Dunántúli Protestáns Lap, 1904 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1904-04-24 / 17. szám
279 DUNÁNTÚLI PROTSTANS LAP. 280 brecher: Geschichte der Kath. Reformation. — Liliencron : Chorordnung. — Hőmmel : Der Psalter. — Rach* mann : Grundlagen zur ev. Kirchenmusik. — Crüger: Christe Cultus nach s. EotwickluDgsformen. — Daniel: Codex liturg. eccl. universae. — Kliefoth : Geschichte d. Litanei. — König : Die Haupt-Liturgien d. alte Kirche. Krausse : Altchriste. — Vokalmusik : Kreuser der Christe- Kirchenban. — Wagner : . . . gregor. Melodidn. — Weinmar: Choral Rytmus. — Ammon : Die Fortbildung d. Christenthums stb. Földváry Jenő. A gyakorlati tanárképzés, (Vége.) Az 5. és 6. pont ellen kevesebb ellenvetést tudnék felhozni. A budapesti gyakorló főgimnázium a nagy torlódásra hivatkozhatik, hogy 1903-ban 64 tanárjelöltje közül 10-nek csak alapvizsgája volt, 25-nek pedig már oklevele. Az egyik rósz előbb, a másik később ment a tanári gyakorlatra, mint amikor kellett volna. De hát nem lehet válogatni ; megy az ember, amikor lehet. Hogy Waldapfel csak 20 tanárjelöltet bizna a gyakorló főgimnázium tanárainak kiképzésére, az egy kicsit luxuriosus 12 tanár mellé ; 2 jelölt sem jutna egy vezetőre, amennyi Pannonhalmán. Ha pedig a fentartási költséget összemérjük a tanulók számával (104.262 korona és 145 növendék az 1900/901. végén), túlságosan drágának kell tartanunk ezt az iskolánkat. (Az I. kér. főgimnáziumban 517 növendék mellett 136.714 kor. volt a fentartási költség; Debrecenben ugyanakkor 715 növendék mellett 143.718 korona; Pápán 476 növendék mellett 92.668 korona stb.) Hogy csak 150—160 jelölt elhelyezéséről kellene évente gondoskodni s ha a miniszter mindegyiknek 1000—1000 korona ösztöndíjat ad, 150—160.000 korona fedezné legalább az összes jelöltek kiadásait, nem tartom egészen bizonyosnak. Az 1900/901 év folyamán alapvizsgát szakvizsgát paed. vizsg. tett tett tett. Budapesten 150 bh. 121 92 Kolozsvárt 72 41 31 Össz. 222 162 123 Csak a szakvizsgát letevőké is egy év alatt több 160-nál, 162. Ha pedig, a budapesti gyakorló főgimnázium mintájára , kényszerűségből alapvizsgálattal és paed. vizsgálattal is fölveszik a jelölteket, 4-500 ember elhelyezéséről kell gondoskodni ; igy pedig, minden teljes-középiskola felhasználásával is (140 volt 1901-ben) 3 — 4 növendék jutna egy intézetre; ha pedig 6 —8-at akarnánk egy-egy intézetben elhelyezni, 70 intézetet kellene bevenni a munkába, nem pedig 12 —14-et, mint Waldapfel János, Imre Sándor, Stuhlmann Petrik s mások gondolják. Sőt emelkednék még ez a szám is, mert a tanár munkába be kell vezetni nemcsak a rendes tárgyal anára't, hanem az ének, zene, torna, francia stb. előadóit épugy, mint a vallástanárokat, a hogy ezt Imre Sándor követeli. Ez esetben majdnem kétannyi jelölt gyakorlati kiképzésére kell módot és alkalmat nyújtani, mintahogy én is praelimináltam. Mert pl. 1900/901-ben 2043 rendes tanár mellett alkalmazva volt a magyar középiskolákon : 115 rendes hittanár, 674 óraadó „ 103 rendes tornatanár, 71 óraadó „ 290 rendkívüli tárgyat tanító, 1253 vagyis 2043 rendes tanár mellett tanított a középiskolán még 1253 olyan egyén, akiknek gyakorlati kiképzése, egyelőre ugylátszik, nem gondolt Waldapfel. Megjegyzem külömben, hogy ugyanazon 1901. évben a rendes tárgyat tanító helyettes tanárok száma 435 volt az országban ; ennyit lehetne tehát gyakorló tanárjelöltnek minősíteni. Mindez adatokból világos, hogy nem 12—14 alkalmas középiskolát kell kiszemelni, lehetőleg a főigazgatók székhelyén; még 70, talán a 140 is kevés talál lenni, ha komolyan végre akarjuk a törvényt hajtani; ráfogunk szorulni a nem teljes középiskolákra is. Javaslataim előterjesztése előtt még csak azt akarom megvitatni, melyik iskolafentartó rendezkedhetik be leghamarább a tanárjelöltek gyakorlati kiképzésére ? Imre Sándor t. i. úgy vélekedik, hogy a ref. iskolák az állami intézkedés megkezdéséig is képesek erre. Ha a középiskolák fentartó testületéinek erejét mérlegeljük, legeiül jár az állam 61 középiskolával (köztük 25 reáliskola); nyomban utánna jönnek az autonom testületek 56 középiskolával (1 reáliskola; az 56-ból 52 tisztán protestáns jellegű ; ez 52-ből is a nagyobbrész, 30, ev. ref. jellegű); következnek a r. kath. jellegűek 45-en (20 a kegyesrendieké ; 7 az erdélyi kath. státusé; 6 a bencéseké ; 5 premontreieké ; 4 a cistercitáké ; 3 a főpapoké); 14 kir. katholikus, 10 községi 7. g. kath. alapítványi vagy magánjellegű; végül 1 izraelita (VK. miniszter jelentésének adatai 1901-ről). A három legerősebb fentartó iskolái nagyon külömbözők abban a tekintetben, hogy mig az autonom vagy r. kath. jellegű iskolák között csak három reáliskola van, az állam maga 25-öt tart fenn. Ha tehát a kolozsvári tud. egyetem mellé csakugyan gyakorló reáliskolát fognak fölállítani, min a kolozsváriak szeretnék, a reáliskolák különösen innen fogják tanáraikat ujoncozni, mig a budapesti gyakorlógimnázium provinciája inkább az autonom és r. kath. iskolákban lesz. De hát lehet-e, kell-e külömbséget tenni az iskolafentartók között abban a tekintetben, hogy melyik rendezkedjék be a tanárjelöltek gyakorlati kiképzéséhez s melyik ne ? Én azt hiszem, ez teljesen fölösleges; még a bencések se vonhatják ki magukat, pedig nekik tanárképzőjük van; gyakorló iskolájuk azonban semilyen sincs, sőt a tanárképzőn kivül Pannonhalmán semmi más iskolájuk, amit gyakorlásra fölhasználhatnának. Meg kell becsülnünk s föl is kell használnunk
