Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-29 / 22. szám
385 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 386 hagyott hátra, mely utolsó vonásáig sejtni sem engedi a vész közellétét; ünnepi ruhában, templomba felkészülve érte utol az isteni végzet intézkedése s többé nem volt a miénk. „Nem tudja az ember mi következik és mi utána lészen, ki mondja meg azt néki? (Préd. 10. 11.) „Ne dicsekedjél a holnapi napról, mert nem tudod, mit hoz a nap te reád.w (Péld. 27. 1.) „Eyy szempillantásban meghalnak az emberek“ — mondja a kegyes Jób patriárcha — „Reggel azt mondod, hogy ki tudja, ha estvét érjük é ? és estve azt mondod : ki tudja, a reggelt érjük-é ? (5. Móz. 28. 67.) Azért : „ Vigyázzatok és imádkozzatok //“ (Márk 14. 38.) * * * Legyen áldott [az igaz emlékezete. Isten veled ! ! Léva. Birth a József, ref. lelkész, A Magyar Remekírók új sorozata. Alig két esztendeje, hogy a Franklin-Társulat megidította a Magyar Remekírók nagyszabású gyűjteményét s ime a napokban már az ötödik sorozat jelent meg, a megjelent 20 kötet után újabb öt kötet vonult be, a magyar családok hajlékába, hirdetve a magyar irodalom halhatatlanságát a dicsőséget szerezve egyrészt a magyar könyvkiadó vállalkozásnak, amely ily óriási terv megvalósítását sikerrel vállalta, másrészt a magyar nemzeti műveltség önérzetének erejét biztosítva, a mely szeretettel, lelkesedéssel támogatta a kiadót úttörő, korszakos vállalkozásában. Az új sorozatnak talán legértékesebb kötete az, a mely Pázmány Péter válogatott munkáit illeszti be a Magyar Remekírók közé. A müveit nemzetek jogosult büszkeséggel tekintenek azokra a régi Írókra, akiknek munkái a nyelv fejlettsége, az irás ereje és a tartalom jelentősége által azzal a kiváltságos tulajdonsággal ékeskednek, hogy a századok lefolyása után is élvezetet és tanulságot nyújtó olvasmány gyanánt szolgálni képesek, minélfogva nem az irodalom történeti ereklyéik közé sorolandók, hanem a jövendő nemzedékek javára is kamatozó szellemi kincsek értékét foglalják magukban, A XVI. században a müveit nyugati nemzetek nyelvével egyidőben, a magyar nyelv is magas irodalmi színvonalra emelkedett. A költészet mezején Balassa Bálint olyan műveket alkotott, amelyek a következő két században közkézen forogtak és sok kiadást értek. A magyar prózái pedig, mely a felekezeti tusák kohójában tisztult meg és erősödött a XVIÍ. század első éveitől kezdve, majdnem négy évtizedre terjedő irodalmi pályáján utol nem ért tökéllyel kezelte Pázmány Péter. Rengeteg irodalmi munkásságot fejtett ki a magyar prózának ez az első nagy mestere, de munkái drága kidásokban el voltak temetve, s a Magyar Remekírók most megjelenő új kötelének jutott a dicsőség, hogy Pázmány munkáinak kincses bányájából kiássa a legértékesebbet és művelődésünknek újra hatékony tényezőjévé tegye. A leghivatottabb tudós Írónk, Fraknói Vilmos rendezte sajtó alá Pázmány munkáiból ezt a 22 ives vaskos kötetet mai helyesírással. Két ives gyönyörű bevezetéssel kezdődik a kötet, amely Pázmány életének, politikai, egyházi és Írói pályájának jellemzése közben klasszikus korképét is megfesti az akkori magyar társadalmi és közviszonyoknak is. A bevezetés Pázmány magyar munkáinak teljes bibliográfiájával végződik. A kötet tartalma két részre oszlik. Az első rész a hitvitázó munkák tömegéből válogat, a második rész a prédikátort és a politikust mutatja be. Ámulva olvassuk azt a csodaszép magyar nyelvet, amelyen Pázmány Péter háromszáz évvel ezelőtt írt s gyönyörködve tanulunk tőle. De talán legmeglepőbb az a nagyszabású politikai egyéniség, amely Pázmány Péternek, I. Rákóczi György erdélyi fejedelemhez irt 49 leveléből bontakozik ki előttünk. A harminc éves háború eseményei arra késztették Erdély fejedelmeit is, hogy fegyvert ragadjanak s a katholikus Pázmány teljesen tisztában volt azzal, mily szüksége van Magyarország önállóságának a protestáns Erdély függetlenségére. Azt a mélységet, amely közte és az erdélyi fejedelmek közt vallási téren volt, áthidalta a haza- és fajszeretet lángoló érzése, amely Pázmány lelkét hevítette : Pázmány vállalkozott az udvar és a fejedelmek között a közbenjáró szerepére. Egy darab magyar történet az a 49 levél, amelyet Pázmány Rákóczihoz írt. Igen értékes kötete az új sorozatnak a Bajzi kötet is : Bajza József válogatott munkái. Bajzának három évtizedre terjedő irodalmi munkássága (1822 —1851.) újkori történetünk legnevezetesebb időszakára, politikai, társadalmi és irodalmi úi;ászületésünk korára esik, melynek előkészítésében, bomlasztó és átalakító küzdelmeiben neki tevékeny része volt. Badics Ferenc bevezető essayje gyönyörűen jellemzi azt a kort, amelyben az új Magyarország egyik legérdemesebb bajnokának harcos egyénisége a vezetők sorában leélte áldásos életét. A kötet első felét Bajza költeményei foglalják le, öt csoportra osztva : Ifjúkor, Szerelem, Haza, Elet, Emlékezés, Balladák és Idegen költőkből. A kötet második felében a válogatott prózai munkák foglalnak helyet, bemutatva Bajzának sokoldalú egyéniségét, választékos ízléssel adva mindazt ami a kritikusra, történészre, irodalómtörténészre és esztétikusra jellemző s e mellett maradandó becsű is. E rész tartalmából kiemeljük a következőket: Az epigramma theoriája; Vezérszó a Kritikai Lapokhoz; A regényköltészetről: Nemzetiség és nyelv ; gróf Koháry István; A Telekiek tudományos hatása. Az új sorozat további két kötete Arany János és Vörösmarty Mihály munkáinak kiadását folytatja. Az előbbi, amelyet Riedl Frigyes rendezett sajtó alá, Arany munkáinak harmadik kötete s 27 ívnyi vaskos kötetben a Toldi trilógiát tartalmazza. A Vörösmarty kötet, amelyet Gyulai Pál rendezett sajtó alá, Vörösmarty munkáinak ötödik kötete : Tartalma : a drámai költemények folytatása (Kincskeresők és Ciliéi és a Hunyadiak), Beszélyek és regék, és a Pályalombok. Az új sorozat ötödik kötete Szigligeti Ede munkáinak második kötete, amely a vigjátékirói Szigligetit mu
