Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-24 / 4. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 60 59 áttette nyelvünkre e művet, de ez a fordítás már el­avult s nem is kapható és úgy mi kálvinisták Kálvin nagy művének közvetlen ismerete nélkül! éldegéltünk s épen ezért nem csodálható, ha az istenbeni hit és a buzgóság hovatovább gyengült úgy a pásztorokban, mint a nyájban. Mert igaz, hogy a teljes Szentirás, a Haj­­delbergi Káté, a Helv. Konfessio kezünkben volt, de azt nem olvashattuk, miként érvelt a nagyvezér. Most már olvashatjuk, láthatjuk, istenbeni közvetlen mély hitét, a 27 éves fiatal embernek isten szeretetében való felolvadását, megalázódását, bibliai álláspontját s ezeken alapuló nagy erősségét. Én attól, hogy református lelkészeink, tanítóink, sőt népünk kezébe jut e fordítás, megújhodást remény­iek. A magyar Kálvin hatni fog a maga igazságával és visszavezeti a mi református magyar népünket az Istenhez, az irgalmas, a kegyelmes Atyához és az 0 Szent Fia az Ur Jézus Krisztushoz. Látni fogják so­kan, hogy való élet az istenben való élés és hogy isteni kegyelem munkája e világon minden. Legyen minden, mert a látszólag rosszból is és jót hoz ki. Csakis a legnagyobb örömmel üdvözölhetjük azért a magyar Kálvint. Tudott és ismert dolog, hogy az 1536. évben meg­jelent Institutiot, 1539-ben, 1543-ban, 1545-ben, 1550-ben, 1553-ban, 1554-ben, 1559-ben újra és újra kiadta, de mindig bővítve, rendszeresítve Kálvin és vannak sokan, akik az utolsó, az 1559. évi kiadás fordítását óhajtották, mivel Kálvin elvei ott fénylenek legtisztábban ; de a fordító ur több oknál fogva s kiváltkép azért ra­­gaszkodott az 1536-iki kiadáshoz, mert úgy az alapítvány­tevő intenciója, mint egyházunk közszüksége, a nagy közönség érdeke megkívánta, hogy az olvasásra inkább számítható első kiadás adassék ki, mint a már inkább tudós theologusokat érdeklő utolsó kiadás, mely nekik úgy is eléggé hozzáférhető, ha latin nyelven is. Nem zárkózik el azomban fordító úr attól, hogy : E jelen munka esetleges — hiszi, hogy biztos — jövödelmét „Kálvin irodalmi a 1 a pu címen külön kezelje a Magy. Írod. Társaság s abból az idők rendjén Kál­­n müvének ■ — s első sorban az Instilutio 1559. évi nagy kiadásának magyar fordítású kiadását eszközölje. Teljesen aláírjuk, sőt ba a lelkészi vagy gyüleke­zeti könyvtárak ügye eldől, kívánatos, hogy ez alap segélyével is Kálvin egyéb művei, — egyházi beszédei is rendelkezésére bocsáttassák a Kálvin jellemét legtisz­tábban felfogott magyar református népnek. Mert ve­zért követni, a vezér teljes és tiszta ismerete nélkül talán mégis kissé csodálatos dolog. Aláírjuk azért tel­jes lelkesedéssel a tudós fordító úr emez önérzetes szívből s meggyőződésből folyó kijelentését: „Mikor egy teljes magyar Kálvin fordításunk lesz : akkor nem kell aggódnunk egyházunk jövendője felett.u Bölcs szavak. Adja Isten, hogy minél elébb meg­valósuljon az óhajtás ! A munkát, melynek magyar fordítását vesszük, Baselben irta Kálvin, hová Párisból a fokozott üldö­zés elől menekült azzal a szándékkal, hogy csen­des visszavonultságban a keresztyén vallás védelmének, kutatásának és terjesztésének fog élni. Itt jelent meg először e mű 1536 év március havában, az a mű, a melyről az egykor hires magyar theologus Thuri Pál igy ítél: „Krisztus után, az apostolok munkái mellett könyvet, ehez foghatót nem szüle többet a kor.“ A munkát bevezetés előzi meg a 14—36 lapokon a fordítótól, ismertetve ebben Kálvint, működését, munkáit, a kort, a vallási mozgalmakat és a munka tartalmát, annak felosztását. Következik Kálvinnak I. Ferenc francia király­hoz intézett hitvallása 29 lapon, aláírva igy : irta No­­yoni Kálvin János, melyben e munkáját mutatja be a legkeresztyénibb királynak. (A francia királyok ugyanis a pápaságnak tett szolgálataikért Nagy Károly óta vi­selték e címet.) Érdekes az ajánló levél cime, mely igy hangzik : Ferencnek A Hatalmas És Dicsőséges Uralkodónak A Franciák Legkeresztyénibb Királyának Mint az ő Fejedelmének és Urának Alattvalói hódolattal. Békességet és üdvöt kiván Az Urban Kálvin János. Ebben megírja neki, hogy mikor e munkához fogott, szándéka csak az volt, hogy valami elemi vezér­fonalat adjon az ő francia népének, mely azt az igazi kegyességre vezesse. Hogy a cél ez volt mutatja maga a könyv egyszerű és keresetlen tanmódjával. De mikor észrevettem — úgymond, hogy országodban bizonyos istentelenek dühe egész odáig hágott, hogy az igaz tu­dományt onnan teljesen kiakarják irtani, érdemesnek látszott előttem, úgy írni meg, hogy ugyanaz a munka kézikönyvül is szolgáljon azoknak, kiket tanítani szán­dékom és hitvallásként is álhasson előtted, melyből megértheted, hogy milyen az a tudomány, amely ellen oly dühösen fenekednek országod őrjöngői, kik orszá­godat tüzzel-vassal pusztítják. Hitvallás tehát e könyv, hatalmas és megdönthe­tetlen érvekkel teljes egyrészről, másrészről tani tó könyv azoknak, kik éhezik és szomjuhozzák a Krisztust. Bizonyára az ma is az ultramontanismus, klerika­­lizmus és anyagelviség ellen egyrészről, másrészről a hitben gyengék és elvilágiasodottak ellenében. Külső beosztása a következő hat részből áll s szól: L A törvényről s ebben a tízparancsolatról 35 — 85 oldal. II. A hitről. ... Hiszekegyről 83 — 133 oldal. III. Az imádságról ... Mi Atyánkról 134—169 oldal. IV. Szakramentumokról 170—237 oldal. V. A hamis szakramentomokról 238—336 oldal. VI. Keresztyén szabadságról, az egyházi hatalomról az állami kormányról 237 — 434 oldal. Azután Tartalom-jegyzék. Függelék. Kimutatás a szt.­­irási helyekről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom