden könyvkereskedésben vagy magánál a kiadócégnél (Franlin-Eársu'at, Budapest, IV. Egyetem-utca 4.) s hogy bárki könnyen megszerezhesse, havi 3 koronás részletfizetésre is kapható. Vegyes §özlEménye§. —- Olvasóinknak s lapunk. m. t. barátainak boldog új esztendőt kívánunk! — Az új esztendő alkalmából ismételten tisztelettel felkérjük a lelkész és tanító urakat, hogy lapunkat minden, az egyház életében előforduló eseményről értesíteni méltóztassanak. Költségeiket készséggel s köszönettel megtérítjük. Ha nincs idejök a kidolgozásra, a száraz tényt is köszönettel és hálával fogadjuk, mert szeretnénk, ha lapunk hű tükre lenne gyülekezeteink életének. — A főiskolai alapítványokért f. hó 15-ig kelbeadni a folyamodványokat, mégpedig a papnövendékeknek Thúry Etele főiskolai igazgatóhoz, a főgimn. tanulóknak pedig Faragó János főgimn. igazgatóhoz. A folyamodványok a nagytiszt, és tek. főiskolai igazgató-tanácshoz címzendők s bélyegtelenek. — Széles Lajos volt dobozi ev. ref. lelkész .10*000 koronát hagyott a debreceni egyetemre. Nagy Sándor tiszanagyrévi ev. ref. lelkész pedig 2000 koronát hagyományozott a debreceni főiskola részére. Ezek a példák azt mutatják, hogy a protestáns hitbuzgóság és áldozatkészség ma is él a szívekben. — Orgonaavatás. A belsősomogyi egyházmegyében levő darányi ev. ref. gyülekezet m. hó 13-án avatta föl új orgonáját. Ez alkalommal a fölavató beszédet Németh József nemesdédi lelkész mondotta, egyházi beszédet pedig Vargha Dezső helybeli lelkész tartott. — Megemlékeztünk múlt számunkban arról, hogy egyeteme.? konventünk fölterjesztést intézett a képviselőházhoz az iránt, hogy a felekezeti tanárok és felekezeti tanítók fizezetése az állami tisztviselők fizetésének megfelelően rendeztessék. Most arról értesülünk, hogy róf Tisza István miniszterelnök utasítására a vallás és közoktatásügyi minisztériumban immár elkészültek a rendezés előmunkálataival s áttették a pénzügyminisztériumnak a fizetés rendezésével megbízott osztályához. A hir valóságáért teimészetesen nem kezeskedhetünk, sőt tekintve azt, hogy ennek a munkálatnak az érdekelt testületek előleges megkérdezése után kell készülnie, ilynemű megkérdezésről pedig semmi tudomásunk sincs, kissé kételkedünk is benne. Nekünk azonban már a hir is jól esik, mert reméljük; hogy nem sokáig kell az államiak mellett szégyenkeznünk ! — Akik lapunkat beszokták köttetni s az 1903- évfolyambói egyik-másik számot nem találnák, kiadóhivatalunk készséggel, díjtalanul megküldi a hiányzó számokat, ha ez iránt egy levelező-lapon megkeresik. — Főgimnáziumunk igazgatósága ez utón is figyelmezteti a szülőket, hogy a tandíj második részlete — 15 kor. — f. hó 4-én lefizetendő', úgyszintén a szabadkézi rajzért és német társalgásért járó 6 korona is. — A Sárospataki Lapok szerkesztő társa és kiadó hivatalának vezetője Zoványi Jenő theol. tanár s ismert egyházi iró lett. Gratulálunk laptársunknak !
