Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-26 / 26. szám

453

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

454

gára utasíthatott 7 ifju; 1 ifjú az 1883. XXX. t.-c. 27. §-a alapján az érettségi vizsgálattól végleg elutasíttatott. Az írásbeli vizsgálaton 1 év múlva ismétlő vizsgára utasíthatott 2 ifju, végleg elutasíttatott 1 ifjú; 1 ifju betegsége miatt visszalépett a szóbeli vizsgálattól. Ha tekintetbe visszük, hogy már az osztályvizsgán megbukott 7 tanuló, az eredmény nem mondható nagyon kedvezőnek, csak az szolgálhat némi igazolásul, hogy az érettségezők közt 7 ismétlő volt. Most, amikor már egyes pályákon érettségi bizonyítvány nélkül is lehet boldogulni, a szigorúság indokolt; másrészt újabb tanulság arra, hogy a VII. és VIII. osztályba másunnan jött tanulók csak nagyon kivételes esetben vétessenek föl.

— Értesítés. Tisztelettel hozzuk becses tudomására a mélyen tisztelt tanár uraknak és taníttató szüleközönségnek, hogy a tiszántúli ev. ref. egyházkerület kiadásában az 1901-ben revideált újabb konventi tantervnek megfelelő következő gimnáziumi, vallástani kézikönyvek jelennek meg e napokban, s kaphatók már f. évi julius hó végén, legkésőbb augusztus elején nálunk s általunk min den hazai könyvkereskedésben: 1. Az ó- és újszövetségi kijelentés története. Pályanyertes mű. Irta Farkas Kálmán. A gimu. I. és II. osztály számára. 2. Keresztyén hittan -és a ma,gyár református egyház istentiszteleti szertartásainak ismertetése. A gimn. III. osztálya számára. A hittani részt Kovács Lajos és Gergely Károly műve nyomán készítette s az új részeket az 1901-iki konventi tanterv szerint irta Bar la Jeuő. 3. Keresztyén erkölcstan és előkészítés a konfirmációhoz. A gimn. IV. osztálya számára, írták Kovács Lajos és Gergely Károly. Átdolgozta s a konfirmációi előkészítést a Kovács L. és Gergely K. művének felhasználásával irta S. Szabó József. 4 A keresztyén egyház története. A gimn. V. osztálya számára. Irta

S. Szabó József I. rész ("a reformációig). 5. A keresztyén egyház története. A gimn. VI. osztálya számára. Irta S. Szabó József II. rész (a reformációról). 6. Végül a gimn. sszevont vallástanítás, valamint a tanító és tanítónőképzők céljaira szolgál a következő tankönyv: Keresztyén egyháztörténelem (hajdantól a jelenkorig). Jutalmazott pályamű, írták Gergely Károly és Kovács Lajos. Átdolgozta s némileg bővítette S. Szabó József. — Bevezetés céljából kérendő tiozteletpéldáuy megküldése iránt ne hozzánk, hanem egyenesen az Egyházkerületi Tankönyvtár vezetőségéhez méltóztassanak fordulni, mert mi csakis az ár felszámítása mellett küldhetünk példányt, magunknak is minden darabbal elkelvén számolni. Debrecen, 1904. junius havában. László Albert és Társa (Hegedűs S. és Sándor 1.) a tiszántúli ev. ref. egyházkerület tankönyv kiadványainak főbizományosa.

—■ — Főiskolai pályatótelek. Az 1903- 1904-ik tanévre a Péczeli-díjra főiskolai pályatételül ki volt tűzve A magyar kémikus épószok irodalmi méltatása. Érkezett egy pályamű, melynek szerzői G. Szabó Mihály és Székely István II.. é. papnövendékek, kik a jutalmat (66 K. 66 f.) el is nyerték. A Deáki-díjra a hittani szakból ki volt tűzve az Anselm váltság elmélete. A beadott egy pályamű dicséretben részesült, szerzője Pap K. Ödön III. é. papnöveldék. A Nagy Józsefdíjra ki volt tűzve a fény elektromágneses elmélete. A díjat (66 K. 66 f.) Vajda Ernő VIII. o. t. nyerte el.

— Evangyéliomi Keresztyén Tanítások. Irta:

Szalag József nagybecskereki lelkipásztor. II. kötet.f — Kiadja a Keresztyén Evangyélista szerkesztősége. Ára 2 korona. Kapható a szerzőnél Nagy becskereken, vagy pedig Kókai Lajos könyvkereskedőnél Budapesten. Szerzőt régóta úgy ismerjük, mint igazi apostoli buzgnságu, fáradhatatlan lelkipásztort, a ki szószéken is, vallásos öszjöveteleken is, meg a sajtó terén a Keresztyén Evangyélista cimü tartalmas népies lap hasábjain is nagy jó igyekezettel tölti be tisztét : az Isten igéjének hirdetését. Képességének és buzgóságának szép jele prédikációinak ez a II ik kötete itt, amit szívesen ajánlunk lelkésztársaink figyelmébe.

— Iíeküldetett. Megjeleni a Magyar Prot. Egyháztörténeti Adittár III. kötete változatos tartalommal, s 1904. évi könyvilletmény gyanánt a M. P. I. T. pártfogó, alapító és rendes tagjai részére szétküldetett. A Horváth Sándor, Zoványi Jenő, Thúry Etele, Péter Mihály, Dómján Elek, Reif Pál, Schrödl József és Okolicsányi József közleményei egytől egyig értékes adatokat szolgáltatnak a magyar protestáns egyháztör:énethez. De ha az eddig megjelent három kötetben levő adatokat tüzetesebben viszgoljuk, kérnünk kell a szerkesztőt, hogy jövőre a reformált egyház történetére vonatkozó adatok közzétételére több teret nyisson, mert mig az irodalmi társaság tagjainak része a reform, egyház soraiból kerül ki, méltán megvárhatjuk, hogy a reform, egyház múltja iránt több figyelmet tanúsítson, mint eddig tette. Ma ugyan is úgy áll a dolog, hogy az I —Ili. évfolyamban levő 589 lapból 313 az ág. hitv. ev. és 276 az ev. ref. egyház történetéhez nyújt adatokat, tehát legalább is négy esztendeig a ref. egyházra vonatkozókat kellene közölni, jog és igazság szerint. A mostani kötetben három református közöl 83 lap adatot és öt ág. hitv. ev. 122 lapot, mikor a múlt évfolyamban is 176 lap az ág. hitv. ev. és csak 24 lap közölt adatokat az ev. ref. egyháztörténetéhez. (x-}-y.)

— Új orgonák. Diósjenő község (N'grádm.) és Gáth község (Beregm.) ev. ref. temploma részére az egyháztanács Országh Sándor rákospalotai (Budapest mellett) hírneves orgona-gyáros cégnél új orgonát rendelt. Az orgonák egyike gépezeten kúp rendszer szerint, mig a másik a legújabb c-őrendszor szerint készül és már a legközelebbi időben átlesznek a használatnak adva.

— A „Magyar Hirlap£í immár 14 esztendős múltra tekint vissza. Mozgalmas és sikerekben gazdag volt ez a mult. S e sikereken kivül a „Magyar Hírlap“ elösmert tekintélyének a forrása kezdettől fogva az : hogy függetlenségét mindenkor megóvta. — A „Magyar Hírlap“ ennek a függetlenségnek az alapján állandóan fölibe helyezkedett úgy a pártfegyelemnek, mint az egyesek befolyásának. Véleményét mindenről szabadon és bátran nyilváníthatja, mint az igazságnak harcosa és őre.— A „Magyar Hirlapu politikája magyar és függetlenül szabadelvű. Minden szereplésének a gerince az, hogy magyarság komoly érdekeiért küzd ; azokat kivívni és megvédeni segít. Ezeréves alkotmányunknak fáradhatatlanabb és éberebb őre nincs, mint a „Magyar Hírlap“. Társadalmi téren is egyedül a közérdek harcosa. A polgárjogok kiterjesztése, a jegos magyar szempontok legteljesebb érvényre juttatása, egykópen feladata a „Magyar Hirlap“-nak. Az országos, nagyarányú befektetéseket, mint a munkás kezek millióinak a foglalkoztatását, s egyszersmind rendszeres és biz-