Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-03 / 27. szám
459 DUNÁNTÚLI PROTSTANS LAP. 460 lasztása iránt való intézkedés és ez összefügg; az érdemleges munkával, mely a zsinat feladata. Ennek előkészítése megtörtént, a kritika ezt is nyomon kisérte. Ez is rendén van. Én is úgy látom, hogy e nagy munkában nagy erőfeszítésre és még sok tanulásra, sok készülésre van szükségünk; segítsen ebben a józan kritika; de ez se képezzen akadályt a sikeres munkában. Itt is óvakodnunk kell a túlvérmee reménytől és túlkövetéléstől; mert ez csak rontaná azt is, a mire képesek és készülve vagyunk. E téren is legyünk egymás iránt őszinteséggel és bizalommal áthatva. Nincs senki kényszerítve arra, hogy elfojtsa, vagy csak titokban érvényesítse véleményét, akár személyi, akár tárgyi kérdés legyen az. Ellenkezőleg: iparkodjunk őszinte bizalommal megkeresni azon pontokat, személyi és tárgyi dolgokban, mikben egyetérthetünk, hogy közös akarattal legalább ezekben érjünk célt és hagyjuk a differenciákat legutoljára, hogy azokat akkor próbáljuk kiegyenlíteni, mikor egyebeket végeztünk. így használunk egyetemes egyházunknak és emeljük kerületünk súlyát. Ezt csak odaadó, tárgyilagos munkával és önzetlen őszinteséggel és kölcsönös bizalommal érhetjük el. Erre kérem hivatalos és nem hivatalos működésünkben a főtiszteletü közgyűlés minden tagjának szives segítségét nemcsak itt, hanem mindenütt; mert csak akkor lesz áldás munkánkon, mit Istentől kérve, a közgyűlést megnyitom. (Élénk éljenzés). Egyházkerületünk rendkívüli közgyűlése. Junius 28-án Pápán rendkívüli közgyűlést tartott egyházkerületünk Antal Gábor püspök és Hegedűs Sándor főgondnok urak elnöklete alatt. Az egyházmegyék képviselői szép számmal jelentek meg. A gyűlést főtiszt, püspök urunk szívből fakadt buzgó imával, a főgondnok úr pedig nagyon tartalmas, felvilágosító és irányító beszéddel nyitotta meg. A beszédet lapunk élén közöljük. A közgyűlés elhatározta, hogy úgy az imádságot, mint a főgondnok úr megnyitó beszédét, amennyire lehetséges, egész terjedelmükben fölveszi és megörökíti jegyzőkönyvében. Ezután a már ismeretes választásokról való jelentés következett, amely szerint egyházkerületi egyházi aljegyzőnek Peti Lőrinc bürüs-varadi lelkészt, egyházi tanáesbirákuak Barakonyi Kristóf homokszentgyörgyi, Dózsa József tatai és id. Szekeres Mihály takácsii lelkészeket választották meg gyülekezeteink ; világi tacácsbirákká pedig Kenessey Pongrác és Sárközy Béla urakat. Közülök Peti L. és Barakonyi Kr. a közgyűlés szine előtt az esküt letették. Következett a zsinattartásra szóló királyi engedély kihirdetése és az egyetemes kon vent- elnökségének átirata az, iránt, hogy egyházaerületünk a maga zsinati képviselőit oly időben »válassza meg, hogy a választás eredményét október hó 15-ig be is jelenthesse a konventnek. Miután az ide vonatkozó határozat jkvi kivonatban már szétküldetett az egyes gyülekezetekhez, azért annak ismertetését itt fölöslegesnek véljük, csupán annyit jegyzünk meg, hogy lajstromos szavazással választjuk képviselőinket, előbb a rendeseket, azután a póttagokat. Czike Lajos főiskolai egyházi gondnok ismét kérte e tiszte alól való felmentését. A közgyűlés felkérte az érdemes főiskolai gonduokot, hogy a főisk. gondnoki teendőket további intézkedésig legyen kegyes ellátni; a kerületi elnökséget pedig arra kérte, hogy az intézmények nagyarányú fejlődésével felszaporodott főiskolai gondnoki teendők könnyítésének módozatairól legyen szives gondoskodni, így sikerült Czike Lajos urat megnyugtatni és megtartani fontos állásában. Most tárgyalásra kerültek a főiskolai igazgató tanácsnak a gyűlést megelőző napon tartott üléséből fölterjesztett ügyek. Öröm nél jegyezzük föl itt is, hogy a főisk. igazgató tanács ülésén jelenvolt és elnökölt dr. Darányi Ignác úr a főisk. tiszteletbeli örökös világi gondnoka ; valamint másnap a közgyűlésen és bírósági ülésen is jelen vo t. A kerületi közgyűlés az igazgató tanács javaslatára állandósította Zadtik Etel polgári leányiskolái tanárnőt. Miután a főgimnázium szükségletei a tanári fizetések rendezésével múlhatatlanul emelkedni fognak, javasolta az ig. tanács, hogy a kerület tegyen lépéseket az államsegély fölemelése iránt. Az indítvány elfogadtatván, felhivatott a gazdasági tanács, hogy a kormánnyal folytatandó tárgyaláshoz szükséges normál költségvetést készítse el, különösen tekintetbe véve azt, hogy a főiskolai közös jövedelmekből ez idő szerint jelentékeny összeg fordíttatik a főgimnázium szükségleteinek fedezésére, mint szintén azt is, hogy az I. o. párhuzamosítása folytán egy új rendes tanári állás szervezése feltétlenül szükséges ; a kerület elnöksége pedig felkéretett, hogy a normál költségvetés alapján a szükséges lépéseket a kormánynál haladéktalanul megtenni szíveskedjék. ... A polgári leányisko'ába a nyelvészet-történeti tanszékre ideiglenesen Jakabházy Istvánná képesített polgári iskolai tanítónőt alkalmazta a közgyűlés; Kutassy Máriát áthelyezi a tanítónőképzőbe ; a polgári leányiskolában ily módon megüresedett mennyiségtan-természettani tanszékre, egy évi próbaidő kikötése mellett Góbéi Ilonát választotta meg. A A gyakorlóiskolai tanítónői állás. betöltése az 1905—6 ik tanévre balasztatott. Elhatározta a közgyűlés, hogy az úgynevezett Bráder-házat a nőuövelő intézet céljaira kibővíteti, nevezetesen utcai részét emeletre veszi, ul varában földszinti helyiséget csinál ; az építésre és fölszerelésre szükséges 70,000 koronának a nőnevelő intézet alapjából való fedezését, visszatérítés mellett, megengedte. Kimondotta, hogy az eddigi 2000 kor. csekély évi segélyt 6000 koronára fölemeli. A nőuövelő intézetben az ellátási díjakat — hogy a beépített tőke helyreállítható legyen — némileg emelte ; nevezetesen az eddigi 300, 350 és 400 kor. helyett 350, 400 és 450 koronában állapította meg, ami egyházkerületünkből való tanítók, tanárok és lelkészekre nézve azonban azzal a megjegyzéssel, hogy ezek a tandíj fizetése alól fölmentetnek. Az egyházkerületi bíróság is tartott ülést, amelyen
