Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1904-11-27 / 48. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 812 jón évenkint legalább 4000 koronát. Talán a növekedő államsegélyből elszakíthatunk miniszteri beleegyezéssel — hisz ez nemzeti érdek — legalább 5000 koronát. — Végül a főiskola javára tett alapítványokból kivéve a családi alapítványokat — minden évben annyi százalék fordíttassék az Otthonban levő fiuk lakás és élelmezési költségeire — ahány százalékát teszik ezen növendékek a főiskolai összes tanulók létszámának. A kezdő alap lenne tehát a következő : Az 1904. évi Névtár és Értesítő adatai szerint Átlag 221 rendes lelkésztől á 20 K = 4420 K. „ 50 á 40 „ = 2000 „ „ 337 „ tanítótól á 10 „ = 3370 ,, „ 50 „ „ á 20 „ = 1000 „ Kerületi segélyből.......................................... 4000 „ Államsegélyből............................... ... 5000 „ A főiskolai segélyek, alapítványok, tandíjelengedések 25000 K. összegének átlag 15°/0-a 3750 „ Összeg 23540 K. Rendelkezésünkre állana tehát közel 24000 kor. Ha nem sok is ez az összeg, de minden esetre kezdeni szerényen lehet vele valamit. Hiszen 200 koronát számítva egy-egy tanuló teljes ellátására, 80 tanuló 16000 koronát venne igénybe. Még maradna építési s egyéb berendezési költségekre s ezeknek esetleg annuitásos törlesztésére közel 8000 korona. Mindezek alapján a következő indítványt bátorkodom terjeszteni a Lelkészi Értekezlet igen tisztelt tagjai elé : „Mondja ki a Lelkészi Értekezlet, hogy a reform, lelkészi és tanítói kar tanuló fiainak alapítandó Otthon eszméjét magáévá teszi ; annak létesítése érdekében megkeresi egyházkerületünk közgyűlését, hogy ezen kérdés tanulmányozására és véleményadásra egyházmegyéinket szóllítsa fel.“ *) A csodák ismétlődhetnek! Akad talán ismét egy nemesen érző ősz pap, nehány igazi kálvinista szellemű nagy lelkű főúri család, egy lelkes papi s tanári sereg és végül segíthet a Szentlélek ereje, mely diadalra viheti ügyünket ! ? Csukás Endre, ev. ref. lelkész. A szétszórt csontok és missziói beszámoló a terezováczi missz. körből. A missz. kör helyzete hosszú időn át egyformaságban haladván, nem tudom leírni örömömet, midőn az évi ápril hó 22-én főt. püspök úr arról értesített, hogy elhatározott szándéka Terezovácon, vagy a verőcei missz. kör más, alkalmas pontján missz. lelkészi állomást felállítani, mi végett május 6 án a missz. kört meglátogatja, illetve május 6-án Terezovácon lesz, ahova én is, ha időm engedi, jelenjek meg. Megtudva, merre utazik püspök urunk, eleibe men*) Az indítványt az értekezlet elfogadta s további eljárás végett az egyházmegye elé terjeszti. Szerk. tem Baranyaszentlőrincre, innen Szlatinára mentünk, a holott is a város bírája, úgy a főszolgabíró, az ottani ág. ev. lelkész úr az állomáson ünnepélyesen fogadták püspök urunkat, ki is az e vidékről jött hitfeleinkkel, kiket a darurári lelkész, Földvárv Jenő úr hivott össze s ki Szlatinán maga is megjelent, értekezve, egyhangúlag kijelentették, hogy a lelkészi állomás felállítására legalkalmasabb hely, mint a körnek központja — Terezovác. Szlatináról Cabonán keresztül utazva püspök úr Jankovics gróf urnái tisztelgett — kérve erkölosi támogatását terveinek. A fiatal grófi család szívélyesen fogadott minket kedélyes társalgás s mondhatom barátságos vacsora élvezés után, miután a fiatal gróf úr édes atyja nevében is támogatást ígért, Terezovácra mentünk, hol püspök úr Jankovics Elemér urat arra kérte, lenne szives azt a helyiséget, illetve azt a házat, amelyben az Istentiszteletek tartattak, haszonbérbe átadni s ezzel a mi ev. ref. egyházunkat arra segíteni, hogy Terezovácon missz. lelkészi állomást felállíthasson. Jankovics úr elsőben is sajnálatát fejezte ki, hogy püspök úr kérését az okon, mert azt a házat, fentartva ugyan az eddigi szobát összejövetelünkre, nyugalmazott kasznárjának holtig lakásul adta, nehezen teljesítheti, különben gondolkodik majd módozatokról s azon lesz, hogy csakugyan átadhassa, szándékát majd közölni fogja velem, midőn pünkösd utáni űrnapon Terezovácon istentiszteletet tartok. E tisztelgés után püspök úr megtekintette a helyiséget s azt alkalmatosnak s célszerűnek találta lelkészlakásul, mely áll az utca homlokzatban egymásba nyíló hat és egy nagy udvar felőli egy a kapu melletti kis szoba, konyha, gazdasági épületek és kis kertből. Elvezettem a püspök urat egyik jólelkü pártfogónkhoz, a beteg s nyugalmazott kasznár Bősz Lipót úrhoz, majd Csima Jenő úrhoz, ki kath. létére engem valahányszor Terezovácon voltam, s kinek családja körében mindenkor szívélyes otthont találtam, fogadni szokott. Az idő lealkonyodván, Verőcére mentünk át éjjeli szállásra, aholott is jóreménységgel tervezgetve e missz. pont szervezéséről, másnap reggel, május 7-én püspök úrtól, ki a daruvári missz. lelkésszel Pisanicára új templom felavatásra utazott el, elbúcsúztam. Május 29-én Jankovics Elemér úr nem lóvén otthon, csemetnioei kasznár úrtól átvettem a kért házra vonatkozó haszonbérleti szerződést, mely szerint Jankovics Elemér haszonbérbe adja lelkészlakul a házat, évi 20 = korona fizetés mellett, fentartván magának, illetve az esetleg beállítandó írnok számára a kapu melletti kis szobát s valahányszor tiszti ülést tart, mindannyiszor egy pár ló számára istálói helyiségeit, a ház tisztán tartása s apró javítások a bérlő kötelessége. A szerződést egyházkerületi elnökség általi aláirás végett püspök úrhoz beküldöttem, azon kérdéssel, mikor állít tátik be hivatalába a missz. lelkész s illetve, kell e még aug. 20-án tartandó istentiszteletre kimen[ nem a missz. körbe ?
