Dunántúli Protestáns Lap, 1903 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1903-08-23 / 34. szám
553 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 554 Nagy Márton, Győri Mihály, Pirithi Ambrus gyalogvajdák az 1617 január 15-én kelt és a városi tanács nevében Pordán János főbiró, 12 tanácsos és 12 esküdttel együtt, azon évi jan. 17-én kelt pecsétes levél szerint kijelentik, hogy „a tanítók mellé az egész gyülekezet akarattyából választott személyeknek az 8 tisztükben és hivatalukban való hűségük mellé kötjük magunkat, hogy őket az 8 hivatalukban tehetségünk szerint becsülettel megakarjuk tartani és oltalmazni, minden ok oknélkül való háborgatók ellen és valamit azok, mint Istennek hites sáfárai, az ő keresztyéni Ítéletek szerint végeznek, az Istennek neve tisztességére és e hitben való ekklézsiának épületére : semmiben ellentartók nem akarunk lenni . . .u Pathai István püspök is 1619 január 19. én kelt levélben „igen javalja a pápai egyházban bevett rendtartást, melyben a józan életű tudós atyánkfia Kanizsai Pálfi János uram mellé presbiterek rendeltettek . . . s a rendtartást megerősítette.“ így szervezte Magyarországon legelőször Kanizsai Pálfi János a presbitériumot, melynek első tagjai voltak a vitézlő rendből Aga Mátyás, Nagy Márton vajda, Győri Mihály vajda. Gáspár Deák, Baranyai Gergely, Petri János. A városi rendből Csór Gergely, Demeter Deák, Felső Balázs, Gyöke Pál, Bicsó János, Varga Mihály. 41 42) A pápai reformált egyháznak ez volt a virágzó korszaka. Ezen időről el lehet mondani, hogy nyilvános istenitiszteletük csak a reformátusoknak volt. Pathai ugyan 1616 febr. 13-án azt írja Kanizsainak, hogy új dolgot hallott, igaz-e nem tudja, de azon kósza hir van elterjedve, hogy egy ág. hitv. ev. lelkészt vittek be a minap Pápára, a ki ott az úrvacsorát magán háznál kiszolgáltatta. Kérdezi, hogy ugyan kicsoda volt az ? ki és kihez vitte be, Kanizsaival értekezett-e? és kéri, hogy ezekről minél előbb értesítse,43) s ha a feltett kérdésekre vonatkozó választ nem ismerjük is, a város földes urának, a vitézlő rendnek és a tanácsnak említett megerősítése az előbbi állítást igazolják. S midőn Miskolczi Péter lelkészt sok fáradságai után a pásztoroknak fejedelme a siralomnak völgyéből 1625 január 20-án csendesen magához szólította és az égi hazába átszállította: a dunántúli ref. egyházkerület ezen évi június 25-én Pápán tartott zsinata levélben megkereste Samarjai János felsődunamelléki püspököt, 43) hogy engedje meg a pápai egyháznak, hadd hozzon az ő kerületéből lelkészt, amikor Czeglédi Pálra esett a gyülekezet választása, kit még azon évben Pápára hoztak. Az egyház ezen időbeli történelméből, csupán a lelkészi állomásokban történt változásokat említhetjük fel. így mikor a Beyte Imre halálával megüresedett németújvári lelkészi állomásra 1626-ban Kanizsait elvitték : Pathai István püspököt, tizenöt évvel előbb volt lelkészüket hozták vissza. Pathait 1628 november havában Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a belényesi lelkészi állomásra elvitetvén, Váezi István után 1622- ben a nagyszombati rektorságról Pápára ugyancsak rek41) Prot. Szemle. XIII. 208—220. 1. 42) Fabó : Cod. Diplom. 150. Tóth Ferenc I. mű 22. és 90. 1. 43) Az egyházkeaűleti levéltárban. tornak jött Sáry Istvánt, akit az egyház külföldi akadémiákra is kiküldött, választotta meg lelkészévé. —Czeglédy Pál 1649-ben meghalt, helyébe Szeli Györgyöt hozták Körmendről, Sári Istvánt pedig a sárospataki széniorságról 1653-ban a pápai iskolai rektorságra jött Séllyei Istvánnal helyettesítették s midőn ez 1655-ben az utreehti egyetemre ment,44) Laki Márton lett a lelkész. Az egyház külső megerősödéséről tanúskodik Özvegy Kutasy Mihály né 1656 ápr. 8. kelt végrendelete, 45j mely szerint „mindennemű ÍDgó javait, arany, ezüst vagy akármi névvel nevezendöket, mindenestől hagyja a pápai reform, egyháznak, a templom, iskola és ispotály épületeire, egyházi szolgák és szegények segedelmére, pápai majorját, kertjét, hantai hegyen levő szőlőjét, mátyusházi és asszonyfalvai rétjeit hagyja a pápai ref. prédikátoroknak és az egyházi tisztben való utódaiknak.“ Szeli György püspök lelkész pedig 1663 szept. 8-án az egyház javairól a következőket hagyta emlékezetben: „Az öreg fejedelem (I, Rákóczy György) adománya 400 tallér s ezenkivül még 600 tallér és 400 forint kötelezvényekre kiadva, készpénzben 150 arany és 330 tallér, ezüst és arany pedig kelyhekben, kupákban, evőeszközökben stb. több mint két bécsi mázsa 46). (Folyt, köv.) ^özÍEinényE^. — Az előfizetési pénzek és hirdetési dijak szives beküldését tisztelettel kérjük. — Tisztujitások. A b.-somogyi ev. ref. egyházmegyében a szavazatok aug. 15-én felbontatván, a beérkezett 63 szavazat közül megválasztatott: esperessé Nagy Lajos 55, gondnokká Szabó Kálmán 54 ; egyh. főjegyzővé Ragályi László 55 ; vil. főjegyzővé Bodola László 62; egyh. aljegyzővé Kovács Bertalan 45; vil. aljegyzővé dr. Héjas Imre 61 ; egyh. számvevővé Mozsonyi Sándor 45; vil. számvevővé Szabó Béla 41 ; egyházi tanácsbiróvá Peti Lőrincz 51, Széky Elemér 45, Novottny Alajos 38, Szabó János 37, Barakonyi Kristóf 36 ; vil. tanácsbiróvá Kováos-Sebestyén Gyula 59, Sárközy Béla 56, Kulin Sándor 56, Csorba Ede 52, Matolcsy József 41, Sárközy György 39 szavazattal. A hatodik egyh. tanácsbirói állomásra pótválasztás lesz Verbay István és Mozsonyi Sándor között. A drégely-palánki egyházmegyében a tisztujitás a következőképen ejtetett meg : Esperes lett Nagy Gida ; gondnok Sárközy Aurél ; egyházi jegyző Juhász Lajos; világi jegyző dr. Nagy Lajos; egyházi tanácsbirák Juhász Lajos, Oroszy Jenő, Kovács Kálmán, Hollósy Károly ; világi tanácsbirák Kovács Ferencz, Zeke Kálmán, Kovács Sebestyén Endre, Kallós János; pénztárnok Oroszy Jenő. 44) Veszprémi. Bíographia Medicorum. T. IV. p. 138. 45) Liszkay József: A pápai reform, egyház levéltára. Pápa, 1875. 20. 1. 4®) Ugyan ott. 18. 1.
