Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-19 / 25. szám

431 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 432 része, a lelkészi karból : nt. Kis József esperes, az egye­sület díszelnöke, Kelemen Zsigmond, Jakab Tstván, a Je­­zernitzki Jenő-, a pápai állami tanítóképzőből : T. Láng Mihály igazgató-, Sarudy Ottó és Ligárt Mihály tanár urak. A közgyűlés Veszprémvármegye nt. tanfelügyelőjét 30 éves közszolgálatának megünneplése alkalmából üd­­vüzli, — felhívja az egyesület tagjait, hogy a veszprém­­vármegyei általános tanítóegyesületnek jun. 8-án Veszprém­ben tartandó közgyűlésén minél számosabban — s akiknek módjukban van : a mag}Tarországi tanítóknak julius 3 — 6. napjain Budapesten tartandó egyetemes gyűlésén is szíveskedjenek megjelenni. Az egyetemes gyűlés főtár­gyaira vonatkozó határozati jévaslatokat Tóth Kálmán elnök terjesztette a közgyűlés elé s ez előterjesztések alap­ján : l.A tanítók fizetésének rendezése tárgyában ma­gáévá tette a közgyűlés a M. T. 0. B-nak a fizetésren­dezés tárgyában megállapított tételeit, melyek között első helyen áll az, hogy a tanító fizetése ne legyen kevesebb, mint az állam XI. rangfokozat III. osztálybeli hivatalno­kaié, de a közgyűlés kívánja, hogy a korpótlékok az 1893 év előtt hivatalban volt tanítóknak az 1870 évig vissza­menőleg a tanítói oklevél birtokában teljesített összes szol­gálati idejök beszámításával adassanak, s hogy a tanítói fizetések csak akkor legyenek tisztán készpénzre változ­tatva, ha a föntemlített javadalom minden tanítónak biz­tosítva lesz. Kimondja a közgyűlés, hogy a most nyilvá­nosság elé bocsátott törvénytervezetnek a tanítói fizetések­ről szóló része a magyar tanítók jogos igényeivel s a ma­gyar nemzeti népnevelés jól felfogott érdekeivel is ellenkezik. (Pl. a 38. § ban föltéfelesen Ígért 1000 koronáig való ki­egészítést, ha valamelyik nemzetiségi iskolába egy haza­fias érzelmű tanító kerülne, az iskolafenntartó annak sohasem fogja kérni ; egy ügyes nemzetiségi köpenyfor­gató pedig megkaphatja azt !) 2. A tanítói nyugdíjtörvény reviziója tárgyában a közgyűlés — némi módosítással — szintén az Orsz. Biz. tételeit tette magáévé, melyek sze­rint a nyugdíjintézetbe való felvétel az oklevél birtokában teljesített szolgálat megkezdésétől számítva hivatal búi tör ténnék, — a tanítói 5 évi szolgálat után a teljes nyugdíj­­igény összegének 40°/0-át, 5 — 10 évi szolgálat után 50 °/0-át, 35 évi szolgálat után teljes összegét kapná s a kán­­tortauítóknak legalább 1200 korona nyugdíjigény biztosít­tatnék. A tanítói javadalom felszámításánál a kataszteri jövedelem helyett haszonélvezett földbirtok bérösszegének fölvételét a közgyűlés csak a fizetésrendezésre vonatkozó tételek első pontjának megvalósulása esetén tartja elfogad­hatónak ; máskülönben ez a nagyobb javadalmazósu ta­nítók érdekében tervezett módosítás a kisebb javadalma­­zásu tanítókat egész hivataloskodásuk ideje alatt érzéke­nyen sújtaná, ezek t. i. fizetősök kiegészítésénél károsod­nának. — 3. A népoktatási törvény revíziója tárgyában előterjesztett határozati javaslat kívánja, hogy minden nép­­sk óla a magyar nemzeti s erkölcsi nevelés szolgálatában iálljon, hogy a magyar nyelv tanítása mellett a mennyi­ségtan, földrajz, történelem s alkotmánytan minden nép­iskolában magyar nyelven tanítassék, hogy a tanítókép­zőkben a tanítási s vizsgálati nyelv kizárólag a magyar legyen, hogy az iskolakötelezettség kimondása mellett e törvény a népiskolai oktatás teljes tandíjmentességét is mondja ki, hogy a törvény intézkedjék a tanítók jogainak s kötelességeinek szabatos félremagyarázhadan meghatá­­tozása iránt, hogy az esetben, hogy egy tanító 60 növen­déknél többet semmi esetre se taníthasson, hogy az eset­ben, ha azon kivánság, miszerint minden néptanító egyenlő alapfizetést nyerjen, egyeló're meg nem valósítható : ezen esetben legalább azon iskolák tanítóinak biztosítassék az állami tanítókéval teljsen egyenlő fizetés, amely iskolák­ban tisztán magyar a tanítás nyelve, hogy az iskola ál­lamosítása esetén a magyar tanítókat vegye át az állam s egész szolgálati idejüket számítsa be az állami szolgálat idejébe, 4. A népnevelési egyesületek tárgyában előter­jesztett javaslat szerint kívánatos, hogy a tanító az iskola falain kívül is foglalkozzék a nép erkölcsi s szellemi ne­velésének s anyagi jóléte előmozdításának munkájával, de e téren kellő eredmény csak úgy várható, ha a tangónak oly helyzet lesz biztosítva, hogy a taDÍtó létfenntartás nehéz gondjai által le nem kötve szentelhesse az iskolai munka végzése után szabadon maradó erejét a s élesebb értelemben vett népnevelés feladatainak s ha a tanító e téren a társadalom összes vezető elemeinek őszinte támo­gatásában részesül. Hogy a nép nevelésének ügyét szol­gáló intézmény „népnevelő egyesületnek“ neveztessék, az nem okvetlenül szükséges; mindenütt oly alakban s oly cim alatt kell a munkálkodást megkezdeni, amint a helyi körülmények gondos figyelembevétele mellett a legtöbb sikerre lehet kilátás, s ha több oldalú működés lehetsé­ges. a munkálkodás s vezetés akkor is lehetőleg össz­hangzó legyen. Végül kívánatos, hogy a népnevelő egye­sületek ügye országos szervezetet nyerjen s a helyi nép­nevelő intézmények támogatására vármegyei népnevelő egyesületek szereztessenek. Rózsás Ferenc a „nyári is­­kolázs“ elősegítő eszközeiről-, Jílek Ferenc az irvaolvasás tanításáról tartott felolvasást, saját tanulmányú olvastatató táblájái is bemutatván. Kiss Nándor a kéttagú szorzóval való szorzás tanítását gyakorlatban mutatta be, Major Ferenc pedig a napfogyatkozásról tartott előadást. A si­került eló'adásokat a közgyűlés köszönettel fogadta. Ezek után a pénztár megvizsgáltatása s más kisebb ügyek el­intézése következett. Elnök az Eötvös-alap tagjai közé való belépést a közgyűlés tagjainak figyelmébe ajánlotta. Az egyház és iskola köréből. A Veszprém vármegyei Általános Tanító­­egyesület folyó évi rendes közgyűlését junius 8. napján tartotta Veszprémben, a vármegye szék­­házának dísztermében. A gyűlésnek első része jubileumi diszgyülés volt, Papp Sándor kir. tanfelügyelő 30 évi munkásságának megünnep­lése, kit az egyesület elnöke: Láng Mihály pá­pai áll. tanítóképző intézet igazgató Veszpcém­­vármegye népnevelői nevében üdvözölvén, át­nyújtotta egy díszes albumba gyűjtött arcképei­ket s az adományaikból az Eötvös-alaphoz tett egyezer koronás alapítványról szóló okiratot. Az egyházi főhatóságok képviselőinek (Németh 1st-

Next

/
Oldalképek
Tartalom