Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-03-15 / 11. szám
173 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 174 a templomokból kivettettek, nem kell azokat többé viszszadlUtáni; a hol pedig még megvannak a templomban, használhatják azokat (még egy ideig) asztal helyett a lelkészek, csakhogy épen és sértetlenül megtartsák az úrvacsoráról való tisztább és a pápás misével ellentétes tudományt" A beregszászi zsinat ezen határozatában Kálmáncsehinek a ladányi zsinaton kárhoztatott felfogását szentesítette és ennek is lehetett befolyása arra, hogy 1553—1555. ismét debreceni lelkész volt, 8 az ezen évi febr. 24. tartott második erdodi zsinatnak, az úrvacsora tanban való lutheri irányú határozata után Erdélybe ment és Kolozsvárt a kálvini úrvacsora tant hirdete. Már Szilády Áron rá mutatott n) azon tévedésen alapuló nézet helytelenségére, mely Nagy Szabó Ferenc krónikájából jött forgalomba :13) „Sánta Márton, mikoron írnának 1536-ban, csak ezerötszázharminchatban jött ide be Erdélybe és a Kálvinus könyveit és tudományát ez hozta bé, melyet a lutheránus szászok igen bántanak akkor“ mert Kálmáncsehi még 1538-ban is gyulafehérvári kanonok volt. 1536 helyett, 1556-ot kellett volna Nagy Szabónak írni s Szilády Áron arra is figyelmeztet, hogy Sztárai Igaz Papság Tükörében a Pápának azon kérdésére : Hol ördögbe vagyon a ti püspektök ? midőn Tamás pap igy felel: Nem ördögben, hanem Erdélyben, ezzel egyenesen Kálmáncsehi Sánta Márton püspökségére céloz, a ki 1556-ban Petrovios Péterrel, pártfogójával együtt időzött Kolozavártt s részt vett az ott tartott vallásos vitatkozásokon. Különben a kálvinismus terjesztését a krónikás azon feljegyzése, hogy Kálmáncsehi „avval kellette magát a tudatlan paraszt közönségnek : hogy ő néki bár ne légyen drágább köntöse, hanem csak aki száz pénzt érjen, mert úgymond, nem illik apostoli embernek a drága ruha; esmét: ő néki fizetése osak annyi légyen, hogy legyen mit enni és innia. Az község megértvén az olcsó prédikátort két kézzel kapták minden tudományával együtt, melyet éppen csak a magyarság acceptála akkor, elhagyván ha ki valahán Luther vallást űzte volt is és ehhez ragaszkodott“ u) nagyon elősegíthette. De irodalmikig is szolgálta Kálmáncsehi a kálvini reformációt, Dert Dávid Ferenc, a kolozsvári egyház lelkészeinek felelete Kálmáncsehi Mártonnak az úrvacsorája ügyében kiadott különféle irataira — címen válaszolt rájuk latinul 15) de ekkorra már annyira terjesztették Kálvin úrvacsora tanát, hogy az 1557 évi január 13. ezebeni zsinat hiába kárhoztatta a Luthertől eltérő nézetüeket, mégis az ezen évi jun. 13. kolozsvári zsinaton, melyen Kálmáncsehi betegsége miatt nem jelenhetett meg, Luther értelme szerint határoztak. 16) Kálmáncsehi ezután elhagyta Erdélyt és ismét u) Régi Magyar Költők Tára, Bpest 1880. II. 484. la) Gróf Mikó Imre : Erdélyi Történeti Adatok. Kolozsvár 1854. I. k. 34. 1. 1S) Idézett mű V. köt. 365. 366. “) U. o. ls) Franciscus Dávid: Responsum Ministrorum ecclesiae Colosvariensis ad scripta varia M. Martini a Kalmancha in causa Coenae Domini edita. Colosvarini A. 1556. die 25. julii. 1#) Kiss Áron. Id. mű 45. 1. Debrecenbe ment. Szegedi Gergely, a ki 1556 jul 8. iratkozott be a wittenbergi egyetemre, pártfogójához Petrovics Péterhez irt levelében 17) Kálmáncsehit Petrovics püspökének nevezi s az Ő tanulmányait elősegítő Moecenásának vallja, s ez a körülmény adott arra alkalmat, hogy midőn hazajött Kálmáncsehihez fordultak érte a kassaiak. Szegedit az eperjesiek is meghívták s Polyánkai Mihály lelkész 1557. aug. 12-én azt Írja Szentkirályi Antal kassai lelkésznek, tudassa vele, mit prédikált Gergely Kassán, mert némelyek az égig magasztalják, beszédét nem is emberi, hanem isteni szózatnak mondják, mig másoktól azt hallja, hogy Kálmáncsehi Márton kárhozatos tanait hirdeti, a ki megtestesült arianus, Stankarus anabaptista,[sacramentarius és ki tudná még, mi nem. 18) Ugyancsak 1557 aug. 12. kelt Kassa város tanácsának azon levele, melyet Kálmánosehi Márton, debreceni lelkészhez intézett, 19) melyben tudatja vele, hogy Nagy Szegedi Gergelyt, a ki nem régen jött meg Wittenbergből, a hitszónoki állomásra meghívta, de mivel Gergely azt mondja, hogy Kálmáncsehi költségén járt Wittenbergben, s ezért lekötelezettje lévén, annak beleegyezése s engedélye nélkül a meghívást nem fogadhatja el. Kéri, hogy adjon neki erre nézve engedélyt 20 21) Kálmáncsehi, ha válaszolt is ezen levélre, az nem maradt fen. De a debreceni tanács 1557. dec. 21-én Kálmáncsehi temetése napján arról értesítette a kassai tanácsot, hogy iskolájuk, rektorának, Gergely mesternek dolga végleg eldőlt. Eddig is szükségük volt rá, mert azonkívül, hogy az iskolát reá bízták, az elbetegesedett Márton doktor utódának is kiszemelték a prédikátorságban; most pedig Márton ur meghalván, Gergely mestert prédikátorukká választották. S1) Ezen adat egyszersmind igazolja Bornemisza Péter tudósítását, a ki azt irta, hogy egy jeles prédikátort látott gyermek korába, Kálmánosai Mártont, ki elein igen nagy hires doktor volt, ki Debrecenbe holt meg. *2) Tribul kérdésére egész röviden is válaszolhattam volna. Az a Kálmánosehi, a kit Tóth Ferenc 1530 előtt szerepeltet Baranyában, s a kit Csire István Somogy reformátorául emlit: nem egy személy azon Kálmáncsehi Sánta Mártonnal, a ki Krakkóban tanult gyulafehérvári kanonok volt s a segesvári hitvita után a helvét reformáció szolgálatába állt, a ki Sátoralja-Ujhelyen, Munkácson, Debrecenben, Beregszászon lelkészi tisztet teljesített Kolosvárt s kálvini urvacsoratant hir-17) Epistola ad Illustrissimum ac Magnificum Dominum, D. Patrum Petrovit. Scripta a Gregoris Zegedino. Wittenberg 1557. 18) Történelmi Tár 1890. 177. 1. lö) U. o. 178. lap. Venerabili viro, domino Martino Kalmanchey (igy) concionatori in oppido Debrecen, etc. 30) Szilády Áron, Szegedi Gergely Énekes könyve Bpest 1893. III. 1. 21) Ugyanott és Történelmi Tár 1890. 179. 1. A levélre azt jegyezték fel: Mortuus est Martinus Kalmanchey in Debrecen anno 1557. Sepultus die S. Thomae. aí) Ördögi kísértetekről. Sempte 1578. 892. levél. Megvan főiskolánk könyvtárában.
