Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1904-10-09 / 41. szám
701 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP. 702 mint a melynek hathatós támogatása miatt az egyesület a mi parlamentünkben nemrégiben is támadásnak is volt kitéve. Ez a mozgalom tisztán politikai eredetű ugyan, de mindinkább vallásos jellegűvé válik s Ausztriában a vallásos megújhodás kezdetét jelenti. A mozgalom tényleg, mint megjegyeztük, politikai indító okokból keletkezett. A római egyháznak politikai és intellektuális zsarnoksága ellen való visszahatásként tekinthető. A klerikális párt pl. a hatalmát arra használta föl, hogy a közpénzekből a római egyháznak a céljára minél nagyobb összeget kieszközöljön. E mellett a klerikális párt nagyon érthető okból a népoktatást elhanyagolta. Sok róm. kath. vallásu szülő már csak a miatt is csatlakozott a mozgalomhoz, hogy gyermekét a papok kezéből kivegye és olyan nevelést adjon neki, amilyet a protestánsoknál tapasztalt. Másrészről nagy befolyást gyakorolt a pangermán eszme is. A német birodalom határain kívül élő 21 millió német— kikből vagy 10 millió Ausztriában él — hőn óhajtja a bekebleztetóst. Bismarck könnyű szerrel véghez tudta volna azt vinni, ha nem félt volna a birodalom 10 milliónyi r. katholikusának számát még vagy 9 millióval megszaporítani. Jól tudta, hogy ezzel csak a római egyházat erősítette volna, ami azután a német birodalomra nézve végzetessé válhatott volna. Vilmos császár, ugylátszik némileg más politikát követ. A klerikális párt iránt barátságosabban viselkedik, mert tőle várja a rettegett szocializmus megfékezését. Hogy Németország nagy világhatalmi állását biztosíthassa, kész Rómát is felhasználni célja elérésére. Ausztriában viszont a római egyház a pan-germanismus ellen van és a szlávokra támaszkodik. A pangermánok tudják, hogy reményük, törekvésük csak úgy valósulhat meg, ha a római egyház hatalmát megtörhetik: ezért karolják fel a „Los von Rom“ mozgalmat, mely mind nagyobb és nagyobb arányokat ölt. KünyYismEijtEtÉs. A pápai állami tanítóképző-intézet Értesítője az 1903 — 4. iskolai évről. A tanári testület közreműködésével szerkesztette : Láng Mihály. Ezen, a mi főiskolai Értesítőnk formájában, 134 laura terjedő munka részletes beszámoló az intézet tanáíi karának és ifjúságának hivatalos és kötelességszerü, mint társadalmi és a hivatása iránt való lelkesedésből végzett munkájáról. Az igazgató örömmel tesz bizonyságot a tanári testületnek egészséges közszelleméről, a tanítóképzés céljaiért való lelkesedéséről és példás ügybuzgóságáról. És hogy ez a nyilatkozat nem üres dicsekédés, hanem a hű munkást még többre sarkaló lelkiismeretes elismerés : azt az értesítő további részei kétségbevonhatlanul igazolják. De igazolják azt is, hogy az intézet élén álló igazgató teljes erejéből hivatásának él. Ha végig lapozzuk az értesítőt, szinte magunk előtt látjuk, hogy miként aggódik, töprenkedik, tervez, próbál, figyel és cselekszik, alkot ; hogy mint jó pásztor, őrködő szemeit szakadatlanul ott jártatja a nyájon, annak külső és belső életén, egészségén, táplálékán. „Mondanom is felesleges — irja —, hogy gyakorlati példa nélkül ifjúságunkat a néptanító társadalmi feladatainak megoldására ránevelni nem lehet. Hiába prédikálunk mi a katedráról az ismétlőiskolák céljáról, szervezetéről, fenntartásáról és vezetéséről, ha alkalmat nem adunk maguknak az ismétlő-iskoláknak megszemlélésére, szervezésére, a bennük való tanításra. Hiába tartunk a katedráról lelkesítő beszédeket az ifjúsági és és népkönyvtáraknak nemzedékeket átalakító hatásáról, felállításuk módjáról, ha a mi tanuló ifjúságunk velünk együtt meg nem csinálja a könyvtárszervezés, vezetés és fenntartás nemes munkáját. Hiába tartunk elméleti magyarázatokat arról, hogy majdan, ha néptanítókká lesznek, mint alakítsanak társaságokat a falu ifjúságából, ha már itt az intézetben nem gyakorolhatják magukat az ily társaságok szervezésében, fenntartásában és vezetésében.“ Ily erős elvi meggyőződés és hivatás-szeretet által vezéreltetve megtette, illetőleg megtétette az igazgató a tanári testülettel a lépéseket 1. gazdasági ismétlő gyakorló-iskolának, 2. ifjúsági és népkönyvtárnak, 3. ifjúsági egyesületnek létesítése iránt. A gazdasági ismétlő gyakorló-iskolának ki van dolgozva egész szervezete és részletes tanmenete, valamint órarendje, külön a nyári és a téli hónapokra és. az értesítőben közölve is van. Szintén közölve vannak dr. Neményi Imre „Ifjúsági könyvtárak és Ifjúsági Olvasmányok“ cimü műve nyomán az ifjúsági és népkönyvtárak kezelésére vonatkozó tanácsok is, valamint a vonatkozó ügyrend is. Közölve van a tanítóképző-intézettel kapcsolatos ifjúsági egyesület számára készített alapszabálytervezet is. Az értesítő következő rovatai szólnak az év történetéről, az intézet hatóságairól, a tanári testületről, az általa órarend szerint végzett munkáról, a hitoktatókról és az intézeti orvosról. Ezután következik a tanulók névsora, statisztikai adataik. Ebből megtudjuk hogy az I. o.-ban volt 41, a li bán 47, a Ill-ban 36, a IV-ben 43, összesen 167 növendék. Olyan növendék, aki legalább a gimnázium, reál vagy polgári iskola IV. osztályát el ne végezte volna, egy se volt. Vallásra nézve: r. kath. 80, unitárius 1, gör. kel. 2, ág. ev. 26, ev. ref. 48, izraelita 11 volt. Ezek után szól az értesítő az épületről, udvarról, kertről, a szertárakról, könyvtárakról. Itt különösen ki kell emelni, hogy részletes statisztikát ád az ifjúsági ■ könyvtár használatáról. Az ifjúsági könyvtár kiegészítő részét képezi a kötelező olvasmányok tára, mely 64 kötelező olvasásra szánt művet, egyenként 20 példányban tartalmaz. Kapcsolatban van az ifjúsági könyvtárral az ifjúsági olvasókör, mely külön teremben van elhelyezve. Járatott összesen 15 lapot és folyóiratot. Internátus. Bennlakott 114 növendék. A bennlakók teljes ellátási díja (lakás, világítás, mosás, reggeli, ebéd, vacsora) 25 korona. Közölve van az étlap. Minden étkezésnél jelen volt úgy az igazgató, mint a soros segédtanár. A városban kinn lakott 42 növendék. Lakásaik tisztaságára és rendjére az igazgató és a tanárok ügyeltek fel. Segélyezés. Ingyenes bennlakó volt 89, féldíjas
