Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1904-11-27 / 48. szám
815 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP elvüség eszméjéért és minden erejével szolgálja a magyar nemzeti állam érdekeit. . . A jogok biztosítása és védelme, a békés fejlődés utján vezethetnek el minket a hitelveink által kitűzött célhoz. Az újabb idők tüneteként jelentkező anyagi szempontok, azon viszonyok, melyek a megélhatést naprólnapra nehezebbé teszik, kényszerítőleg parancsolják, hogy a főtiszteletü és méltóságos zsinat azon kérdésekkel is foglalkozzék, melyek az egyház hívei által viselt és már-már elviselhetlenné válni kezdő terhek könnyítésére vezethetnek, de másfelől arról is kell gondoskodnia, hogy az egyház alkalmazottjai az újabb kor igényeinek megfelelő és őket jogosan megillető javadalmazásban részesüljenek. Nehéz kérdés ez, mert, míg egyfelől az alkalmazottak javadalmazásának emeléséről kell gondoskodni, addig másfelől a hivek elviselhetetlen terheinek könnyítése el nem maradhat. A kérdést megoldani a magunk erejéből képesek nem lehetünk. Az állam van itt hivatva kötelességet teljesíteni; oly kötelességet, melyet már az 1848 ik évi törvényhozás a XX. t,-c. megalkotásával elvállalt, akkor, midőn egytelől rendelkezve arról, hogy az összes bevett vallásfelekezetek közötti jogegyenlőség és viszonosság biztosítassék, addig kimondotta azt is, hogy egyes vallásfelekeretek egyházi és iskolai terhét hordozni fogja. De ez természetes is, mert az államszervezet mai kialakulásában a felekezetektől sok olyan teendők elvégzését követeli meg, melyek szorosan véve állami teendők volnának és ha ezeknek átruházásával az egyes felekezetektől közreműködést vesz igénybe, természetes,hogy azokért kárpótlást is nyújtani kötelessége. Elsősorban talán éppen ezen kérdés rendezése érdekéből az egyházkerületek és a konvent által előkészített törvénytervezetnek az adózásra vonatkozó része kell, hogy a főtis teletü és méltóságos zsinat foglalkoztatásának tárgyát képezze és ezzel sürgősen lehetővé tegye, hogy az egyetemes egyházunk és a kormány között a XX. t.-c. végrehajtása, illetőleg az annak szem előtt tartásával egyházunk segélyezése érdekéből megindult tárgyalások megoldásra mielőbb vezessenek. Az állam kötelezettséget teljesít, midőn az 1848-ik évi XX. törvénycikkben foglalt ígéret beváltásával egyházi alkalmazottaiakat megillető javadalmazásnak lehetőségét biztosítja, intézményeink és intézeteinknek a kor színvonalán való tartását elősegíti és az elviselhetetlen terhek súlyát híveink válláról leveszi. Koncz Imre ezután indítványozza, hogy a királynak, aki a zsinat tartását engedélyezte s azzal, hogy magát királyi biztossal nem képviselteti bizalmának adta tanujelét, a zsinat már most hálás köszönetének adjon kifezést. Bánffy indítványára az elnökséget hízzák meg azzal, hogy a köszönet nyilvánításának módja és alkalmára nézve tegyen jelentést. Báró Bánffy Dezső beszéde után Kun Bertalan püspök köszönte meg néhány szóval azt a bizalmat, mely őt az elnöki székre emelte. Ezután az ág. hitv. ev. egyház küldötteinek üdvözletét tolmácsolta Laszkáry felügyelő. A küldöttségben voltak : Zelenka Pál, Csipkay Károly, Beniczky Árpád, Wagner Géza, Haendel Vilmos, Kund Sámuel és Terray Gyula. 816 Laszkáry Gyula kifejtette, hogy a testvér egyház testvéri üdvözletét hozza. Báró Bánffy Dezső meleg szavakban válaszolt, elmondván, hogy a református egyház az ág. hitv. ev. egyházzal egy a haza szeretetében, Isten tiszteletében. Ezután Matthews dr. az egyetemes presbiteri szövetség titkára az egyetemes presbiteri szövetség nevében angol nyelven üdvözölte a zsinatot. Szavait Degenfeld József gróf tolmácsolta. Kifejtette, hogy a magyar egyházzal mennyire szimpatiroznak az angolok. A magyar egyház itt keleten nagy szolgálatokat tett a prO'estántizmus ügyének. A harmadik ülés elején báró Bánffy Dezső elnök jelentette, hogy a 90 éves agg püspök Kiss Áron, gyengélkedése miatt a zsinaton tovább részt nem vehet ; lyét Dávidházy János esperes töltendi be. Ennek az ülésnek főtárgya volt a bizottságok megválasztása. Hosszabb vitát támasztott Darányi Ignác főgondnoknak azon indítványa, hogy a zsinat minden tagja jogosítva legyen a bizottságokban ne csak jelen len i, de netaláni indítványát is előterjeszteni. A vita során kiviviláglott, hogy ez az indítvány ellenkezik a törvény rendelkezésével. Ugyancsak Darányi 1. úr indítványozta, hogy a legfontosabb két bizottságba, nevezetesen az egyházi adózási és az egyház alkotmányi bizottságba 12 tag helyett 20 tag választassák. Ez indítvány közhelyesléssel találkozott s e két bizottság tagjainak megválasztása a hétfői ülésre halasztatott. A másik öt bizottságot a zsinat következőleg alakította meg : a lelkószválasztásügyi bizottságba ; Baksay Sándor, Segesdy Ferenc dr., György Endre, Bartha Lajos, Dávidházy János, Meczuer József, Kálmán Gyula, Sándor János, Meczner Béla, Sass Béla, Barakonyi Kristóf és Süt Kálmán választattak. A kórvónyi bizottságba: Teleki József gróf. Cseh Ervin, Fekete Márton, Fráter Barnabás, Győry Lajos, Nagy Károly, Sebess Dénes dr., Szikszay Zoltán, Hajós József, Sándor József, Sárközy Aurél, Mórocza Kálmán választattak. A naplóbiráló bizottságba : Kiss Albert, Bencsik István, Czinke István, Dányi Gábor, Garzó Gyula, Ravasz János, Sulyok István, Kovács S. Endre, Sárkány Lajos dr.. Zeyk Dániel, Vadászy Pál, Ragályi Béla választattak. Az iskolaügyi bizottságba: Fejes István, Radácsy György, Sailassy Aladár, Váró Ferenc, Dóozi Imre, H. Kiss Kálmán, Novák Lajos, Vida Károly, Németh István, Kis József, Görömbei Péter és Mészáros Ilyés választattak. Az egyházi törvénykezési bizottságba: Antal Gábor, Vécsey Tamás dr.. Mezey Albert, Adám András, Domahidy Elemér, Dombi Lajos, Révész Kálmán, Szunyogh Szabolcs, Lónárt József, Lengyel Imre, Mórocza Kálmán és Simó Lajos választattak. Nov. 14. a IV. ülésben megválasztatott a másik 2 bizottság is, u. m. az egyházalkotmányi bizottság tagjai : Bernáth Elemér, Komjáthy Béla, Révész Kálmán, Novák Lajos, Segesdy Ferenc dr., Vöröss Ede, Barthalos István, Konkoly Th. Béla, Ádám Kálmán. Dégenteld Lajos gróf, Szilassy Aladár, Kolozsváry Sándor, Deésy Gyula, Bartha Dezső, Sándor József, Doroghy Lajos, Dömok Péter, Baksa
