Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1904-09-25 / 39. szám
669 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 670 túliak a Debreceni Prot. Lap járatását soha és egyetlenegy egyháznak sem tették kötelezővé, sőt nem is tehetnék ezt mindaddig, mig a Debreceni Prot. Lap nem az egyházkerületé. Azt meg sokszor hangsúlyoztuk, s legutóbb újévi vezető cikkünkben is nyiltan kimondtuk, hogy nekünk nem kell hivatalos jelleg és semmiféle hivatalos szubvenció elfogadására kaphatók nem lennénk, még ha ilyennel valamikor megkínálnának is bennünket. Mi csak egy minden köröktől teljesen független egyházi lapuak tudunk és fogunk a szerkesztője lenni; — „hivatalosnak“ soha. Ez az igazság s kérjük a Dunántúli Prot. Lap felelős szerkesztőjét becses lapjában ezt felvilágosításképpen közzétenni !“ íme szives készséggel teljesítettük a hozzánk intézett kérelmet. Szabó M. majd megmondja hogy honnan vette a téves nyilatkozatot. Ami a mi „hivatalos“ jellegünket illeti, ha komolyan megkérdeznének : alig tudnánk rá megfelelni. Mert hogy nem fizetnek meg bennünket busásan azért, hogy sugalmazott cikkeket közlünk, ezt — úgy hisszük — mindenki tudja. Sőt bátran mondhatjuk, hogy egyáltalán nem vagyunk alávetve semmiféle felsőbb helyről jövő nyomásnak, avagy cenzúrának. Teljességgel úgy járunk el, ahogyan legjobbnak látjuk. így történhetett csak, hogy Révész Kálmán is, Németh István is, dr. Antal Géza is, meg én is egyéni épségünk megcsorbulásának vezélyeztetése nélkül bátran magunkra vállaltuk a szerkesztőt tisztet. Ez a kitétel „A dunántúli ev. ref. egyházkerület hivatalos közlönye“, jó íormán csak üres cim ; egy kis erkölcsi támogatás. Mert az egyházkerület a 200 korona szubvención kivül semmit se ád, még ha rá kellene is fizetnünk a lapra ; a tiszta haszonon osztozni, eszébe se jut. Számadásunk egyáltalán nem érdekli. E szerint lapunk-at tisztán a magunk erkölcsi és anyagi felelősségére adjuk ki. A 200 korona szubvenció némi vi szonszolgálat a püspöki hivatal részéről lapunkban közzétett közleményekért. Kis József. — A prot. egyházi és isk. lapok legutóbbi számában olvastuk, hogy a Balaton környékén élelmes vándor könyvárusok méreg drágán árusítják a bibliát s a vallásos iratokat, hogy p., ami szinte hihetetlen, egy 24 filléres füzetért 6 koronát szednek. Nem tudjuk, mi igaz a dologban, de felhívjuk rá az illető lelkész urak figyelmét, mert a nép vallásos érzületének kizsákmányolását sehogy sem szabad megengednünk. — Megszűnt leánygimnázium. A budapesti VII. kér. áll. főgimnázium mellett 8 óv óta feuálló leánygimnázium, mivel az I. o.-ba nagyon kevesen jelentkeztek, a f. tanév elején megszűnt s növendékeit a többi leánygimnáziumba osztották el. — Előfizetési felhívás. Dr. Kér Jánosnak, a skót református egyház egyik kitűnőségének rövid idő alatt 12 kiadást ért prédikációit az örököse engedélyével lefordítottam. A 24 egyházi beszédet tartalmazó kötet circa 18 ívnyi terjedelemben november hó folyamán fog megjelenni, ha a kiadás költségeinek fedezésére elegendő számú előfizetők fognak jelentkezni. A könyv ára 4 K. Jelentkezhetni nálam, vagy pedig Kis Tivadar könyvkereskedő urnái. A jelentkezőknek az előfizetés beküldése után bérmentesen fog megküldetni. Pápa, szept. hó. Csizmadia Lajos. — Az olasz tanítók nyugdíj-alapja 20 esztendő alatt 75 millió lilára nőtt. Ez a hatalmas összeg lehetővé teszi, hogy az olasz tanító, ha 25 évig megszakítás nélkül szolgál, teljes fizetéssel nyugalomba vonulhat. Az özvegy és gyermekek a nyugdíjnak 2/3. részét kapják. Az alap úgy jött létre, hogy a kormány 8 millió lírát adott hozzá évenként, az iskolafentartók a tanítói fizetés után 5, miguk a tanítók pedig 4°/0-ot fizettek óvónként. — A Magyar Liturgia Története. Irta Sörös Béla a budapesti kir. orsz. gyűjtő-fogház ref. lelkésze. T. kötet. A keresztyénség behozatalától a XVI. század végéig. Budapest. Hornyánszky Viktor könyvnyomdája. 1904. Addig is, mig részletesen ismertetnénk ezen, előttünk már szerzőjéért is (mivelhogy egy ideig pápai theol. akadémiánk növendéke volt) igen kedves, tartalmas kötetet, igaz örömmel üdvözöljük az ifjú, tettrevágyó munkást a komoly munka mezején, — A porosz kultuszminiszter legközelébb szigorú rendeletet bocsátott ki, melyben meghagyja a középiskolák tanárainak, hogy növendékeiknél a jó és olvasható Írás elsajátítására kiváló gondot fordítsanak. A dolgozatoknál necsak a tartalomra legyenek tekintettel, hanem a külső alakra is s olyan dolgozatokat, melyek rendetlenek, ne is fogadjanak el. Ezentúl úgy az osztály-, mint az érettségi bizonyítványokban osztályzatot kapnak a tanulók az Írásból is. Ez az intézkedés nagyon helyes, mert a rendetlen és nem olvasható írás nagyon sok embernek akadályozza meg az előhaJadását. — Homiletika, vagy egyházi ékesszólástan. Irta Kovács Albert, a gyakorlati theologia és egyházjogtan volt tanára a budapesti ev. ref. theol. akadémián. Budapest. Hornyánszky V. könyvnyomdája; 229 lap. Ismertetni fogjuk. — Előfizetési felhívás. A Debreczeni Zenede kiadásában magyarnyelvű Zenetörténet (I. kötet) jelenik meg. Az ábrákban és példákban gazdag mű 17 nyomtatott íven magában foglalja az ó- és középkort (az első classikusok megjelenéséig) s terjedelmes volta ellenére tankönyvül ajánlható. Szerzője Drumár János intézeti tanár. A mű f. hó közepén kerül könyvpiacra ; bolti ára 4 K. Jeend ; előfizetési ára, ha a megrendelés /. hó 30-ig beérkezik: 2 K.60f., mely összeg előzetes beküldése esetén a könyv keresztkötós alatt fog díjmentesen megküldetni. A megrendelés, valamint az előfizetési összeg Csáthy Ferenc bizományos könyvkereskedőhöz Ddbrenczenbe küldendő be. — Felhívás előfizetésre. A „Theologiai Szaklap“ átküzdötte immár a kezdet nehézségeinek legterhesebb részét s a decemberi számmal a harmadik évfolyamot kezdi meg. A lefolyt két esztendő sok értékes tapasztalattal gazdagított bennünket. Ezeket a tapasztalatokat folyóiratunk erősítése érdekében felhasználni nem késlekedünk, — A lelkész urakat külöuösen is érdekelni fogja, hogy a gyakorlati theologia kérdéseinek szakszerű tárgyalására kiváló szakférfiak vállalkoztak. Más téreu is sok új erővel gazdagodik és erősbödik az a kis irói gárda, amely Szaklapunk köré eddig csoportosult. Új programmot adni nincs okunk, mert meg vagyunk arról győződve, hogy helyes irányban indultunk. Hisszük is, hogy eddigi munkálkodásunkkal tanúbizonyságát adtuk annak, hogy céljaink biztos tudatával, a tárgy igaz szeretetével és a foglalkozásban való erős lelkesedéssel visszük felvett munkánkat. S hisszük azt is, hogy az önálló kutatásokon alapuló s
