Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-11 / 50. szám

DUN AIS TÚLI PROTESTÁNS LAP 856 855 «ép bibliai köntösbe öltöztetett szellemes prédikációit. Kísérete pedig nagyszerű, fényes papi, apródi és lovagi selyem ruhákban segédkezett neki. De bár megjelenésével nagy szenzációt keltett is s bár szellemes beszédeivel szép számú hallgatót tudott is szerezni naponként e jeles próféta, azért csak keve­seket sikerült megnyernie üdvözítő egyházának, sőt a remélt újabb milliók helyett néhány millió deficittel végződött fényes kirándulása s kénytelen volt vissza­vonulni „Zion-Ciry“ városába. Ezen kirándulása után nemsokára nagy bajba is jutott ez a nevezetes férfiú, mert csődöt nyitottak el­lene. Szerencsére azonban a város és a különféle vál­lalatok aktívái sokkal nagyobb értéket képviseltek, mint passivái s igy ez ügyes szélhámos kimenekült a hínárból, mely már-már körülfonta, kiegyenlítvén sür­gősebb kötelezettségeit néhány gazdagabb zionista se­gítségével. Ezen kis kellemetlenség után, mely prófétai mű­ködésében s hivatása betöltésében megakadályozta egy ideig, nagy tettre határozta el magát a XX. század nagy prófétája: Dowie, a jeles lelki stréber. Világ kö­rüli hódító körútra indult el, hogy igy köszörülje ki a csorbát, mely Ziou íidvözitő egyházán erkölcsi és anyagi téren esett. Megfordult Ausztráliában, majd elvitorlázott Euró­pába s járt Sveicban, Németországban, Angliában, hogy híveket s jobban mondva milliókat gyűjtsön s hozzon ,,Zion-City“ falai közé. Azonban prófétai küldetése, — ahol csak megfordult, mindenütt fényes — kudarcot vallott. Sok helyen még meg sem engedtéK, hogy nyil­vánosén felléphessen. (Ha jól tudom, Berlinben sem.) S ahelyett, hogy adakozó híveket tudott volna gyűjteni, szerezni üdvözítő egyházának, inkább csak nevetség tárgyát képezte mindenütt megjelenésével. Miután ezen fényes, de költséges kudarcok sehogy sem voltak ínyére a XX. század e jeles prófétájának, most egy újabb lelki »zédelgésre vetemedett. Megtérvén „Zion-Citybe“, tervei megvalósításához kevésnek találta ugyanis a prófétai címet s szeptember közepén Zion egyházának közgyűlésén ünnepélyesen felvette az „apostol“ cimet, igy remélvén a sok felsülést még job­ban helyrehozhatni. Különben ezen „Zion-City“ városára nézve neve­zetes eseményt egy amerikai magyar lap a következő­­kép Írja le : „New-Yorki, európai és ausztráliai kirán­dulásai nem sikerülvén, arra a meggyőződésre jutott, hogy kevés a prófétai cim, n hogy tervei sikeréhez fel kell vennie az „apostol“ cimet. Múlt szerdán volt e miatt a nagygyűlés Zion-City városában, hogy a hívők 12 apostolt válasszanak, kiknek elseje legyen John Alexander Dowie. ügy látszik, a hivek serege nem igen örült eme önfelmagasztaltatásnak, mert mikor a Shiloh ezentségházában a gyűlést tartották, Dowie prófétának teetőrségét kellett előhozatni, hogy rendet csináljon, mert nem akarták hivei felhatalmazni azzal, hogy néki bűneiket bevallják s ő azokat megbocsáthassa. De Dowiet nem háborgatta a hivők ellenzése és felszólította őket, hogy miért nem akarják őt apostoluknak elfogadni. Az ellenvetésekre Éliás próféta kitünően tud megfelelni és végre meggyőzte híveit, hpgy az apostoli hivatal szük­séges jó. utolsó kérdése II. Éliás prófétának az volt híveihez : „Elismerik-e John Alexander Dowiet vallásunk főfelügyelőjét nemcsak a felújító hit prófétájának, de isteni küldöttnek és Jézus Krisztus apostolának is ?“ Bár sokan szólni akartak, de Dowie letorkolta őket, hogy mindenki tudta a gyűlés célját, előbb kel­lett volna szólni, nem az utolsó pontnál, igy Zion vá­ros diakónusai és Dowie apátjai elfogadottnak nyilvá­nították Dowie apostolságát. Ezután Dowie elmagyarázta hallgatóinak, hogy mit jelent az apostolság. A Zion egyház élén a 12 apos­tol fog állani, kiknek feje ő, mint első apostol. Ezek tartják a mennyeknek kulcsát, hatalmuk van megbocsá­tani a bűnt 8 ezek folytonosan a Shiloh szentségházá­ban fogják dicsérni a Megváltót. De Dowie nemcsak a bűnök megbocsátására lesz a legfelsőbb hatóság, hanem feje minden lelki, közoktatási, ipari, kereskedelmi és politikai igazgatóságnak. Vasárnap volt ezután az apostoli felavató gyűlés Zion-Cityben, mikor az Egyesült-Államok és Canada több vidékéről mintegy 8UOO hivő jött össze a szentség­házba, ahol aranyba, biborba és selyembe öltözötten „a dicsfény ruhájában, mely Mózesnek adatott a hegyen* jelent meg Dowie, önönmagát kikiáltott prófétája az Istennek ; „a próféta, kiről Mózes beszélt, kiről Malachiás beszélt, de a kit Jézus is hirdetett“, a hitú|ító Éliás, első apostola a zioni keresztény katholikus egyháznak és „felújítója mindannak, a miről Isten az ő szent pró­fétáinak szájával szólott.“ Dowie még egyszer megkérdezte híveit, vájjon el­fogadják e őt egyházunk apostolává, mire ezek — bár uagy részük istenkáromlónak tartja a nagy népbolon­­dítót — azzal feleltek : igen. Erre az új apostol és a hivők is nyugodtan oszlottak szét házaiakba és örültek vala mindannyian.“ így változott át Zion II. Illés nevii prófétája s a XX. század legelső lelki szédelgője egész rövidesen „apostollá“. Apostoli küldetését és működését azonban — okulván a múlton — most alig fogja a jeles stréber európai körúttal megkezdeni, hanem inkább csak meg­marad majd a ránézve sokkal kedvezőbb talajon, ame­rikai földön. Mindamellett csak az a csodálatos, hogy Dowie „apostol még mindig szabadon jár. De hát úgy látszik, hogy Zion s az üdvezítő egyház hivei birkatürelemmel engedelmeskednek s vakon hisznek nagy prófétájuknak, illetve 'most már apostoluknak, Dowienak. Megérjük, hogy a nagy apostol nemsokára felveszi még a „Krisz­tus földi helytartója“ cimet is s a római pápa Őszent­­ségével keveredik valami középkori konfliktusba. Bridgeport, Conn. Komjáthy Ernő, amerikai magyar ref. lelkész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom